Herczeg János
Herczeg János

2024. április 20. Szombat

Herczeg János

politikus

Születési adatok

1922. június 17.

Csitár, Nógrád vármegye

Halálozási adatok

1997. február 27.

Csitár


Család

Sz: Herczeg József, Kissimon Ilona földművesek. F: 1943-tól Boda Ilona. Leánya: Herczeg Julianna (1944–) tanárnő és Herczeg Klára (1953–) adminisztrátor.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban éretts. (1941).

Életút

Tanulmányai befejezése után egyéni gazdálkodó (1941-től). A Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) tagja, Nógrád vármegyei titkára (1938–1943), kapcsolatba került a népi írók mozgalmával. A II. vh. után az FKgP tagja (1945–1948), a párt Nógrád vármegyei titkára (1946–1948), a Magyar Parasztszövetség tagja (1946-tól). A kommunista hatalomátvétel után a Parasztírók Szövetsége tagjaként a Barázdák Népe c. illegális lap szerkesztője és terjesztője, amiért letartóztatták, s államellenes szervezkedés vádjával nyolc év szigorított börtönre ítélték (1953. márc. 20.), a forradalom és szabadságharc alatt szabadult (1956. nov. 1.). A Kádár-korszakban a Mizserfai Szénbányák Vállalat bányásza (1957–1961), a Budapesti 1. sz. Mélyépítő Vállalat munkatársa (1961–1964), gépkocsivezetője (1964–1980), a balassagyarmati sütőüzem vezetője (1980–1983). Az FKGP tagja, a párt egyik újjászervezője, az országos intézőbizottság tagja (1989), a belső viták miatt átlépett a KDNP-be (1989). A KDNP országos intézőbizottságának tagja (1989-től), a párt országgyűlési képviselője (Nógrád megyei területi lista, 1990–1994).

Irodalom

Irod.: H. J. (Az 1990-ben megválasztott országgyűlés almanachja. Bp., 1992)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője