Herrmann Emil Gusztáv
Herrmann Emil Gusztáv

2024. május 11. Szombat

Herrmann Emil Gusztáv

bányamérnök, kohómérnök

Névváltozatok

Hermann Emil

Születési adatok

1840. november 13.

Dognácskabánya, Krassó-Szörény vármegye

Halálozási adatok

1925. április 22.

Budapest

Temetési adatok

1925. április 24.

Budapest

Farkasrét


Család

Bánsági evangélikus családból származott. Testvére: Herrmann Hugó (1857–1937) kohómérnök. F: Bella Franciska. Fia: Herrmann Miksa (1868–1944) gépészmérnök, ny. r. tanár, politikus, miniszter. Unokatestvére: Herman Ottó etnográfus, muzeológus.

Iskola

Ösztöndíjjal a bécsi műszaki főiskolán, a József Polytechnikumban és a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián tanult (1858–1863), Selmecbányán bánya- és kohómérnöki okl. szerzett (1863).

Életút

A szélaknai gépészeti felügyelőség mérnöke (1863–1865), a leobeni Bányászakadémia tanársegéde (1865–1869). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Matematika Tanszékének tanársegéde (1869–1872), az Elemző Erőműtani és Szilárdságtani Tanszék ny. rk. (1872–1884), ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1884–1890), az Általános és Vasgyári Géptani Tanszék ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1890–1901). Bányatanácsos (1889–1894), főbányatanácsos (1894-től). Gázok termodinamikai vizsgálatával, mechanikai és szilárdságtani kutatásokkal foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a vízoszlopos gépek, a hengersorok, a gőzgépek, az aknakötelek méretezési módszerének fejlesztése terén, elsőként dolgozott ki szakszerű eljárást a hengerlési erők kiszámítására. A telített vízgőzök elmélete terén megalkotta az ún. Herrmann-féle ellenállás elvet, amely a gőznyomást a hőmérséklet függvényében fejezte ki. Csőedények és lemezek szilárdságával kapcsolatos mérései is értékesek. Német anyanyelvű volt, felnőtt korában, Nagykőrösön tanult meg magyarul. Selmecbányán, az Akadémián már az elsők között tartott magyar nyelvű előadásokat (tantárgyai az ábrázoló geometria és az erdészeti erőműtan voltak); jóllehet első dolgozatait még német nyelven írta, és később is gyakran közölt német nyelvű szakmai közleményeket. A Technikai mechanika (1885) és a Szilárdságtan (1894) c. munkái a magyar műszaki mechanikai szakirodalom olyan klasszikusai, amelyekkel sokat tett a magyar nyelvű műszaki szaknyelv megteremtéséért. Élete nagy részét Selmecbányán töltötte, az összeomlás után Budapesten telepedett le. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben – fiával közös sírban – nyugodott. A közös sírt felszámolták! Bronz mellszobra a Miskolci Egyetem aulájában áll (Markup Béla alkotása, 1930).

Emlékezet

Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) alapító tagja (1894-től).

Főbb művei

F. m.: Analytische Bestimmung der Abmessungen von Walzwerksbestandtheilen. (Berg- und Hüttenmännisches Jahrbuch, 1867)
Egyes hengerű, egy irányban forgató vízoszlop gépekről. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1868)
Vaslemez-tengely vízi kerék számára. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1871)
Formel für die Spannkraft gesättigter Dämpfe. (Sitzungsberichte der k. k. Akademie der Wissenschaften, 1871)
A fogaskerekek fogainak szerkesztése és meghatározása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1872)
A szállító bányagépek, a forgó, a vízemelő és fúvógépek lendítőkerekének meghatározása szerkesztés útján. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1873)
Adatok a telített vízgőznek erőműtanához. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1872)
A telített vízgőznek állapotbeli változásai. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1874)
Számtolóka. 1–5. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1874
és külön: 1879
2. kiad. 1897)
Vollständige Theorie des gesättigten Wasserdampfes, Nachweisung des Nutzens des Dampfendes. (Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1875)
Dr. Zeuner és Fliegner kísérletei a gázok kifolyásáról. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1876)
Über die specifische Wärme und wahre Wärmekapacität der Körper. (Annalen der Physik und Chemie, 1876)
Über den Ausfluss der permanenten Gase. (Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1876)
Über den Ausfluss des erhitzten Wassers. (Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1877)
A bányamérési huzagok kiszámítása és hibái. 1–4. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1878)
Az injector elmélete. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1878
németül és angolul is)
A pulsométer elmélete. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1879)
Compendium der mechanischen Wärmetheorie mit besonderer Berücksichtigung der Bedürfnisse der Maschinen. (Berlin, 1879)
A számtolóka. (1–2. kiad. Berlin, 1879)
A De Saint Venant-féle feladat teljes megoldása. (Akadémiai Értesítő, 1881
németül: Theorie der Kall’schen Pulsators, Vollständige Lösung des De-Saint-Venant’schen Problemes. Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1881)
A hajtóművek átruházásáról sűrített levegővel. Farbaky Istvánnal. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1882)
Die Torsions-Spannung regelmässiger Vielecke. (Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1883)
Az épszögű négyszögben támadó nyírő feszültségek. – A szabályos sokszög keresztmetszetű prizmacsavaró szilárdsága. (A Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1883)
A szabályos-sokszög keresztmetszet prizma csavaró szilárdságáról. (Természettudományi Közlöny, 1884)
Technikai mechanika. Erőműtan. I. köt. Három kőnyomatos rajzzal. (Bp., 1885)
Huzalkötelek kiszámítása. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1888)
Berechnung der Förderseile. (Zeitschrift des Österreichische Ingenieur- und Architectenvereins, 1889)
A víznyomás elosztása gerebek orsópadjaira. (Erdészeti Lapok, 1889)
A fogaskerekek kiszámítása. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1889)
A több pengével fűrészelő gépek munkabírása. 1–2. Farbaky Istvánnal. (Erdészeti Lapok, 1894)
Szilárdságtan, tekintettel a gépészet igényeire. Függelékül: A tehetetlenségi nyomatékok elmélete és a grafostatika elemei. A szöveg közé nyomott 168 ábrával. (Bp., 1894
és külön: 1894)
Új eljárás a meridián meghatározására a nap megfigyelése útján. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1896)
Adatok a kazánfűtés elméletéhez. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1898).

Irodalom

Irod.: Kövesi Antal: H. E. emlékezete. (A magyar kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola Évkönyve, 1924/25)
Kövesi Antal: H. E. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1925)
Pattantyús Á. Imre: Erinnerung an Emil Herrmann. (Mitteilungen Sopron, 1929)
Schivetz Ferenc: H. E. emlékezete. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1930)
Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. (Bp., 1958)
Terplán Zénó: H. E. (Természet Világa, 1973)
Terplán Zénó: H. E. (Műszaki nagyjaink. V. köt. Bp., 1981)
Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. (Dunaszerdahely, 2002)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője