Hegedűs Zoltán
Hegedűs Zoltán

2024. november 6. Szerda

Hegedűs Zoltán

író, költő, szerkesztő

Születési adatok

1912. július 18.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1989. január 21.

Budapest


Család

A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1935).

Iskola

A Baumgarten Alapítvány könyvtárosa és a Vigilia c. lap szerkesztője (Thurzó Gáborral, 1942–1944). A II. vh. után a Magyar Írók Szövetsége alapító titkára (1945–1946), a Magyar Rádió szerkesztője (1946–1948), a Csillag munkatársa (1951–1953), a Színház és Filmművészet szerkesztője (1953–1958), a Filmvilág alapító szerkesztője (1958–1976), főszerkesztője (1976–1979), egyúttal a Filmkultúra szerkesztőbizottságának tagja is.

Életút

Pályája kezdetén József Attila és Dsida Jenő hatására lírai hangulatú verseket írt (három kötete is megjelent: Az örök dokk fölött, 1939; Szamosháti ősz, 1942; Meztelen élet, 1946). Verseinek témája az erdélyi gyermekkor őszi színei, a végképp elhagyott ifjúság színes álmai. Későbbi költeményei a II. vh. után ismét jelentkező munkáslíra alkotásai. Az 1950-es évektől elsősorban prózai műveket írt, szociográfiai hangvételű elbeszélései és kisregényei az újonnan létrejövő szocialista városok embereinek mindennapjait szólaltatták meg (legismertebb a Vásárfia [1964] c. regénye, amely egy Déd nevű szocialista település megszületésének és első éveinek története.). Utolsó alkotói korszakában szinte kizárólag filmelméleti és -esztétikai kérdésekkel, ill. filmkritikákkal foglalkozott, több forgatókönyvet is írt. Munkássága alatt a Filmvilág egyik, nemzetközileg is elismert szakmai fórumává vált. Baumgarten-díj (1946). Versei az Új Auróra (1940) és a Költészet, tavasz (1940) c. antológiákban, ill. az Élet (1940), a Diárium (1940–1942), a Vigilia (1941–1943) és a Magyar Kulturszemle (1943) c. lapokban, filmkritikái még a Népszabadságban jelentek meg. Írásai és kritikáit a feni lapokon kívül még a Nagyvilág (1947–1948) közölte.

Főbb művei

F. m.: Az örök dokk fölött. Versek. (Bp., 1939)
Szamosháti ősz. Versek. (Bp., 1942)
Meztelen élet. Versek. (Bp., 1946)
Egyenlőség. Vidám színmű. Ill. Győry Miklós. (Színjátszók Könyvtára. 22. Bp., 1952)
Új város a hegyekben. Riport Komlóról. Ill. Zádor István. (Az ötéves terv kiskönyvtára. Bp., 1952)
Város a hegyekben. Útirajz. (Bp., 1952)
Három szem mogyoró. Elbeszélések. (Bp., 1956)
Óbudai lányok. Kisregény. (Bp., 1958)
Vásárfia. Regény. (Bp., 1964)
Az angyaloknak nincs szárnyuk. Regény. Ill. Raszler Károly. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1965)
Prágai séták. – A semmittevés játékai. Chytilová, Vera: Százszorszépek. (Tavasz és nyár között. A cseh és a szlovák film antológiája. Szerk. Zalán Vince. Bp., 1990)
Tízezer nap. – Sára Sándor és a magyar „mélyvilág.” – Tűzoltó utca 25. – 80 huszár. Történelem és kaland. (Bekezdések. Pályakép Sára Sándorról. Szerk. Kelecsényi László. Bp., 2000)
írásai a Filmvilágban: Filmjeink védelmében. (1958)
Az „Országúton” túl és innen. Neorealizmus. (1960)
A kétarcú film. (1961)
A látható és a láthatatlan. (1962)
Max Linder felfedezése. (1964)
Jegyzetek sötétben. A velencei fesztivál néhány filmjéről. – A pokoljárás trilógiája. (1965)
Az igazság „rögeszméje.” Beszélgetés Kovács Andrással, a Hideg napok után. – A vesztesek és „Az algíri csata.” Filmlevél Rómából. (1966)
Egy mozinéző naplója. 1–5. (1969–1970)
Műfaj és szemlélet. – Szabó István: Szerelmesfilm. (1970)
A döblingi titok. Hajdufy Miklós: Széchenyi meggyilkolása. – Keserű dionüszoszi ünnep. Zabriskie Point. – Böszörményi Géza: Madárkák. – Petri, E. Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében. – Kép, képzelet és valóság. – A szürrealizmus és a film. (1971)
Bacsó Péter: Jelenidő. – Jancsó Miklós: Még kér a nép. – Bergmann, Ingmar: Szenvedély. – A pók-isten hálójában. Bergmann trilógiája. (1972)
Szabó István: Tűzoltó utca 25. – Bogdanovich, P.: Az utolsó mozielőadás. – Tarkovszkij, A.: Andrej Rubljov. – „Hörpintek valódi világot…” Zolnay Pál: Fotográfia. (1973)
Máriássy Félix: Próbafelvétel. – Sándor Pál: Hétvége. – Makk Károly: Macskajáték. – Látogatóban Szent-Györgyi professzornál. – Mihályfi Imre: Pókháló. (1974)
Fábri Zoltán: 141 per a Befejezetlen mondatból. – Markos Miklós: A dunai hajós. – A házsártos szent öreg. Füst Milán. – Maár Gyula: Déryné hol van? (1975)
A halhatatlanság mellékalakja. Jackie Coogan és a Kölyök. – Grunwalsky Ferenc: Vörös rekviem. – Történelem keresztfonállal. Bódy Gábor: Amerikai anzix. (1976)
Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka. – Emlék és emlékezés. Radnóti: Ikrek hava. – Sándor Pál: Herkulesfürdői emlék. – Mihalkov, Nyikita: A szerelem rabja. (1977)
Menzel, Jiri: Magány az erdőszélen. – A cigányteleptől a „faluszéli házakig.” Schiffer Pál: Cséplő Gyuri. – Zanussi és a Védőszínek. – Bergmann, Ingmar: Szemben önmagunkkal. – Történelem és kaland. Sára Sándor: 80 huszár. Történelem és kaland. (1978)
Chytilová, Vera: Játék az almáért. A téboly kódrendszere. Herzog, Werner: Woyzeck. (1981)
Szatíra galambepével. Böszörményi Géza: Szívzűr. – Luis Bunuel Luis Bunuelről. Bunuel: Amit még el akartam mondani. – Drámai diagnosztika. Bergmann, Ingmar: Jelenetek a bábuk életéből. – „Fegyvert, s vitézt éneklek…” Kuroszava Akira: Árnyéklovas. 1–2. (1982)
Bresson, Luc: Egy halálraítélt megszökött. – Vektoranalízis. Krzysztof Zanussi filmjei. – Renoir-filmek papíron. (1983)
A filmkritika janzenistája. André Bazin. – Gyilkosság egy francia szemével. Reichenbach, Fi: Holdtölte Texasban. (1984)
a Filmkultúrában: „Igaz történetünk nem életünk története…” Robert Bresson és a lemeztelenített film. (1967 és Filmélet, 1968)
Az ismeretlen partjain. Nagyítás. – Sára Sándor és a magyar „mélyvilág.” – Alain Resnais. (1968)
Bergmann, Ingmar: A megszerzett bizonytalanság. (1969)
Andrej Tarkovszkij. (1973)
Máriássy Félix. Egy félbeszakadt művészi pálya. (1975)
Történelmi legenda. Életünket és vérünket. 1–2. Jancsó Miklós új filmje. (1979)
szerk.: Cseh és szlovák költők antológiája. Szerk. Kovács Endrével. Az előszót Rybak, Josef írta. (Bp., 1953)
Népi kollégium Pesterzsébeten. 1946–1949. Összeáll. (Pesterzsébeti múzeumi füzetek. 4. Bp., 1988)
forgatókönyvei: Szombattól hétfőig (1959)
Az ígéret földje (1961)
Város a hegyekben (1960)
Naphosszat a fákon (tv, 1969)
A nagy kék jelzés, avagy a hűség jutalma (1969)
Kezdeményezők (1970)
ford.: Csao Ke-in: A kis vő. Dráma. Ford. (Rádiószínház. 2. Bp., 1957)
Hesse, Philipp-Jean: Noé bárkájában. Szatirikus mesék. Ford. Jean Effel rajzaival. (Bp., 1958)
Vercors: Amerre a szél fúj. Kisregény. Ford. (Bp., 1958
Modern Könyvtár. 8. 2. kiad. 1965
A világirodalom remekei. 3. kiad. 1969)
Vercors: A tenger csendje és más elbeszélések. Ford. Eckhardt Ilonával, Rubin Péterrel. Az utószót Rubin Péter írta. (Bp., 1960)
Arrabal: Guernica. Dráma. Ford. (A kor fórumán. Egyfelvonásosok és irodalmi műsorok. Szerk. Bécsy Tamás, Dániel Ferenc. Bp., 1969)
Vercors: A tenger csendje és más kisregények. Ford. Eckhardt Ilonával, Kárpáty Csillával, Rubin Péterrel. (Európa Zsebkönyvek. Bp., 1972
2. kiad. 1980).

Irodalom

Irod.: Rónay György: H. Z.: Szamosháti csillag. (Magyar Csillag, 1943)
Sőtér István: H. Z. (S. I.: Gyűrűk. Bp., 1980)
Szabó György: H. Z.: Óbudai lányok. (Élet és Irodalom, 1958)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Abody Béla: H. Z.: Vásárfia. (Élet és Irodalom, 1964. 44.)
Új filmlexikon. I–II. köt. Főszerk. Ábel Péter. (Bp., 1971–1973)
Nemeskürty István: A hetvenöt éves H. Z. köszöntése. (Élet és Irodalom, 1987. 29.)
Kortárs magyar írók kislexikona. 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. (Bp., 1989)
Létay Vera: H. Z. (Filmvilág, 1989)
Major Ottó: A szellem méltósága. H. Z.-ra emlékezve. (Élet és Irodalom, 1989. 19.)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005). *MÉL téves halálozási adat: jan. 7.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője