Herczegh István
Herczegh István

2022. január 24. Hétfő

Herczegh István

tornász, újságíró

Névváltozatok

Herczeg István

Születési adatok

1887. december 7.

Apátfalva, Csanád vármegye

Halálozási adatok

1949. július 3.

Szatymaz, Csongrád m.


Család

Sz: Herczegh József földbirtokos, Mátó Márta. F: 1. Kőrösi Margit. Özvegy. 2. Kiss Erzsébet.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Szegeden végezte.

Életút

Tanulmányai befejezése után újságíróként tevékenykedett (szegedi lapoknak dolgozott, aradi és debreceni lapokat tudósított). Az I. vh. végén frontszolgálatot teljesített, az orosz fronton harcolt (1914–1918). Leszerelése után Szegeden élt, majd családjával Szatymazra költözött. Ismert gyümölcstermesztő és szőlősgazda volt: nemesített korai barack- és szőlőfajtáival az Országos Mezőgazdasági Kiállításon több díjat nyert. A Szegedi Torna Egylet (SZTE) tornásza, majd csapatkapitánya (1905–1920), visszavonulása után az egyesület örökös főtitkára (1920-tól). Olimpiai 2. (1912: csapat), magyar válogatott (1912). Az 1912. évi stockholmi nyári olimpián a 2. helyen végzett tornacsapat tagja volt. A csapat 16 főből állt, a gyakorlatokat a tornászoknak együtt kellett bemutatniuk. A legtöbb szeren egyszerre négyen tornáztak, a talajversenyben pedig mind a 16 csapattag egyszerre, együtt mutatta be a gyakorlatot. Magyarország Olaszország mögött és Nagy-Britannia előtt a 2. helyen végzett. A verseny részleteit visszaemlékezéséből ismerjük, amelyet a stockholmi nyári olimpiáról írt. Könyve az egyik első olimpiai beszámoló, fontos sporttörténeti dokumentum. Sportkönyvén kívül egy verseskötetet is kiadott.

Emlékezet

Apátfalván született, ahol tiszteletére emléktáblát avattak (Szigeti Márton alkotása, a Dózsa György Általános iskolában; felavatva: 2012. szept. 21-én). Szegeden a Szilléri dombon (ma: Új-Petőfi-telep) élt, Szatymazon szőlőskertjét művelte. Szatymazon hunyt el, a helyi köztemetőbe temették. Sírját felszámolták! – A Debreceni Független Ujság (1911), a Szegedi Napló (1911), az Aradi Közlöny (1911–1913) és a Szegedi Híradó munkatársa (1912–1914).

Főbb művei

F. m.: Impresszióim a stockholmi olympiádról. Szerk. Szalay János. A szerző fotóival. (Bp., 1912)
Fehér lepkék. Versek. (Szeged, 1941).

Irodalom

Irod.: Bali Mihály: Szegedi sportolók az olimpiákon. 1896–2004. (Szeged, 2006)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2008. (Bp., 2009)
H. I., az olimpikon újságíró. (Délvilág, 2012. okt. 10.). *Bali könyvében, a Herczegről szóló életrajzban két különböző halálozási adat szerepel: júl. 4. és júl. 7.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője