Herrmann Miksa
politikus, gépészmérnök
Névváltozatok
Hermann Miksa
Születési adatok
1868. október 30.
Selmec, Hont vm
Halálozási adatok
1944. április 28.
Budapest
Temetési adatok
1944. május 4.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Herrmann Emil (1840–1925) bánya- és kohómérnök, ny. r. tanár, Bella Franciska. F: Pécsváry Hedvig. Fia: vitéz Pécsváry-Herrmann Miksa (1898–1945) gépészmérnök és Herrmann Gábor.Iskola
Középiskoláit magánúton, Körmöcbányán és Szegeden végezte, a Szegedi Főreáliskolában éretts. A bécsi műszaki egyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1893).Életút
A bécsi műszaki egyetem tanársegéde (1893–1894), a bécsi Schultz és Goebel cég mérnöke és az Osztrák–Magyar Államvasút Társaság resicabányai egységének konstruktőre (1894–1899). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, ill. a Bányászati és Erdészeti Főiskola Általános és Vasgyári Géptani Tanszék ny. rk. (1889–1900), ny. r. tanára (1900–1911); a Tanszék vezetője és a Főiskola rektora (1906–1908). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Gépszerkezettani Tanszék ny. r. tanára (1911–1940); közben a Gépészmérnöki Kar dékánja (1917–1921) és az Egyetem rektora (1933–1934). A kormányzó Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), az Egységes Párt (EP) programjával nemzetgyűlési (Sajószentpéter, 1920–1926), ill. országgyűlési képviselő (Sopron, 1927–1935). A Bethlen-kormány kereskedelemügyi minisztere (1926. okt. 15.–1929. aug. 31.). A Talbot Centrale elnök-vezérigazgatója (1929-től). Bányaipari gépészettel, gépszerkezettannal foglalkozott, úttörő munkát végzett a vas hengerlési munkájának matematikai vonatkozásai terén. Nemzetközileg is kiemelkedik a Gépelemek (1924) c. műve, amelyik az első magyar nyelvű géptani egyetemi tankönyv. Szemléleti módja még ma is iránymutató, rendszerezésével világviszonylatban is kiemelkedő alkotás. Szakirodalmi munkásságában a modern magyar gépészeti szaknyelv megteremtője. Komoly munkásságot fejtett ki továbbá a magyarországi energiahordozók – kőszén, kőolaj, földgáz – feltárásában. Miniszterként jelentős eredményeket ért el a hazai közúti hálózat korszerűsítése és a magyar államvasutak villamosítása terén, a dunántúli országos villamosítási terv megvalósítója. Nevéhez fűződik a bánhidai hőerőmű megépítését biztosító ún. Talbot-szerződés.Emlékezet
Élete nagy részét Selmecbányán töltötte, az összeomlás után Budapesten telepedett le. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben – apjával közös sírban – nyugodott. A közös sírt felszámolták! Bronz mellszobra a Miskolci Egyetem Gépelemek Tanszékén látható.Elismertség
A Magyar Szabványosítási Bizottság (1921–1923), a Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE, 1923–1926) és a Magyar Mérnöki Kamara elnöke (1924–1926).Elismerés
Az MMÉE Hollán-díja (1912).Főbb művei
F. m.: Riedler új könyve és az „Express” szivattyú. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1900)A selmecbányai magyar kir. Ferenc József-aknai elektromos vízemelőtelep. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1904)
A földgáz az észak-amerikai Egyesült Államokban. H. M. előadása. 1–2. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1910 és külön: Bp., 1910)
A földgáz termelése, vezetése és értékesítése. 1–2. Az MMÉE Hollán-díjjal kitüntetett dolgozata. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1911 és külön: Bp., 1911)
A szíjhajtás elmélete. (Bp., 1914)
Tárcsás és kettősfalú dugattyúk falvastagsága. 1–2. – A dugattyúgyűrűk kiszámításához. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1915)
A többirányú igénybevétel kérdéséhez. 1–2. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1916)
Emelőgépek. H. M. előadásai nyomán írta Pattantyús-Ábrahám Géza. (Bp., 1921)
Szénellátásunk problémái. (A Szénipari Szövetség Könyvtára. 1. Bp., 1923)
A tagosítás reformjáról. Thoma Frigyessel. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1923)
Gépelemek. Bevezetés a gépek szerkezettanába, a mechanikai jelenségek különös figyelembe vételével. 524 szöveg közé nyomott fekete–fehér ábrával, két rajzmelléklettel és számos táblázattal. (Bp., 1924)
Példák az alkalmazott mechanika köréből. (Technika [folyóirat], 1930 és külön: Bp., 1930).
Irodalom
Irod.: Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)Terplán Zénó: H. M. (Műszaki nagyjaink. V. köt. Bp., 1981)
Péter László: A szegedi főreáliskola elődei és utódai. (Szeged, 1989)
Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. (Dunaszerdahely, 2003)
Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004). *Lexikonok eltérő születési helye: Selmecbánya!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)