Heksch Ágnes, S.
Heksch Ágnes, S.

2024. november 13. Szerda

Heksch Ágnes, S.

pedagógus, neveléstörténész

Névváltozatok

Singer Lászlóné

Születési adatok

1908. december 16.

Szeged

Halálozási adatok

1994. április 29.

Szeged


Család

Sz: Rosenfeld Sarolta. Apja tisztviselő volt, az I. világháborúban elhunyt. F: 1934–1943: Singer László (†1943) tisztviselő, a munkaszolgálat áldozata. Özvegy. Leánya: Singer Anna (1936. júl. 10.).

Iskola

Szegeden éretts. (1926), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen német–francia szakos középiskolai tanári (1931) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1932); közben a dijoni, a grenoble-i, a párizsi és a bécsi egyetemen is tanult, a neveléstudományok kandidátusa (1969).

Életút

Párizsban könyvkiadói lektor (1932–1933), hazatérése után magántanításból élt (1933-tól). A II. világháború végén, családja több tagjával deportálták, a theresienstadti koncentrációs tábor foglya (1944 nyara–1945).

A szegedi Gutenberg utcai általános iskola, a Szent Margit Leánygimnázium és a Szegedi Tanítóképző Intézet r. tanára (1945–1950). A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének tanársegéde (1950–1953), egy. adjunktusa (1953–1954), Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE ÁJTK Idegennyelvi Lektorátusa (1954–1956), a TTK Idegennyelvi Lektorátusa (1956–1971), a Központi Idegennyelvi Lektorátus német–francia tanára (1971–1974). C. egy. docens (1979-től).

Új- és legújabbkori, elsősorban 19. és 20. századi neveléstörténettel, Imre Sándor és Prohászka Lajos munkásságával foglalkozott.

Az MTA Neveléstörténeti Albizottsága tagja (1970–1974). A Magyar Pedagógiai Társaság tagja (1968–1974).

Főbb művei

F. m.: A démoni elem Stefan Zweig művészetében. (Szegedi Symposion, 1930)
William Stern személyiségfilozófiája és lélektana. Egy. doktori értek. is. (Symposion Könyvek. 15. Szeged, 1932)
Iskolaszervezettan. 1949/50. II. félév. Á. Gy. előadásai alapján összeáll. Többekkel. Egy. jegyz. (Szeged, 1950)
Comenius Ámos János Nagy Oktatástana. (Tiszatáj, 1954)
Marx, Engels, Lenin és Sztálin a nevelésről. Pedagógiai olvasókönyv. Szerk. Tettamanti Béla. Összeáll. Király Józseffel. Megjelent hazánk felszabadulásának 10. évfordulóján. (Bp., 1955)
Kazinczy és II. József művelődéspolitikája. (Pedagógiai Szemle, 1956)
Imre Sándor neveléselméleti tevékenysége 1919-ig. (Magyar neveléstörténeti tanulmányok. Szerk. Felkai László. Bp., 1959)
Berzeviczy Gizella ismeretlen levele. (Délmagyarország, 1961. 65.)
Adatok a numerus clausus történetéhez. (Pedagógiai Szemle, 1962)
Francia nyelvű matematikai szakszöveggyűjtemény. Összeáll. (Szeged, 1962)
Francia nyelvű fizikai szakszöveggyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1964)
Kazinczy Ferenc Vélekedése az alsóbb iskolák organisatiója dolgában. Forrásközlés és kísérő tanulmány. (Magyar Pedagógia, 1964)
Német nyelvű biológiai szakszöveggyűjtemény. (Bp., 1965)
Német társalgási gyakorlatok. Halász Elődnével. (Bp., 1966)
Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere. Monográfia és kand. értek. is. (Neveléstörténeti Könyvtár. Bp., 1969
megjelentek a tézisei: Pedagógiai Szemle, 1970)
Az ellenforradalmi korszak testnevelési koncepciójának kialakulása. 1919–1921. (Neveléstörténeti tanulmányok. Szerk. Köte Sándor. Bp., 1970)
A szabadoktatás alakulása Magyarországon az ellenforradalom hatalomra jutása idején. 1919–1922. (Pedagógiai Szemle, 1972)
Törekvések a fővárosi iskolák államosítására. 1919–1921. (Tanulmányok a magyar nevelésügy XVII–XX. századi történetéből. Bp., 1980)
Prohászka Lajos tantervelmélete. 1948. (Magyar Pedagógia, 1984).

Irodalom

Irod.: Kempelen Attila: H. Á.: William Stern személyiségfilozófiája és lélektana. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1933)
Simon Péterné: H. Á.: Imre Sándor művelődéspolitikai rendszere. (Magyar Pedagógia, 1969)
Szegedi Egyetemi Almanach. I. köt. (Szeged, 1996)
Pedagógiai lexikon. I. köt. (Bp., 1997)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője