Herczeg Árpád
Herczeg Árpád

2020. október 26. Hétfő

Herczeg Árpád, 1924-től vitéz

orvos, bőrgyógyász, orvostörténész

Születési adatok

1890. július 4.

Sopron

Halálozási adatok

1957. október 4.

Budapest


Család

Régi soproni evangélikus családból származott. Sz: Herczeg Árpád, Fleischhacker Amália.

Iskola

Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte, a bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1914), az orvostörténelem tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931).

Életút

Az I. vh.-ban az orosz fronton ún. arcvonalbeli csapatorvos (1914–1918), a Pázmány Péter Tudományegyetem Bőr- és Nemikórtani Klinika gyakornoka (1919–1921), egy. tanársegéde (1921–1938) és magántanára (1931–1938), az orvostörténelem ny. r. tanára (1938–1946); közben Párizsban Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutató. A II. vh. után eltávolították az egyetemről, haláláig mint üzemorvos Budapesten tevékenykedett. Bőrgyógyászként elsősorban a szifilisz kórtanával foglalkozott. Orvostörténészként Győry Tibor tanítványa volt, aki megbízta az Orvosi Hetilap Heti Krónika c. rovatának szerkesztésével (1924–1931, 1931-től Orvostörténelem rovat), itt jelenhettek meg első történeti dolgozatai. Műveiben elsősorban a nagy európai járványok elterjedését, művelődés- és kultúrtörténeti vonatkozásait, ill. a magyar–lengyel orvostörténeti kapcsolatokat vizsgálta. Feldolgozta Johannes Manardus humanista orvos munkásságát (monográfiája az európai orvostörténelem egyik legtöbbet idézet munkája). Az I. vh.-ban az orosz fronton szolgált, majd Galíciában működött, mint helyőrségi kórház orvos. Itt ismerkedett meg a lengyel Wladyslaw Szumowskival (1875–1954), akivel életre szóló barátságot kötött. Amikor Nékám Lajos kezdeményezésére a budapesti egyetemen bevezették az orvostörténet kötelező oktatását, Herczeg Árpádot – aki a fronton kiválóan megtanult lengyelül – bízták meg Szumowski orvostörténeti művének lefordításával. Mint aktív közéleti szereplő több fórumon is fellépett Lengyelország német megszállása ellen, egyik szervezője volt annak az értelmiségi akciónak, amelyik tiltakozott a Krakkói Egyetem professzorainak letartóztatása ellen (1939-ben).

Emlékezet

Herczeg Árpád és Wladyslaw Szumowski értékes kortörténeti levelezését a Krakkói Egyetemen őrzik. Életével Kapronczay Károly orvostörténész, a magyar–lengyel kapcsolatok kutatója foglalkozott.

Elismertség

A Magyar Bőrgyógyászati Társaság főtitkára (1941–1944). A Magyar Királyi Orvosegyesület titkára. A krakkói Jagelló Egyetem t. doktora (1948).

Szerkesztés

Az Orvosi Hetilap Heti Krónika (1924–1931), ill. Orvostörténelem c. rovatainak szerkesztője (1931–1944).

Főbb művei

F. m.: Az influenzajárványok rövid történeti összefoglalása. – Adatok a dermatológia és a syphilidológia történetéhez. (Orvosi Hetilap, 1927)
A társadalmi egészségtan irányelvei. (Népegészségügy, 1928)
Az ifjúság szociális egészségügyi gondozása. Összefoglaló lapszemle. – A dermatológiai nomenclatura kritikája. – Remak Róbert és a bőrkórtani mykológia kezdetei. A syphilis peroralis kezelése arsen készítményekkel. – A tuberculosisnak szociális egészségügyi vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1929)
Manardus János (1462–1536) magyar udvari főorvos élete és művei. Kismonográfia. 22 táblával. (Az MTA kiadványa. Bp., 1929
németül: Johannes Manardus, Hofarzt in Ungarn und Ferrara im Zeitalter der Renaissance. Janus. Leyde, 1929)
A Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi facultásának 1751-ből való tervezete. – Jung Ambrus pestis tractatusa. – Fizikus orvosok. 1. Orvosok a mechanika történetében. 2. Orvosok a hőtan történetében. 3. Orvosok a hangtan történetében. 4. Orvosok a fénytan történetében. 5. Orvosok a villamosság- és mágnességtan történetében. (Orvosi Hetilap, 1930)
Az orvostörténelem korszakainak vázlatos áttekintése. – Egyetemi rektori intelmek az 1794. évből. (Orvosi Hetilap, 1931)
A kezdetleges hadiorvosi tudomány. (Magyar Katholikus Szemle, 1931)
A hadiorvosi tudomány a XVII. századtól a napóleoni háborúk végéig. (Magyar Katholikus Szemle, 1932)
Morvai János choleragyógymódja, 1831-ben. Déri Henrikkel. (Orvosi Hetilap, 1932)
Az orvosképzés történetéről. (Orvosképzés, 1932)
Magyar–szláv orvosi etymologia. (Orvosi Hetilap, 1933)
Régi kórtani nézetek. – Paracelsus az orvostörténelemben. (Budapesti Orvosi Újság, 1933)
Mercurialis, Capivacceus und Paternus als Syphilidologon. (Deliberationes IX-i Congressus Internationalis Dermatologorum, 1935)
Néhány XVI. századbeli syphilis-kézirat a budapesti Bőr- és Nemikórtani Klinika könyv- és kéziratkincseiből. (Orvosi Hetilap, 1936)
A budapesti Orvostudományi Kar történetének rövid áttekintése. (Orvosi Hetilap, 1937)
Győry Tibor. Nekrológ. (Századok, 1938)
ford.: Szumowski, Ulászló [Wladyslaw]: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve orvosok és orvostanhallgatók számára. A lengyel eredetiből ford., magyar vonatkozású jegyzetekkel, időrendi táblával és ábrákkal ellátta. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 167. Bp., 1939).

Irodalom

Irod.: A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Varga Endre: H. Á.: Manardus János (1462–1536) magyar udvari főorvos élete és művei. (Századok, 1932)
Kapronczay Károly: H. Á. (Lege Artis Medicinae, 2001)
Kapronczay Károly: H. Á. (A múlt magyar orvostörténészei. Sajtó alá rend. Gazda István. Piliscsaba–Bp., 2002)
Kapronczay Károly: Magyar–lengyel orvosi kapcsolatok 1945-ig. Benyújtott doktori értek. (Bp., 2010). *Gulyás: téves születési év: 1891! MÉL, ÚMÉL és RÚL téves születési hely: Debrecen!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013