Herrmann Miksa
Herrmann Miksa

2024. október 7. Hétfő

Herrmann Miksa

politikus, gépészmérnök

Névváltozatok

Hermann Miksa

Születési adatok

1868. október 30.

Selmec, Hont vm

Halálozási adatok

1944. április 28.

Budapest

Temetési adatok

1944. május 4.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Herrmann Emil (1840–1925) bánya- és kohómérnök, ny. r. tanár, Bella Franciska. F: Pécsváry Hedvig. Fia: vitéz Pécsváry-Herrmann Miksa (1898–1945) gépészmérnök és Herrmann Gábor.

Iskola

Középiskoláit magánúton, Körmöcbányán és Szegeden végezte, a Szegedi Főreáliskolában éretts. A bécsi műszaki egyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1893).

Életút

A bécsi műszaki egyetem tanársegéde (1893–1894), a bécsi Schultz és Goebel cég mérnöke és az Osztrák–Magyar Államvasút Társaság resicabányai egységének konstruktőre (1894–1899). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, ill. a Bányászati és Erdészeti Főiskola Általános és Vasgyári Géptani Tanszék ny. rk. (1889–1900), ny. r. tanára (1900–1911); a Tanszék vezetője és a Főiskola rektora (1906–1908). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gépszerkezettani Tanszék ny. r. tanára (1911–1940); közben a Gépészmérnöki Kar dékánja (1917–1921) és az Egyetem rektora (1933–1934). A kormányzó Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), az Egységes Párt (EP) programjával nemzetgyűlési (Sajószentpéter, 1920–1926), ill. országgyűlési képviselő (Sopron, 1927–1935). A Bethlen-kormány kereskedelemügyi minisztere (1926. okt. 15.–1929. aug. 31.). A Talbot Centrale elnök-vezérigazgatója (1929-től). Bányaipari gépészettel, gépszerkezettannal foglalkozott, úttörő munkát végzett a vas hengerlési munkájának matematikai vonatkozásai terén. Nemzetközileg is kiemelkedik a Gépelemek (1924) c. műve, amelyik az első magyar nyelvű géptani egyetemi tankönyv. Szemléleti módja még ma is iránymutató, rendszerezésével világviszonylatban is kiemelkedő alkotás. Szakirodalmi munkásságában a modern magyar gépészeti szaknyelv megteremtője. Komoly munkásságot fejtett ki továbbá a magyarországi energiahordozók – kőszén, kőolaj, földgáz – feltárásában. Miniszterként jelentős eredményeket ért el a hazai közúti hálózat korszerűsítése és a magyar államvasutak villamosítása terén, a dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Nevéhez fűződik a bánhidai hőerőmű megépítését biztosító ún. Talbot-szerződés.

Emlékezet

Élete nagy részét Selmecbányán töltötte, az összeomlás után Budapesten telepedett le. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben – apjával közös sírban – nyugodott. A közös sírt felszámolták! Bronz mellszobra a Miskolci Egyetem Gépelemek Tanszékén látható.

Elismertség

A Magyar Szabványosítási Bizottság (1921–1923), a Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE, 1923–1926) és a Magyar Mérnöki Kamara elnöke (1924–1926).

Elismerés

Az MMÉE Hollán-díja (1912).

Főbb művei

F. m.: Riedler új könyve és az „Express” szivattyú. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1900)
A selmecbányai magyar kir. Ferenc József-aknai elektromos vízemelőtelep. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1904)
A földgáz az észak-amerikai Egyesült Államokban. H. M. előadása. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1910 és külön: Bp., 1910)
A földgáz termelése, vezetése és értékesítése. 1–2. Az MMÉE Hollán-díjjal kitüntetett dolgozata. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1911 és külön: Bp., 1911)
A szíjhajtás elmélete. (Bp., 1914)
Tárcsás és kettősfalú dugattyúk falvastagsága. 1–2. – A dugattyúgyűrűk kiszámításához. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1915)
A többirányú igénybevétel kérdéséhez. 1–2. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1916)
Emelőgépek. H. M. előadásai nyomán írta Pattantyús-Ábrahám Géza. (Bp., 1921)
Szénellátásunk problémái. (A Szénipari Szövetség Könyvtára. 1. Bp., 1923)
A tagosítás reformjáról. Thoma Frigyessel. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1923)
Gépelemek. Bevezetés a gépek szerkezettanába, a mechanikai jelenségek különös figyelembe vételével. 524 szöveg közé nyomott fekete–fehér ábrával, két rajzmelléklettel és számos táblázattal. (Bp., 1924)
Példák az alkalmazott mechanika köréből. (Technika [folyóirat], 1930 és külön: Bp., 1930).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Terplán Zénó: H. M. (Műszaki nagyjaink. V. köt. Bp., 1981)
Péter László: A szegedi főreáliskola elődei és utódai. (Szeged, 1989)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004). *Lexikonok eltérő születési helye: Selmecbánya!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője