Hetényi Géza
Hetényi Géza

2020. október 30. Péntek

Hetényi Géza, id.

orvos, belgyógyász

Névváltozatok

1907-ig Hecht

Születési adatok

1894. szeptember 29.

Budapest

Halálozási adatok

1959. január 29.

Budapest


Család

Sz: Hecht József ügyvéd, Wischoffer Szidónia. Fia: Hetényi Géza, ifj. (1923–) orvos és Hetényi István (1926–2008) közgazdász, politikus, miniszter. Unokája: Hetényi Zsuzsa (1954–) irodalomtörténész.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1919), az anyagcsere-betegségek tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1931). Az MTA tagja (l.: 1949. okt. 31.; r.: 1950. dec. 2.).

Életút

Az I. vh.-ban több alkalommal a szerb, majd az olasz fronton szolgált (1914–1918: megszakításokkal). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1919–1931), egy. adjunktusa (1931–1936), c. ny. rk. tanára (1946-tól). A bp.-i Stefánia úti Belgyógyászati Intézet (1936–1944), a Mártonhegyi Belgyógyászati Intézet osztályvezető főorvosa (1945–1947), a Szegedi Tudományegyetemen, ill. a SZOTE-n a belgyógyászat ny. r. tanára (1947–1951), az I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egy. tanára (1951–1959) és a Klinika igazgatója (1947–1959). A máj- és a cukorbetegségek anyagcserezavaraival, a kalcium-anyagcsere, ill. a vegetatív idegrendszer funkcionális zavarainak vizsgálatával, a fekélybetegségek és a magas vérnyomás patogenezisének kutatásával foglalkozott.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Nevét vette fel a Szolnok Megyei Tanács Hetényi Géza Kórháza (1971. okt. 8-án), s ezen a napon szobrát is felavatták (bronz mellszobor, Simon Ferenc alkotása). Róla nevezték el továbbá az 1968-ban megalakult bp.-i Hetényi Géza Egészségügyi Szakközépiskolát. Szegeden (a Korányi fasorban) bronz dombormű őrzi emlékét (Kalmár Márton alkotása, 1989). Tiszteletére a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Hetényi Géza-emlékérmet alapított (1960-ban).

Elismertség

A Magyar Élettani Társaság tagja. A Szovjet Belgyógyász Társaság t. tagja.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1954). A Budapesti Orvosi Egyesület Balassa-díja, és Korányi-díja (1945), Kossuth-díj (1950 és 1955).

Szerkesztés

Az Acta Medica c főszerkesztője (1950–1959).

Főbb művei

F. m.: Az anyagcserebetegségek kór- és gyógytana. (Bp., 1933)
A májfunctio sebészi jelentősége. (Bp., 1934)
A mészanyagcsere physiologiája és pathologiája. (Bp., 1936)
A légzési szervek betegségei. Tátrallyay Zoltánnal, Kováts Ferenccel, Sebestyén Gyulával. Szerk. (Bp., 1941)
A neuroendokrin-rendszer szerepének jelentősége a betegségek keletkezésében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1950. máj. 15.
megjelent: MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1950)
A gyomor betegségei. (Bp., 1951
3. kiad. 1957)
Részletes belgyógyászat. Egy. tankönyv. (Bp., 1951
3. átd. kiad. 1958)
A fekélybetegségek időszerű kérdései. (Bp., 1954
németül: Bp.–Berlin, 1958).

Irodalom

Irod.: Gömöri Pál: H. G. (Magyar Tudomány, 1959)
H. G.-emlékszám (Magyar Belorvosi Archívum, 1964)
Magyar Imre: A tanítvány szemével: H. G. (Orvosi Hetilap, 1981)
Emlékezés H. G. professzorra. Szerk. Varró Vince, Zallár Andor. Életrajz és művei bibliográfiája. (Szeged, 1994)
Varró Vince: H. G., a Korányiak szellemi örököse. (Bp., 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013