Hídvégi János
Hídvégi János

2021. szeptember 16. Csütörtök

Hídvégi János

politikus, fogorvos, népesedéspolitikus

Névváltozatok

Herbert János

Születési adatok

1895. november 22.

Csonoplya, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1969. december 22.

Budapest

Temetési adatok

1969. december 31.

Budapest

Farkasrét


Család

Testvére: Szekér Sándorné Hídvégi Irén. F: 1. Witt Ibolya. Fia: Hídvégi Egon (1931–) biológus, biokémikus, az MTA doktora; leánya: Hídvégi Edit. 2. Nitsche Hermine.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett okl. (1921), fogorvosi és tisztiorvosi szakorvosi vizsgát tett.

Életút

Vajszlón körorvos (1921–1938), elbocsátása után munkanélküli, majd a Magyar Nemzetbiológiai Intézet Népszaporodási Osztályának előadója (1940–1942), Komáromban tiszti főorvos (1942–1945). A II. világháború után az Újjáépítési Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium, ill. az Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi felügyelője (1945–1952), egészségügyi okokból történő felmentése után a budapesti Mészáros utcai fogászati rendelés vezető főorvosa (1952–1960). A Fővárosi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás (= KÖJÁL) osztályvezető főorvosa (1960–1966).

Népesedéspolitikával foglalkozott, baráti kapcsolatban állt – többek között – Bajcsy-Zsilinszky Endrével és Kodolányi Jánossal. Jelentős falukutató tevékenységet folytatott, elsősorban az ormánsági parasztság életkörülményeit és az egykézés okait vizsgálta. A Hulló magyarság (1938) c. műve a két világháború közötti magyarországi szociográfiai irodalom alapvető jelentőségű munkája. Hídvégi véleménye szerint az egykézés oka az ún. liberokapitalista rendszer, amely nem törődik az emberrel, ugyanakkor elsők között figyelt fel arra a jelenségre, hogy az 1920-as–1930-as évekre már az Ormánságban kialakult egy sajátos egykés felfogás is: ha meddő marad az asszony, akkor sajnálják, ha viszont kettőnél több gyermeke születik, akkor már „erkölcstelennek” tartják, olyan nőnek, „aki nem tudott vigyázni” vagy kicsúfolják, hogy „ennyit kölkezett!” Az egykézés orvoslására a progresszív adózás bevezetését javasolta, egyfajta „családbarát" adózást, amelyik elősegítené a legszegényebb családoknál is a gyermekvállalást. 

 

A mű igen nagy politikai vihart kavart. A Szép Szó köré csoportosult baloldali írók kíméletlen kegyetlenséggel támadták munkáját stiláris fogyatékosságai és művelődéstörténeti tévedései, valamint sokszor elhamarkodottnak tűnő következtetései miatt. Kétségtelen, hogy vajszlói körorvosi tapasztalatait igen nagy szenvedéllyel írta meg, a könyv megjelenése idején kifejtett publicisztikai tevékenységével pedig sok embert megbántott. Hídvégi Jánosnál azonban kevesen tudtak többet az ormánsági kistelepülések történetéről: a Hulló magyarságot kiegészítette egy adattár, amelyik közel száz oldalon ismertette valamennyi ormánsági település igen részletes népességi adatait a kezdetektől az 1930-as évekig. Összeállítása mind a mai napig megkerülhetetlen forrás az országrész történetével foglalkozó kutatói számára. A mű azonban a kormány számára is kellemetlennek bizonyult. Könyve megjelenése után azonnal eltávolították körorvosi állásából. Munkanélküli évek után egy rövid ideig a Magyar Nemzetbiológiai Intézetnél működött, ám onnan is távoznia kellett. 

 

Később, fogorvosként jelentős szerepet vállalt a magyarországi iskolafogászat II. világháború utáni újjászervezésében, kutatta még a magyarországi gyógyvizek hatását. Fontos szerepet játszott a Központi Fogszabályozó Intézet megalakításában és az első budapesti szájzuhanyosztály felállításában a Rudas fürdőben.

Budapesten (Ferencváros, IX. kerület Szamuely utca 37/c élt és tevékenykedett), a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: Az egyke története. – Újból az egykéről. (Egészségpolitikai Szemle, 1935)
Hulló magyarság. Monográfia. (Bp., 1938)
Kísért a múlt. (Magyar Kultúra, 1938)
A Magyar Nemzetbiológiai Intézet Népszaporodási Osztályának programmja. Összeáll. (A Magyar Nemzetbiológiai Intézet kiadványai. 1. Bp., 1940)
A budapesti gyógyfürdők általános és közegészségügyi helyzete. (Hidrológiai Tájékoztató, 1965).

Irodalom

Irod.: K. Havas Géza: Hulló magyarság. (Szép Szó, 1938
és K. H. G.: Talpra halottak! Publicisztikai írások. 1937–1944. (Bp., 1990)
Andorka Rudolf: A dél-dunántúli egykekutatások története. (Statisztikai Szemle, 1969)
H. J. (Fogorvosi Szemle, 1970). 

Megjegyzések

Gulyásnál Hídvégi János tisztiorvos és fogorvos két tételként szerepel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013