Heller László
Heller László

2020. október 25. Vasárnap

Heller László

gépészmérnök

Születési adatok

1907. augusztus 6.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1980. november 9.

Budapest


Család

F: Kuhn Ilonka.

Iskola

A zürichi műszaki egyetemen (= Eidgenössische Technische Hochschule) gépészmérnöki okl. (1931), műszaki doktori okl. szerzett (1948), a műszaki tudomány doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1954. jún. 19.; r.: 1962. ápr. 6.).

Életút

A zürichi műszaki egyetem tanársegéde és H. Quiby professzor magánirodájának mérnöke (1931–1933), a bp.-i Farkas-féle Gépgyár hőtechnikai konstruktőre (1933–1936), magánmérnöki irodájának vezetője (1936–1948), egyúttal az Egyesült Izzó állandó szakértője (1938–1948). A BME Gépészmérnöki Karán az energiagazdálkodás meghívott előadó tanára (1949–1951), az Energiagazdálkodási Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1951. szept. 15.–1976). Az Energiagazdálkodási Intézet műszaki igazgatóhelyettese (1948-tól). Az elméleti hőtan és az energetika kérdéseivel foglalkozott. Magyarországon elsőként alkalmazott hőszivattyúkat az ipari energia racionalizálási eszközeként (a bp.-i [óbudai] Goldberger-textilgyárban), elsőként tervezett és kivitelezett nagy nyomású erőtelepeket (az ajkai papírgyárban). Legjelentősebb technikai alkotása a Heller–Forgó-rendszer (= s az ezen az elven működő Heller-Forgó-hűtőtorony, 1958) néven nemzetközileg is elismert és alkalmazott léghűtésű kondenzáció (az elvet Heller László dolgozta ki, a berendezést Forgó László tervezte). Jelentős eredményeket ért el a termodinamika speciális gyakorlati alkalmazásai terén (pl. kondenzátorok hűtővíz oldalú sorbakapcsolása, hőszivattyúk alkalmazása termikus energiabázison, a nukleáris és fosszilis energiahordozók kombinált felhasználása stb.).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben, feleségével közös sírban nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004?-ben).

Elismertség

Az MTA Hőtechnikai Főbizottsága, ill. Hőenergetikai Bizottsága elnöke. Az Energia Világkonferencia magyar nemzeti bizottságának elnöke (1968-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1967), a Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1978). Kossuth-díj (1951).

Főbb művei

F. m.: Die Bedeutung der Wärmepumpe bei thermischer Elektrizitätserzeugung. (Bp., 1948)
Fejezetek a gyakorlati termodinamika köréből. (Bp., 1953)
Beiträge zum Kampfe gegen die Nichtumkehrbarkeiten. (Acta Technica, 1953)
Erőműépítési tervünk alapvető kérdéseiről. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Fejezetek a gyakorlati termodinamika köréből. (Bp., 1953
új kiad. 1961)
Atomerőművek felépítésével kapcsolatos új termodinamikai szempontok és lehetőségek. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. máj. 27.
megjelent: MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
A villamos generátorok mesterséges hűtéséről. (MTA Műszaki Tudományok Oszt. Közleményei, 1953)
Új erőműrendszer 1000 MW nagyságrendű egység-teljesítőképességekhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1965. márc. 21.
megjelent: Energia és Atomtechnika, 1965)
Series Connection of Jet Condensers on the Cooling Water Side. (Bp., 1969)
Hőtárolók. Jászay Tamással. (Bp., 1995).

Irodalom

Irod.: Szentgyörgyi Tibor: Látogatóban H. L. akadémikusnál. Új energiafejlesztési rendszer. (Természet Világa, 1980)
Forgó László: H. L. (Magyar Tudomány, 1981)
Jászay Tamás: H. L. iskolateremtő, tudósi és oktatói öröksége. (Magyar Energetika, 1995)
Alvári Csaba: Út a világhírig. (Tanulmányok a természettudomány, a technika és az orvoslás történetéből, 1996)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003)
Kardos István: Egy „nehéz ember”. H. L. (Ezredvég, 2005)
Komlós Ferenc: A H. L.-terv. Egy munkahelyteremtő kezdeményezés. (Magyar Energetika 2005 és Építésügyi Szemle, 2006)
Sipos László: 100 éve született H. L. és Forgó László. (Magyar Energetika, 2007)
Száz éve született H. L. (Energiagazdálkodás, 2007)
Homola Viktor: A magyar energetika kiemelkedő tudós professzorai: H. L. és Lévai András. (Magyar Energetika, 2008)
Komlós Ferenc: H. L., a hőszivattyúipar úttörője. (Víz, gáz, fűtéstechnika, 2010).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013