Heinrich Gusztáv
Heinrich Gusztáv

2024. október 7. Hétfő

Heinrich Gusztáv

irodalomtörténész, germanista

Születési adatok

1845. március 17.

Pest

Halálozási adatok

1922. november 7.

Budapest


Család

Sz: Heinrich János dunagőzhajó-társasági hivatalnok, Fleischer Erzsébet.

Iskola

Középiskoláit Pesten, az evangélikus, a kegyesrendi és a királyi katolikus gimnáziumban végezte. A lipcsei (1863–1864), a bécsi (1865–1866), a pesti tudományegyetemen tanult (1866–1867); a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. (1867), történelem–földrajz–német szakos tanári okl. (1871), a német irodalom tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1871). Az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.; r.: 1892. máj. 5.).

Életút

Pesten gimnáziumi r. tanár (1867–1875), a középiskolai tanárképző intézet r. tanára és ügyvezető igazgatója (1896–1899), kinevezett igazgatója (1899–1906). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetem magántanára (1871–1875), a német irodalom ny. rk. (1875–1878), ny. r. tanára (1878–1905); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1886–1888), dékánhelyettese (1888–1893), az egyetem rektora (1893–1894). A Főrendiház örökös tagja (1910). Az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető alelnöke (1891–1894). A magyarországi tudományos germanisztika megteremtője az összehasonlító irodalomtörténeti kutatások kezdeményezője. Elsőként honosította meg Magyarországon a modern német irodalomtudomány módszereit alkalmazó filológiai kutatást. Számos középiskolai német tankönyvet és irodalmi szöveggyűjteményt írt és szerkesztett. Mintaszerű szövegkiadásokat készített.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Az MTA I. Osztályának elnöke (1901. máj. 7.–1905. márc. 27.), az MTA főtitkára (1905. márc. 27.–1920. dec. 20.).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság r. tagja (1882). A Magyar Paedagogiai Társaság elnöke (1892–1904), t. elnöke (1904-től). A Budapesti Philologiai Társaság elnöke (1902-től).

Szerkesztés

A Tanügyi Füzetek (Császár Károllyal, 1868–1869), a Magyar Tanügy (Kármán Mórral, 1872–1876), az Egyetemes Philologiai Közlöny (Ponori Thewrewk Emillel, 1877–1891), az Ungarische Revue (Hunfalvy Pállal, 1883–1891), az Akadémiai Értesítő (1905– 1920), az Ungarische Rundschau szerkesztője (1912-től). A Régi Magyar Könyvtár (1897-től) és az Olcsó Könyvtár c. könyvsorozatok szerkesztője (1909-től).

Főbb művei

F. m.: Deutsche Verslehre. (Pest, 1869
3. jav. kiad. Bp., 1911)
Bánk bán a német költészetben. (Bp., 1879)
Etzelburg és a magyar hún-monda. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1881. okt. 24.
megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 10. köt. 2. Bp., 1882)
Kudrun. A monda és az eposz. (Bp., 1885)
A német irodalom rövid története. I–II. köt. (Bp., 1886– 1889
2. átd. kiad. 1922)
Goethe Faustja. Tanulmányok. Boyesen, H.-val. (Bp., 1888)
Az Edda eredete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1892. nov. 21.
megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 10. köt. 2. Bp., 1893
kivonatosan: Budapesti Szemle, 1893)
Ossian. (Bp., 1903)
Egyetemes irodalomtörténet. Többekkel. Szerk. I–IV. köt. (Bp., 1903–1911)
Magyar elemek a német költészetben. (Bp., 1909)
Faust. Irodalomtörténeti cikkek. (Bp., 1914)
A német végzet-dráma. (Bp., 1917)
A Don Juan-monda (2. bőv. kiad. Bp., 1917)
A bolygó zsidó mondája. (2. bőv. kiad. Bp., 1920).

Irodalom

Irod.: Philologiai dolgozatok a magyar–német érintkezésekről. H. G. Emlékkönyv. Szerk. Gragger Róbert. (Bp., 1912)
Bleyer Jakab: H. G. (Budapesti Szemle, 1922)
Gyulai Ágost: H. G. (Magyar Élet, 1922)
Petz Gedeon: H. G. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1922)
Schöpflin Aladár: H. G. (Nyugat, 1922)
Pintér Jenő: H. G. emlékezete. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1922–1923)
Császár Elemér: H. G. és a magyar irodalom. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1923)
Gragger Róbert: Gustav Heinrich. (Ungarische Jahrbücher, 1923)
Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. (Bp., 1981).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője