Hekler Antal
Hekler Antal

2020. október 24. Szombat

Hekler Antal

művészettörténész, régész, muzeológus

Születési adatok

1882. február 1.

Budapest

Halálozási adatok

1940. március 3.

Budapest


Család

Sz: Hekler Elek, Kralovánszky Vilma.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1903), tanulmányait Adolf Furtwängler professzornál a müncheni egyetemen egészítette ki (1904–1906), Münchenben klasszika-archeológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1907), Budapesten klasszika-archeológiából magántanári képesítést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; r.: 1934. máj. 11.).

Életút

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) fogalmazógyakornoka (1905–1906), segédfogalmazója (1906–1907). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Érem- és Régiségtárának segédőre (1907–1911), őre (1911–1914), a bp.-i Szépművészeti Múzeum Antik Plasztikai Osztályának őre (1914–1916), az isztambuli Magyar Tudományos Intézet alapító igazgatója (1916–1918). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1911–1918), a művészettörténet ny. r. tanára és a Művészettörténeti és Klasszika-archeológiai Intézet igazgatója (1918–1940); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1928–1929). A Tanácsköztársaság alatt eltávolították az egyetemről és visszahelyezték a Szépművészeti Múzeumba. Az Országos Képzőművészeti és Rajztanárképző Főiskolán az ókori művészettörténet r. tanára (1914–1919). Több hónapos tanulmányutat tett Kis-Ázsiában (1913 ősze), ill. magyar állami ösztöndíjjal (1933), majd Hariszeion-ösztöndíjjal kutatásokat végzett Görögországban (1935–1936). Klasszikus ókori görög és római, ill. itáliai művészettel, elsősorban pannóniai császárkori művészettel és arcképszobrászattal foglalkozott. Régészként ásatásokat végzett Dunapentelén. Klebelsberg Kunóval együtt megszervezte a konstantinápolyi Magyar Intézetet (1916-ban), amely azonban az I. vh. miatt csak néhány évig működhetett (ezért nagy terve, a kilikiai ásatások megindítása sem valósulhatott meg). ő volt a budapesti tudományegyetem utolsó, a király által kinevezett ny. r. tanára (1918. szept. 18-án a Művészettörténeti Intézet élére). Muzeológusként újrarendezte az MNM antik gyűjteményét, megírta a görög–római gyűjtemény magyarázó katalógusát. Tudománynépszerűsítő tevékenysége is értékes, Magyarországon az elsők között tartott vetítettképes előadásokat nagy hallgatóság előtt (1908-tól).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság r. tagja (1935). Az Országos Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat másodelnöke (1920–1933), t. tagja (1933). A Szellemi Együttműködés Szövetsége magyar egyesületének ügyvezető alelnöke. Az egyetemi Turul Szövetség ún. primusz magisztere (1926–1929). A Német Akadémia (l.: 1938), a Pápai Tudományos Akadémia (l.: 1939), az Athéni Régészeti Társaság tagja (t.: 1937). A Német és az Osztrák Régészeti Intézet r., a Holland és a Bolgár Régészeti Intézet l. tagja.

Elismerés

Corvin-koszorú (1930).

Szerkesztés

A Budavári Tudományos Társaság Kiadványai c. sorozat és az Archaeologiai Értesítő szerkesztője (1925–1940).

Főbb művei

F. m.: Velence, Firenze, Róma. Naplótöredékek. (Bp., 1901)
Römische weibliche Gewandstatuen. (München 1909)
Forschungen in Intercisa. (Österreichische Jahreshefte, 1912)
Görög és római arcképszobrászat. (Bp., 1913
németül: Stuttgart, 1912
angolul: London, 1912
franciául: Paris, 1913)
A szobrászati stílus problémái. (Bp., 1915)
Isteneszmény és portrait a görög művészetben. (Bp., 1917
németül is)
A Szépművészeti Múzeum antik plasztikai gyűjteménye. (Bp., 1918
4. kiad. 1920)
A klasszicizmus jelentősége és térfoglalása az ókori művészetben. Akadémiai székfoglaló is. (elhangzott: 1921. febr. 7.)
Pheidias művészete. (Bp., 1922)
Michelangelo. (Bp., 1926)
A Magyar Tudományos Akadémia és a művészettörténet. (Bp., 1928)
Die Sammlung antiker Skulpturen. (Wien, 1929)
Antik művészet. (Bp., 1931)
A középkor és a renaissance művészete. (Bp., 1932)
Az újkor művészete. (Bp., 1933)
A magyarországi barokk szobrászat európai helyzete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. febr. 11.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 25. köt. 5. Bp., 1935)
Bildnisse berühmter Griechen. (Berlin, 1940)
H. A. válogatott kisebb dolgozatai. Szerk., az életrajzot írta Láng Nándor. (Bp., 1942).

Irodalom

Irod.: Oroszlán Zoltán: Emlékezés H. A.-ra. (Archaeologiai Értesítő, 1940)
Erdélyi Gizella: H. A. irodalmi munkássága. (Archaeologiai Értesítő, 1940)
Láng Nándor: H. A. élete és munkássága. (Budapesti Szemle, 1942)
Tóth Endre: H. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013