Család

Régi Zala megyei nemesi családból származott. Nagyapja: Hertelendy Károly (1784–1861) alispán, főszolgabíró, országgyűlési követ. Sz: Hertelendy Kálmán (1820-1875) főispán, várbogyay Bogyay Leontine (1830–1870). F: 1. 1887–1889: Farkas Adél (1864–1889). Özvegy. Leánya: kiskamoni Szalay Gézáné Hertelendy Nandine (1888–). 2. 1894–1919: gyulai Gaál Iréne (1874–). Fia: Hertelendy Ferenc (1895–).

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen jogot végzett.

Életút

Tanulmányait követően Zala vármegyei birtokán gazdálkodott. Az Apponyi Albert-féle Mérsékelt Ellenzék, a Nemzeti Párt, majd a Szabadelvű Párt tagja, országgyűlési képviselője (Marcali, 1884–1887; Tapolca, 1900–1903). Zala vármegye (1903–1905), Temes vármegye és Temesvár főispánja (1908–1910); a Főrendiház tagja (1906–1918). Az Osztrák–Magyar Bank főtanácsosa (1907-től). Gazdaságpolitikusként elsősorban szövetkezetek alapításával, valamint a Balaton tópart fejlesztésével, a szőlőtermelés és a borgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott. Lesencetomajon élt és tevékenykedett, öngyilkos lett; a helyi temetőben, családi sírban nyugszik. Tiszteletére a Balaton Szövetség bazaltból készült emlékművet avatott (a badacsonytomaji kilátónál, 1927-ben). A Hertelendyek Lesencetomaj utolsó földbirtokosai voltak, az uradalom azonban már a II. vh. vége előtt tönkrement, hajdani kastélyukat 1945-ben a település lakossága lerombolta és széthordta.

Emlékezet

A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke.