Heller Krisztina
Heller Krisztina

2020. október 25. Vasárnap

Heller Krisztina

közgazdász

Születési adatok

1950. január 25.

Budapest

Halálozási adatok

2004. november 26.

Budapest


Család

Nagyapja: Heller Erik (1880–1958) jogász, az MTA tagja. Sz: Heller György dr., Szepessy Mária Magdolna. Négyen voltak testvérek: Palojtay Tamásné Heller Márta villamosmérnök, a Távközlési Kutatóintézet (TKI) munkatársa, Heller Judit, a Skála Áruház üzemgazdásza és Heller Erika. F: 1. 1971–1973: Galló István. Elvált. 2. 1975-től Zöld Sándor (1950–) a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ előadója. Leánya: Zöld Katalin (1975–).

Iskola

A bp.-i Fazekas Mihály Gimnázium orosz tagozatán éretts. (1968), az MKKE Közlekedés Szak Vállalati Tervező-elemző Ágazatán közgazdász okl. (1972), tervgazdasági szakközgazdász okl. szerzett (1977); a Magyar Postán felsőfokú szakmai tanfolyamot végzett (1975). Az MKKE-n doktorált (1977), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1983).

Életút

A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat államközi előadója (1972–1973). A Posta Számítástechnikai és Szervezési Intézete közgazdasági elemzője (1973–1978), osztályvezetője (1978–1984), a Posta Kísérleti Intézete (PKI) igazgatóhelyettese (1985–1987), a Magyar Posta Vezérigazgatóságának főelőadója (1988–1990). A közlekedési és hírközlési miniszter személyes tanácsadója (1990–1991), a Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV) vezérigazgató-helyettesének tanácsadója (1991–1994), a MATÁV Kormányzati Kapcsolatok Osztályának vezetője (1994–1998), a Westel Mobil Távközlési Vállalat távközlés-politikai igazgatója (1998-tól). Az MTA–TMB-n Buják Konstantin aspiránsa (rövidített, 1980–1981).

Emlékezet

A magyarországi távközlési szolgáltatások és távbeszélő hálózatok gazdasági vizsgálatával, a Magyar Posta szervezettségi színvonalának mérésével, a számítógépes költséginformációs rendszer megalapozásával, a távközlési reformok és a privatizáció előkészítésével foglalkozott. Hosszú éveken át a magyarországi postai közgazdasági kutatások szervezője és irányítója, a miniszter tanácsadójaként a távközlési televíziók szakmai előkészítésének vezetője volt.

Elismertség

A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (1979–1980), a Hírközlési Tudományos Egyesület munkabizottságának vezetője (1985–1986). A Szabványügyi Tanács tagja (1995–1998), a Távközlési Érdekegyeztető Fórum alelnöke (1998–2001).

Elismerés

Puskás Tivadar-emlékérem (1990).

Szerkesztés

A Szumma és a Szabványügyi Közlöny c. szakmai folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A szervezettségi színvonal mérési lehetősége a Magyar Postán. Szammer Jánosnéval. (Szumma, 1974)
A helyközi távbeszélő szolgáltatás kalkulációs modellje. Egy. doktori értek. (Bp., 1977
megjelent, kivonatosan: Szumma, 1977)
Az állandó és a változó költségek vizsgálata a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságnál. (Szumma, 1977)
A többváltozós regresszióanalízis felhasználása a kalkulációs munkában. Mihalik Péterrel. (Számvitel és Ügyviteltechnika, 1978)
A hosszú távú távbeszélő fejlesztési koncepció társadalmi és gazdasági vonatkozásai. Kand. értek. (Bp., 1981)
A hírközlési szolgáltatások igénybevétele. (Statisztikai Szemle, 1982)
Egy lehetséges távközlés-fejlesztési stratégia. Nádasdi Ferenccel. (Gazdaság, 1985)
A távközlés-fejlesztési politikák nemzetközi alakulásának vizsgálata. (Valóság, 1985)
A távközlés társadalmi és gazdasági összefüggései. Írta többekkel, szerk. Nádasdi Ferenccel. (Bp., 1990)
A távközlés állami szabályozása. (Közgazdasági Szemle, 1990)
A demokrácia és a piac esete a távközléssel. (Magyarország politikai évkönyve, 1993)
Távközlési reformok. (Közgazdasági Szemle, 1995)
Integrációs folyamatok a távközlésben. (Európai Tükör, 1997)
A műsorelosztás és műsorszórás szabályai. (Híradástechnika, 1998)
A távközlési szolgáltatások fejlődése. 1988–1998. Többekkel. (Bp., 1999)
Távközlési hatóságok és konzultatív szervezetek 12 uniós tagországban a távközlési törvények alapján. (Magyar Közigazgatás, 1999)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013