Heller Erik
Heller Erik

2024. október 7. Hétfő

Heller Erik

jogász

Születési adatok

1880. május 15.

Budapest

Halálozási adatok

1958. október 25.

Budapest


Család

Sz: Heller Ágost (1843–1902) fizikatörténész, az MTA tagja, Bolberitz Georgina. Testvére: Heller Farkas (1877–1955) közgazdász, az MTA tagja.

Iskola

A bp.-i II. kerületi királyi katolikus főgimnáziumban éretts. (1898), a bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. (1902), a büntetőjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923). Az MTA tagja (l.: 1943. máj. 14.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva 1989. máj. 9.).

Életút

Budapesten bírósági szolgálatot teljesített (1902–1916), az Igazságügyi Minisztérium előadója, királyi főügyészhelyettes (1916– 1925). A bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1923–1925), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a büntető eljárásjog ny. r. tanára (1925–1940); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1933–1934). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen a büntetőjog ny. r. és a büntető eljárásjog jogosított tanára, a büntetőjogi szeminárium igazgatója (1940–1944); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1943–1944), a Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar anyagi büntetőjog és a bűnvádi eljárási jog ny. r. tanára (1944–1949). A klasszikus büntetőjogi iskola követőjeként elsősorban anyagi büntetőjoggal, büntető eljárásjoggal, a fiatalkorúak büntetőjogával foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben, apjával közös sírban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1947.). A Magyar Kriminológiai és Büntetőjogi Egyesület alelnöke.

Főbb művei

F. m.: Bűnvádi perrendtartás a fiatalkorúak bűnügyeiben, figyelemmel a törvényhozás feladataira. (Bp., 1912)
A becsület védelméről szóló 1914: XLI. t.-c. Törvénykommentár. (Pécs, 1914)
A hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914: XL. t.-c. Törvénykommentár. (Pécs, 1916)
A büntetőjogi elméletek bírálata, bevezetésül a büntetéskiszabás elméletéhez. (Bp., 1924)
Magyar büntetőtörvénykezési jogi jegyzetek. (Szeged, 1926
3. átd. kiad. Kolozsvár, 1943)
A magyar büntetőjog tankönyve. I. köt. 1–2. rész. (Szeged, 1931–1937)
Materiális alanyi bűnösség. (Finkey Ferenc Emlékkönyv. Bp., 1936)
Anyagi jogellenesség és büntetőjogi reform. (Menyhárth Gáspár Emlékkönyv. Szeged, 1937)
A magyar büntetőjog általános tanai. (Szeged, 1937)
Büntetőjogunk haladásának útja. (Szeged, 1941)
Megtorlás, prevenció, korszellem. (Bp., 1943)
Szubjektivizmus és objektivizmus a büntetőjogban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1944. jan. 17.
megjelent: Kolozsvár, 1944).

Irodalom

Irod.: Erich Heller. (Zeitschrift für die gesamte Strafrechtswissenschaft, 1959)
Móra Mihály: H. E. (Jogtudományi Közlöny, 1959).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője