Hertelendy Ferenc
Hertelendy Ferenc

2024. december 6. Péntek

Hertelendy Ferenc, hertelendi és vindornyalaki

gazdaságpolitikus

Születési adatok

1859. szeptember 13.

Lesencetomaj, Zala vármegye

Halálozási adatok

1919. május 19.

Lesencetomaj

Temetési adatok

1919. május 21.

Lesencetomaj


Család

Régi Zala megyei nemesi családból származott. Nagyapja: Hertelendy Károly (1784–1861) alispán, főszolgabíró, országgyűlési követ. Sz: Hertelendy Kálmán (1820-1875) főispán, várbogyay Bogyay Leontine (1830–1870). F: 1. 1887–1889: Farkas Adél (1864–1889). Özvegy. Leánya: kiskamoni Szalay Gézáné Hertelendy Nandine (1888–). 2. 1894–1919: gyulai Gaál Iréne (1874–). Fia: Hertelendy Ferenc (1895–).

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogot végzett.

Életút

Tanulmányait követően Zala vármegyei birtokán gazdálkodott. Az Apponyi Albert-féle Mérsékelt Ellenzék, a Nemzeti Párt, majd a Szabadelvű Párt tagja, országgyűlési képviselője (Marcali, 1884–1887; Tapolca, 1900–1903). Zala vármegye (1903–1905), Temes vármegye és Temesvár főispánja (1908–1910); a Főrendiház tagja (1906–1918). Az Osztrák–Magyar Bank főtanácsosa (1907-től). Gazdaságpolitikusként elsősorban szövetkezetek alapításával, valamint a Balaton tópart fejlesztésével, a szőlőtermelés és a borgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott. Lesencetomajon élt és tevékenykedett, öngyilkos lett; a helyi temetőben, családi sírban nyugszik. Tiszteletére a Balaton Szövetség bazaltból készült emlékművet avatott (a badacsonytomaji kilátónál, 1927-ben). A Hertelendyek Lesencetomaj utolsó földbirtokosai voltak, az uradalom azonban már a II. vh. vége előtt tönkrement, hajdani kastélyukat 1945-ben a település lakossága lerombolta és széthordta.

Emlékezet

A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke.

Főbb művei

F. m.: Gazdasági könyvviteli zsebnaptár az 1891. évre. Szerk. (Tapolcza, 1890)
A tejszövetkezetek hatása (A Magyar Gazdaszövetség kiadványai. Bp., 1907).

Irodalom

Irod.: Nemes családok. Szerk. Pettkó Béla, ifj. Reiszig Ede. (Bp., 1905)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete. (Bp., 1941)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Tapolcai életrajzi lexikon. Összeáll. Kertész Károly. (Tapolca, 2000)
Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője