Herczegh Mihály

Herczegh Mihály, székcsői és zilahi

jogász

Születési adatok

1840. március 24.

Hódmezővásárhely, Csongrád vármegye

Halálozási adatok

1926. március 24.

Budapest

Temetési adatok

1926. március 26.

Budapest

Kerepesi út

Család

Régi székcsői [= zekchewi] nemesi családból származott, amelyik a hagyomány szerint Werbőczy Istvánnal is rokonságban állt. Sz: Herczegh Pál, Kmetty Zsófia. F: Szávits Júlia. Leánya: Gothard Zsigmondné Herczegh Gabriella és Básthy Sándorné Herczegh Júlia.

Iskola

Középiskoláit Hódmezővásárhelyen és Szegeden, a kegyesrendieknél végezte, a pesti tudományegyetemen állam- és jogtudori okl. szerzett (1864); bírói (1862) és ügyvédi vizsgát tett (1864).

Életút

A pesti magyar kir. ítélőtábla joggyakornoka (1863–1864), Fehér vármegye aljegyzője (1864–1865). A pécsi jogakadémián az ún. észjog, a római jog (1865–1868), a győri jogakadémián a magyar magánjog és törvénykezés r. tanára (1868–1870), a pesti, ill. a budapesti tudományegyetemen a polgári törvénykezés és a magyar magánjog ny. r. tanára (1870–1913); közben az egyetem rektora (1897–1898). Magyar kir. udvari tanácsos. Magyar polgári joggal, családjoggal, magyar jogtörténettel foglalkozott, kodifikációs tevékenysége is jelentős. Összegyűjtötte és kiadta a magyar polgári törvénykezési rendtartás rendeleteit. Alapvető jelentőségű monográfiákat írt a magyar örökösödési jogról, a házassági és családjogról. Utolsó munkájában a magyar államnyelv kialakulását dolgozta fel a honfoglalástól a 19. sz. végéig. Budapesten élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el. A Pázmány Péter Tudományegyetem központi épületének előcsarnokában ravatalozták fel, a főváros által adományozott díszsírhelyen nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).

Emlékezet

A Budapesti Hírlap munkatársa (1914–1917). Jogtudományi dolgozatai a fentin kívül még elsősorban a Jogtudományi Közlönyben (1861–1900), A Jog c. lapban (1886), az Ügyvédek Lapjában (1886), a Protestáns Egyház és Iskolai Lapban (1892), a Nemzeti Nőnevelésben (1893), az Aradi Közlönyben (1893–1894), a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében (1894), a Délmagyarországi Közlönyben (1895), a Nemzetben (1897–1898), az Alkotmányban (1899, 1912–1917), a Magyarországban (1906–1916), A Cél c. lapban (1910), az Egyetemi Lapokban (1914–1915) és a Köztelekben jelentek meg (1917).

Főbb művei

F. m.: A magyar nemzet tűzpróbái. (Széchenyi Emlékkönyv, 1861)
A köztörvényi elbirtoklás mai érvény szerint. 1–13. (Jogtudományi Közlöny, 1869–1870 és külön: Bp., 1870)
Szavatosság és szavatossági per. 1–3. (Jogtudományi Közlöny, 1870)
A magyar kir. Curiának mint semmítő és legfőbb ítélőszéknek határozatai a polgári törvénykezés szerint. (Pest, 1871)
Magyar polgári törvénykezési rendtartás, tekintettel a vonatkozó felsőbb rendeletekre. (Pest, 1871
I–II. köt. 2. átalakított kiad. Bp., 1882–1884
3. átalakított kiad. Bp., 1885
4. jav. kiad. Bp., 1891
5. átd. kiad. Bp., 1896
6. kiad. Bp., 1901)
A csődtörvénykezés Magyarországban és Erdélyben. Összehasonlítólag tárgyalva és a vonatkozó felsőbb rendeletek, döntvények és irománypéldákkal ellátva. (Pest, 1872)
A telekkönyvi rendtartás döntvények Magyarországban és Erdélyben, az új bírósági szervezetre való tekintettel. (Pest, 1872
2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1877
3. jav. kiad. Bp., 1884
4. jav. és bőv. kiad. Bp., 1891
5. átd. kiad. 1900)
A házassági vagyonjog Magyarországban. (Jogtudományi Közlöny, 1873)
Magyar családi és öröklési jog. (Bp., 1874
2. átd. kiad. 1885)
Az ügyvédség világtörténeti fejlődése. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1875)
A nyilvánosság és a szóbeliség Magyarországon. 1–12. – Az ősiségi pátens. – A semmítőszék határozatainak hatályáról. (Jogtudományi Közlöny, 1876)
A nyilvánosság és szóbeliség Magyarországon. (Bp., 1876)
Magánjogi codificationk hajdan és mostan. 1–5. (Jogtudományi Közlöny, 1876–1877
és külön: 1878)
A magyar magánjog mai érvényében. Az elmélet és gyakorlat igényeire való egyenlő tekintettel. I. köt. A magyar magánjog általános része. (Bp., 1880)
Az ági öröklés fenntartása. (Magyar jogászegyleti értekezések. 8. Bp., 1882)
Az örökjog alapelvei a magyar polgári törvénykönyv tervezetében. (Magyar jogászegyleti értekezések. 10. Bp., 1882)
Emlékbeszéd Baintner János (Elhangzott: 1882. nov. 12.
megjelent: Bp., 1883)
Magyar csődtörvény. I. rész. Anyagi jog. II. rész. Alapi jog. (Bp., 1882–1884
2. bőv. kiad. 1894)
A magyar főrangú fiatalság társadalmi feladata. (Bp., 1883)
A végrendelet külkellékeinek kérdéséhez. – A katholikus főpapok végrendelkezési joga Magyarországon. Wlassics Gyulával. (Jogtudományi Közlöny, 1883)
A kiskorúak terhes szerződései. (Jogtudományi Közlöny, 1886)
A polgári bíróságok szervezése. (Magyar jogászegyleti értekezések. 32. Bp., 1886)
A jogi szakoktatás. (Jogtudományi Közlöny, 1889)
A járásbírósági hatáskör kiterjesztése. (Jogtudományi Közlöny, 1890)
A magyar dologbeli és kötelmi jog. (Bp., 1892)
A bortermelés hazai fejlődése. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1894)
Magyar sommás eljárás és fizetésmeghagyás. (Bp., 1894)
Egyház és idealizmus. Előadás. Felolvastatott a Katholikus Körben, 1894. jan. 17. (Bp., 1894)
Magyar örökösödési eljárás. (Bp., 1895)
Magyar házassági jog. (Bp., 1896)
Az egyetem története 1897/98-ban és 1898/99-ben. 1–2. füz. (Bp., 1898–1899)
A borhamisító kereskedők. (Borászati Lapok, 1899)
Balkezes házasság és családi törvények. (Jogtudományi Közlöny, 1900)
Telekkönyvi döntvények és végrehajtások. 1861–1901. Összeáll. (Bp., 1901)
Magyar jogtörténet kapcsolatosan az európai jogtörténettel. (Bp., 1902)
A párbaj keletkezése és csökkentése, különös tekintettel az Országos Békeegyesületre és az Egyetemi Békeszövetségre. (Bp., 1903)
A magyar államnyelv jogai a törvényhozó és kormányzó hatalom körében a honfoglalástól mostanáig. (Bp., 1904)
A zekchewi és zilahi Herczegh család. (Turul, 1904)
A nemzetközi szabadgondolkozók. (Katholikus Szemle, 1907)
Kétféle tudomány. (Katholikus Szemle, 1908).

Irodalom

Irod.: *Lexikonok téves halálozási adata: márc. 25.! Gyászjelentésén márc. 24-e, este 7 óra szerepel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

Aktuális havi évfordulók

További évfordulók...

Foglalkozások

politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)

További foglalkozások...