Herzog Ferenc
Herzog Ferenc

2020. október 23. Péntek

Herzog Ferenc

orvos, belgyógyász

Születési adatok

1879. február 13.

Budapest

Halálozási adatok

1952. január 7.

Budapest


Család

Német családból származott. Sz: Herzog Ferenc (Franz) Schaider Mária. Testvére: Herzog József (1880–1941) levéltáros, történész.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1902), állami ösztöndíjjal német és francia egyetemeken tanult (1906– 1907), a belorvostani diagnosztika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1911). Az MTA tagja (l.: 1932. máj. 6.; r.: 1941. máj. 16.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem Anatómiai Intézet (1900–1902), Ideg- és Elmegyógyászati Klinika gyakornoka (1903–1909), a II. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde, egy. adjunktusa (1909–1914) és magántanára (1911–1914). A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára (1914–1922), a Pázmány Péter Tudományegyetemen a belgyógyászat ny. r. tanára (1922–1945) és a IV. sz. (1922–1930), majd az I. sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója (1930–1945). Állásáról lemondott (1945), majd a népbíróság ítélete alapján kényszernyugdíjazták (1946). Az idegrendszer és a vérkeringés szerveinek élet- és kórtanával foglalkozott. Jelentősek a hipofízis daganataival, a vérnyomással, a környéki keringéssel, az izmok beidegzésével és az izomtónussal kapcsolatos kutatásai.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1927). Az Igazságügyi Orvosi Tanács tagja (1929).

Elismerés

Corvin-koszorú (1930).

Főbb művei

F. m.: Extramedulláris gerincvelődaganat. (Orvosi Hetilap, 1910)
A neuralgiák kórjelzéséről és gyógyításáról. (Orvosképzés, 1913)
Inreflexidő és izomtonus… (Magyar Orvosi Archívum, 1917)
A belorvostan tankönyve. I–II. köt. Többekkel. (Bp., 1923– 1924
3. kiad. 1932)
Belorvosi diagnosztika. Többekkel. Szerk. (Bp., 1926)
A gerincvelőburkok daganatairól. (Orvosi Hetilap, 1924)
Antagonista izmok myostatikai beidegzéséről. (Magyar Orvosi Archívum, 1926)
A hypophysis daganatairól. (Orvosképzés, 1927)
Beteg és egészséges emberek vérnyomása a bőrerekben. (Orvosi Hetilap, 1929)
A környéki keringés zavarairól. (Orvosi Hetilap, 1930)
Az aorta és a szív syphiliseinek kórfejlődéséről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. jún. 12.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
Klinikai megfigyelések. (Bp., 1936)
A rheumás szívbetegségekről. (Orvosképzés, 1938)
Megfigyelések a környéki vérkeringésben. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1942. jún. 15.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1942).

Irodalom

Irod.: Marsovszky Pál: H. F. emlékezete. (Orvostörténeti Közlemények, 1980)
Gorka Tivadar: H. F. és klinikája. (Orvosi Hetilap, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013