Heller Krisztina
Heller Krisztina

2024. március 29. Péntek

Heller Krisztina

közgazdász

Születési adatok

1950. január 25.

Budapest

Halálozási adatok

2004. november 26.

Budapest


Család

Nagyapja: Heller Erik (1880–1958) jogász, az MTA tagja. Sz: Heller György dr., Szepessy Mária Magdolna. Négyen voltak testvérek: Palojtay Tamásné Heller Márta villamosmérnök, a Távközlési Kutatóintézet (TKI) munkatársa, Heller Judit, a Skála Áruház üzemgazdásza és Heller Erika. F: 1. 1971–1973: Galló István. Elvált. 2. 1975-től Zöld Sándor (1950–) a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ előadója. Leánya: Zöld Katalin (1975–).

Iskola

A bp.-i Fazekas Mihály Gimnázium orosz tagozatán éretts. (1968), az MKKE Közlekedés Szak Vállalati Tervező-elemző Ágazatán közgazdász okl. (1972), tervgazdasági szakközgazdász okl. szerzett (1977); a Magyar Postán felsőfokú szakmai tanfolyamot végzett (1975). Az MKKE-n doktorált (1977), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1983).

Életút

A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat államközi előadója (1972–1973). A Posta Számítástechnikai és Szervezési Intézete közgazdasági elemzője (1973–1978), osztályvezetője (1978–1984), a Posta Kísérleti Intézete (PKI) igazgatóhelyettese (1985–1987), a Magyar Posta Vezérigazgatóságának főelőadója (1988–1990). A közlekedési és hírközlési miniszter személyes tanácsadója (1990–1991), a Magyar Távközlési Vállalat (MATÁV) vezérigazgató-helyettesének tanácsadója (1991–1994), a MATÁV Kormányzati Kapcsolatok Osztályának vezetője (1994–1998), a Westel Mobil Távközlési Vállalat távközlés-politikai igazgatója (1998-tól). Az MTA–TMB-n Buják Konstantin aspiránsa (rövidített, 1980–1981).

Emlékezet

A magyarországi távközlési szolgáltatások és távbeszélő hálózatok gazdasági vizsgálatával, a Magyar Posta szervezettségi színvonalának mérésével, a számítógépes költséginformációs rendszer megalapozásával, a távközlési reformok és a privatizáció előkészítésével foglalkozott. Hosszú éveken át a magyarországi postai közgazdasági kutatások szervezője és irányítója, a miniszter tanácsadójaként a távközlési televíziók szakmai előkészítésének vezetője volt.

Elismertség

A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (1979–1980), a Hírközlési Tudományos Egyesület munkabizottságának vezetője (1985–1986). A Szabványügyi Tanács tagja (1995–1998), a Távközlési Érdekegyeztető Fórum alelnöke (1998–2001).

Elismerés

Puskás Tivadar-emlékérem (1990).

Szerkesztés

A Szumma és a Szabványügyi Közlöny c. szakmai folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A szervezettségi színvonal mérési lehetősége a Magyar Postán. Szammer Jánosnéval. (Szumma, 1974)
A helyközi távbeszélő szolgáltatás kalkulációs modellje. Egy. doktori értek. (Bp., 1977
megjelent, kivonatosan: Szumma, 1977)
Az állandó és a változó költségek vizsgálata a Helyközi Távbeszélő Igazgatóságnál. (Szumma, 1977)
A többváltozós regresszióanalízis felhasználása a kalkulációs munkában. Mihalik Péterrel. (Számvitel és Ügyviteltechnika, 1978)
A hosszú távú távbeszélő fejlesztési koncepció társadalmi és gazdasági vonatkozásai. Kand. értek. (Bp., 1981)
A hírközlési szolgáltatások igénybevétele. (Statisztikai Szemle, 1982)
Egy lehetséges távközlés-fejlesztési stratégia. Nádasdi Ferenccel. (Gazdaság, 1985)
A távközlés-fejlesztési politikák nemzetközi alakulásának vizsgálata. (Valóság, 1985)
A távközlés társadalmi és gazdasági összefüggései. Írta többekkel, szerk. Nádasdi Ferenccel. (Bp., 1990)
A távközlés állami szabályozása. (Közgazdasági Szemle, 1990)
A demokrácia és a piac esete a távközléssel. (Magyarország politikai évkönyve, 1993)
Távközlési reformok. (Közgazdasági Szemle, 1995)
Integrációs folyamatok a távközlésben. (Európai Tükör, 1997)
A műsorelosztás és műsorszórás szabályai. (Híradástechnika, 1998)
A távközlési szolgáltatások fejlődése. 1988–1998. Többekkel. (Bp., 1999)
Távközlési hatóságok és konzultatív szervezetek 12 uniós tagországban a távközlési törvények alapján. (Magyar Közigazgatás, 1999)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője