Hepp Ferenc
Hepp Ferenc

2021. október 18. Hétfő

Hepp Ferenc

sportvezető, pszichológus

Születési adatok

1909. november 3.

Békés

Halálozási adatok

1980. november 27.

Budapest

Temetési adatok

1980. december 6.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Hepp Ferenc (†1920) kelmefestő, Szekeres Julianna (†1930). F: 1942-től Heinisch Erika testnevelő tanár. Fia: Hepp Ferenc, ifj. (1945. aug. 13. Újpest) sportorvos. Leányai: Hepp Erika (1943. júl. 25. Bp.), Hepp Judit (1946. dec. 20. Bp.) és Hepp Katalin (1951. jan. 5. Bp.) sportlövő.

Iskola

Elemi és középiskoláit Békésben végezte, a békési református reálgimnáziumban éretts. (1930); közben a bp.-i Kulcsár és Huppert Gyárban kelmefestő-tanonc (1924–1926). A TF-en testnevelő tanári okl. szerzett (1934); közben a genfi egyetem ösztöndíjasa (1933–1934). A Springfieldi Testnevelési Főiskolán (= Springfield College) B. S. (= Bachelor of Science, 1934), M. E. (= Master of Education, 1935), az Iowa Egyetemen PhD-fokozatot (1936), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen pszichológiából bölcsészdoktori okl. (1943); a TF-en magántanári képesítést szerzett (1941). A pszichológiai tudományok kandidátusa (1960). Kosárlabda mesteredző (1960).

Életút

A TF tanársegéde (1937–1941), r. tanára (1941–1951) és igazgatója (1947. dec. 1.–1951. aug. 26.). A bp.-i (óbudai) Árpád Gimnázium r. tanára (1938–1944) és a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem testnevelő tanára (1940–1944). Jugoszláviában szövetségi atlétikai edző (1938). A Sport Lap- és Könyvkiadó Vállalat lektora (1951–1952), az ELTE (1952–1953), az ÉME, ill. az ÉKME testnevelő tanára (1953–1958). A Testnevelési Tudományos Társaság (1945–1947) és a Testnevelés Tudományos Tanácsa (F. ) főtitkára (egyetemi tanári státuszban, 1954. márc. 1.–1958. dec. 31.), a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet (TTKI) igazgatója (1959. jan. 1.–1969). Alapvető a tevékenysége a magyarországi testnevelőtanár-képzés továbbfejlesztésében, a szakérettségis rendszer kidolgozásában (Kerezsi Endrével, 1947). Az USA-ban ismerkedett meg a kosárlabdajátékkal, a sportág magyarországi elindítója (1935–1936). Nevéhez fűződik az első magyarországi kosárlabda-szabálykönyv kiadása (1938), jelentős szerepet játszott a sportág magyar szaknyelvének kialakításában. Emlékére a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) Hepp Ferenc-emléktornát rendezett (1982), az MKOSZ is több Hepp Ferenc-emlékkupát írt ki, elsősorban amatőr férfi és női kosárlabdacsapatok számára. A TF Hepp Ferenc-emlékérmet alapított (azon személyeknek, akik nagy jelentőségű tudományos eredményekkel gazdagították a testnevelés- és sporttudomány, 1982). Születésének 100. évfordulóján a Semmelweis Egyetem Testnevelés- és Sporttudományi Kara (= TF), a MOB, az MKOSZ és a Magyar Sporttudományi Társaság Hepp Ferenc-emlékkonferenciát rendezett (2009. nov.-ben), ill. a békési Jantyik Mátyás Városi Múzeum emlékkiállítást rendezett. Bronz mellszobra a TF Győri úti bejáratánál látható (Mihály Gábor szobrászművész alkotása; felavatták: 1993). Nevét vette fel a békési Hepp Ferenc Általános Iskola (1986-tól; Békési Kistérségi Hepp Ferenc Általános Iskola, 2012-től). Az intézmény 25. évfordulóját ötnapos rendezvénysorozattal ünnepelte az iskola (2011-ben). Róla nevezték el továbbá a TF dísztermét (Hepp Ferenc-terem).

Emlékezet

A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) alapító elnöke (1942–1980), első és máig egyetlen magyarként a Kosárlabda Dicsőség Csarnoka (Hall of Fame) tagja (1980). A Budapesti Rendőr SE (1947–1948), a Budapesti Kinizsi, a Budapesti Petőfi és a Munkaerőtartalékok Hivatala SE (MTHSE) edzője (1951–1956). A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) technikai bizottságának tagja (1940–1960), a FIBA Pénzügyi Bizottságának elnöke (1960–1980). A Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) elnökségi tagja. Az UNESCO Testnevelési és Sport Világtanácsa (CIEPS) alapító alelnöke (1956–1972). A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a budapesti Haladás SE elnökségi tagja (1948–1956: megszakítással).

Elismertség

A Nemzeti Parasztpárt tagja (1946–1949).

Elismerés

Pro Universitate Díj (posztumusz, 1996).

Szerkesztés

A Testnevelés Tudomány (1954–1955), a Sport Tudomány c. folyóiratok főszerkesztője (1957-től).

Főbb művei

F. m.: Nevelés és testnevelés az Egyesült Államokban. – Az amerikai testnevelés legújabb irányai. (Testnevelés, 1935)
Kanadai egyetemek testnevelése. (Testnevelés, 1936)
Unitary Factors of Character. PhD-értek. (Iowa, 1936)
Gyakorlati sportlélektani kérdések. (Testnevelés, 1938)
A film szerepe a testnevelési kutató munkában. – A gurulós magasugró stílus és változatai. (Testnevelés, 1940)
Dobómozdulatok látási és mozgási vezérlése. (Lélektani tanulmányok. IV. köt. Szerk. Kornis Gyula. Bp., 1940)
Tudományos testneveléskutatás. (Testnevelés, 1941)
A célbadobás lélektani elemzése. Egy. doktori értek. (Dolgozatok a m. kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Semináriumából. Bp., 1942)
A kosárlabdázás története. – A kosárlabdázás mozgásmódja. (Testnevelés, 1942)
A m. kir. Testnevelési Főiskola múzeumi különgyűjteményének leírása. Írta és összeáll. (Bp., 1943)
A kosárlabdajáték fortélya – taktikája. 1–8. (Testnevelés, 1944 és önállóan: Bp., 1944)
Kosárlabda szabályok. A Magyar Kosárlabdázok Országos Szövetségének szabálykönyve. Összeáll. (Bp., 1944)
Európai kosárlabda mérleg. (Sportszemle, 1947)
A hasmánt stílus érdekességei. (Atlétika, 1947)
A demokratikus Testnevelési Főiskola új feladatai. (Sportközlöny, 1948)
A Testnevelési Főiskola átszervezésének tervezete. – Stílus és egyéniség. – A ruganyosság mérése. – A Testnevelési Főiskola új feladata és munkája. – A gyorsaság szerepe a sportban. (Testkultúra, 1948)
A testnevelési tudományos kutatás jelentősége és gyakorlati vonatkozásai. (A magyar testnevelés és sport kérdései, 1948)
Az MHK szintjei és korcsoportjai. (Sport és Testnevelés, 1950)
Testnevelés-tudományunk. (Népsport, 1950. dec. 3.)
Miért rendszer az MHK? (Népsport, 1951. máj. 7.)
Ötnyelvű sportszótár. Főszerk. (Bp., 1952)
A kosárlabdaedzés alapjai. Páder Jánossal, Szabó Jánossal. (Bp., 1955)
A sportmozgások érzékelésének fontosabb kérdései. Kand. értek. is. (Bp., 1959)
Hétnyelvű sportszótár. Főszerk. (Bp., 1960
és sportáganként külön is: Atlétika. Bp., 1960
Kosárlabda. Bp., 1960
Labdarúgás. Bp., 1960
Úszás, vízilabda. Bp., 1960
Vívás. Bp., 1960)
Kosárlabdázás. Összeáll. (Verseny- és játékszabályok. Bp., 1961
3. jav. kiad. 1964
4. jav. kiad. 1965
6. jav. és átd. kiad. 1969
7. jav. és átd. kiad. 1973
8. jav. és átd. kiad. 1977
9. jav. és átd. kiad. 1981)
Módszertani tájékoztató a tokiói olimpia tapasztalataiból. Összeáll. (A TFKI és az MTS Módszertani és Tudományos Osztálya kiadványa. Bp., 1966)
Módszertani tájékoztató a sportolók pszichikai felkészítéséről. Összeáll. (A TFKI és az MTS Módszertani és Tudományos Osztálya kiadványa. Bp., 1966)
A testnevelési és sporttudományos munka kialakulása. (Magyar Tudomány, 1969)
Bevezetés a tudományos kutatásba. Főisk. jegyz. Nádori Lászlóval. (Bp., 1971
2. kiad. 1974)
A mozgásérzékelés kísérleti vizsgálata sportolókon. Monográfia. (Pszichológia a gyakorlatban. 22. Bp., 1973)
ford.: Szemasko, Ny. V.: A kosárlabdázás oktatása társadalmi oktatók számára. Ford. (Bp., 1953).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1980. dec. 4.)
Nagy György: H. F. öröksége. (TF Tudományos Közleményei, 1992)
S. Turcsányi Ildikó: H. Fi, Békés város szülötte. (Békési Téka. 41. Békés, 2009)
S. Turcsányi Ildikó: Fejezetek a békési sport történetéből. 100 éve született H. P. Kiállításvezető. (Békési Téka. 42. Békés, 2009)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013