Hegyi Mózes
Hegyi Mózes

2022. január 17. Hétfő

Hegyi Mózes

református lelkész, helytörténész, költő

Születési adatok

1908. február 1.

Agyagfalva, Udvarhely vármegye

Halálozási adatok

1943. november 11.

Dés


Család

Sz: Hegyi Mózes, Kövecsi Juliánna. Testvére: Hegyi Pál, Hegyi Márton, Hegyi Albert, Hegyi Júlia és Hegyi Lídia. F: Benedek Anna. Fia: Hegyi Mózes és Hegyi Gyula.

Iskola

A nagyenyedi Bethlen Kollégium tanítóképzőjében tanítói képesítést szerzett (1928), a Kolozsvári Református Teológiai Akadémián lelkészi vizsgát tett (1934).

Életút

Nagymohán tanító (1929–1930), Maksán segédlelkész (1935), a romániai brailai (1936–1940), az erdélyi kékesi gyülekezet lelkipásztora (1940–1943). Az Erdélyi Párt kékesi járási tagozatának és gazdakörének elnöke. Verseivel a népi líra epigon hagyományait követte, helytörténészként, brailai szolgálata idején feldolgozta a Brailába bevándorolt magyarok történetét. Jelentős szerepet játszott a két vh. közötti erdélyi magyar politikai életben, publicisztikáiban elsősorban a magyar földműves nép jogaiért harcolt Romániában. Versei az Ifjú Erdélyben jelentek meg (1930–1932).

Főbb művei

F. m.: Rózsát dobál a lelkem. Versek. (Segesvár, 1930)
Végvár. A 75 éves brailai református egyházközség történetéből. (A 75 éves jubileum alkalmából kiadja az egyházközség presbitériuma. Kolozsvár, 1937).

Irodalom

Irod.: Dáner Lajos: Három verskötet. (Pásztortűz, 1930)
Szabó Lajos: „Se országod, se hazád.” Utazás regátbeli magyarok között. (Bp., 1937)
László Dezső: Végvár. (Kiáltó Szó, 1938)
H. M. (Református Szemle, 1943. dec. 20.)
Seres Attila–Dömötörfi Tibor: Magyar iskolakérdés Brailában a két világháború között. (Magyar kisebbség. Nemzetpolitikai Szemle. Kolozsvár, 2010)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője