Heinrich Béla
Heinrich Béla

2024. október 6. Vasárnap

Heinrich Béla

jogász

Születési adatok

1926. április 13.

Budapest

Halálozási adatok

2002. március 1.

Budapest


Család

Sz: Heinrich Béla (†1942) a Magyar Általános Hitelbank főkönyvelője, büntetőszázadba való bevonulása előtt öngyilkos lett, Orczy Mária varrónő, majd ápolónő. Egy nővére és egy húga született. F: 1. Skoff Mária, a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) főelőadója. Leánya: Tankó Richárdné Heinrich Alice (1946. márc. 16.), a Hőtechnikai Vállalat tervgazdásza. Elvált. 2. H. Szalontai Éva dr., a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola orosz nyelvi lektora.

Iskola

A bp.-i Szent Imre Gimnáziumban éretts. (1944), telefonműszerész szakmunkásvizsgát tett (1947). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen végzett (1949), az ELTE ÁJTK-n jogtudományi végbizonyítványt (1951), állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1963).

Életút

A Magyar Textilipari Rt. kereskedősegéde (1944–1945), a Feleki Telefonszerelési Vállalat műszerészsegéde (1945–1947). A Dial Telefonkereskedelmi Állami Vállalat (1947–1950), a Posta Alközponti Üzemi Vállalat és a Posta Átviteltechnikai Vállalat telefonműszerésze (1950–1953). A Posta Kísérleti Intézete (PKI) tud. munkatársa (1953–1956), a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) export részlegének szakértője, mérnök-üzletkötője (1956–1963). A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Nemzetközi Főosztályának főelőadója (1963–1968 és 1972–1976); közben a Mahart Gazdasági–Igazgatási Osztályának vezetője (1968–1970), a Hungarocamion Nemzetközi Osztályának osztályvezető-helyettese (1970–1971), a Szerzői Jogvédő Hivatal főosztályvezetője (1976–1986). A drezdai Friedrich List Közlekedési Főiskola vendégkutatója (1966). Közlekedéspolitikával foglalkozott, a nemzetközi közlekedésjog, elsősorban a vasúti, a tengeri és a belvízi közlekedés elismert jogi szakértőjeként tevékenykedett.

Főbb művei

F. m.: A táv-választás bevezetésének néhány kérdése. – Hangfrekvenciás távválasztó rendszerek. (Szocialista Posta, 1955)
A kapcsolástechnika legkorszerűbb kapcsolóelemei. 1–3. (Szocialista Posta, 1956)
A közlekedés fejlődésének, valamint a vas- és acélgyártás alakulásának összefüggése néhány tőkésországban. (Közlekedési Közlöny, 1964. 29.)
A belvizek folyamjogi rendjének történeti fejlődése. (Közlekedési Közlöny, 1966. 38.)
A nem-nemzeti folyók hajózáson kívüli használatának folyamjogi rendje. 1–2. (Vízgazdálkodás, 1966–1967)
A Duna–Rajna–Majna víziútrendszer nemzetközi közlekedésjogi helyzete. (Közlekedési Közlöny, 1972. 30.)
Az államok főhatalma a tengeri térségek felett. 1–4. (Közlekedési Közlöny, 1973. 5., 15., 23. és 27.)
A légi tér és a világűr nemzetközi jogi megítélése. (Közlekedési Közlöny, 1973. 34.)
A tengeri és légiközlekedés biztonsága elleni bűncselekmények. 1–2. (Közlekedési Közlöny, 1974. 2. és 3.)
A Duna–Rajna–Majna víziútrendszer nemzetközi közlekedésjogi regime-jének a lex lata és de lege ferenda aspektusokból történő elemzése. Benyújtott kand. értek. (Bp., 1975)
Adalékok a Rajna–Majna–Duna transzkontinentális víziút nemzetközi közlekedésjogi státuszához. – A közlekedés – az idegenforgalomért. (Közlekedéstudományi Szemle, 1975)
A Duna–Majna–Rajna víziúthálózat egyes nemzetközi jogi problémái. (Jogtudományi Közlöny, 1975)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője