Herczegh Béla
Herczegh Béla

2024. október 7. Hétfő

Herczegh Béla

politikus, jogász, ügyvéd

Születési adatok

1874. augusztus 5.

Szabadka

Halálozási adatok

1934. szeptember 7.

Kisújszállás, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye


Család

Református családból származott. Sz: Herczegh Miklós MÁV vasúti mérnök, államvasúti felügyelő, Fekete Janka; Fekete László, Tisza-szabályozási mérnök és ügyvéd leánya. F: 1906-tól Simon Gizella; Simon Dezső magyar kir. közigazgatási ítélőbíró leánya.

Iskola

Középiskoláit Nagyváradon és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári Református Gimnáziumban éretts., uo., a Ferenc József Tudományegyetemen és a bp.-i tudományegyetemen tanult; Budapesten jogtudományi doktori okl. szerzett, majd ügyvédi vizsgát tett (1902). Diákévei alatt a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Kör elnöke.

Életút

Tanulmányai befejezése után Budapesten, Szmik Lajos és Vámossy Károly ügyvédeknél gyakornok, majd Kisújszálláson ügyvédi irodát nyitott (1902-től, később Kunhegyesre költözött). Ügyvédi munkája mellett ún. közbirtokossági ügyészként is tevékenykedett, utóbb t. vármegyei főügyésznek is megválasztották. Az I. vh.-ban népfelkelő főhadnagyként frontszolgálatot teljesített (1914–1918). A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei törvényhatósági bizottság örökös választott tagja. A Nemzeti Egység Pártja programjával nemzetgyűlési (Kunhegyesi választókerület, 1922–1926), majd országgyűlési képviselő (Kunhegyesi választókerület, 1927–1934). A Kúria ügyvédi tanácsának tagja. Országgyűlési képviselőként jogi és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott, előadója volt a magánjogi törvénykönyv javaslatának, továbbá tagja volt a frankhamisítás alkalmával kiküldött parlamenti vizsgálóbizottságnak. A választókerület jelentőségét növelte, hogy Kunhegyeshez tartozott Kondoros, Horthy Miklós kormányzó faluja is (1914-től). A választókerületben 1920-ban Paczek József győzött, őt váltotta Herczegh Béla, aki haláláig megőrizte mandátumát (1922–1934; majd Hellenbach Gottfried követte őt, 1934-től).

Emlékezet

Kunhegyesen élt és tevékenykedett, Kisújszálláson hunyt el.

Elismertség

A Heves–nagykunsági Református Egyházmegye főgondnoka (1918-tól) és az egyházmegye tanácsbírája (1923-tól).

Szerkesztés

Írásai az Erdélyi Híradóban (1895), az Egyetemi Lapokban (1896) és a kolozsvári Ellenzék c. lapban jelentek meg (1896–1899).

Főbb művei

F. m.: Nagykún városok. Karcag, Kúnmadaras, Túrkeve, Kúnszentmárton, Kúnhegyes, Kisújszállás. 1920–1930. Szerk. Oroszlány Gábor. Az előszót írta. (Karcag, 1930).

Irodalom

Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1935)
Tóth Dezső: A Heves-nagykunsági Református Egyházmegye múltja. I. köt. (Debrecen, 1942). *Lexikonok: eltérő halálozási adatai: Gulyás szerint okt. 7. a temetése napja, Tóth Dezső szerint viszont okt. 14-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője