Hirling József
Hirling József

2024. október 6. Vasárnap

Hirling József

gépészmérnök

Születési adatok

1930. augusztus 7.

Budapest

Halálozási adatok

1992. január 3.

Budapest


Család

Sz: Farkas Katalin.

Iskola

A BME Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológia Szakán végzett (esti tagozaton, 1959), a műszaki tudományok kandidátusa (1982).

Életút

A Csepel Vas- és Fémművek Anyagvizsgáló Osztályának ipari tanulója, műszaki rajzolója, majd kutatótechnikusa (1945–1957). A Csepel Vas- és Fémművek Radioizotóp Laboratóriumának kutatómérnöke és a Gamma-radiográfiai csoport vezetője (1957–1961), az MTA Izotóp Intézete műszaki vezetője, tud. munkatársa (1962–1969), a Technológiai Osztály tud. osztályvezetője, tud. főmunkatársa (1970–1990). A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ, IAEA) radioaktívhulladék-kezelési szekciójának vezetője (1982–1988). Radioizotópok ipari radiográfiai és nyomjelzés-technikai alkalmazásával, izotóptechnikai berendezések fejlesztésével foglalkozott. A magyarországi nukleáris objektumok létesítési munkáinak irányítója, a hazai legnagyobb szervetlenkémiai izotópkészítmények előállításához szükséges izotópüzem technológiai rendszerének kidolgozója és üzembe helyezője. Jelentős eredményeket ért el a radiológiai légszűrők fejlesztése, ill. a radiojód légszennyezők vizsgálata terén. A BME Atomreaktora számára radiokémiai forrófülkéket, izotóp-transzport berendezéseket, légszűrőket és szennyvíztisztító berendezéseket tervezett. Nevéhez fűződik az első és sokáig egyetlen magyarországi radioaktív hulladékfeldolgozó rendszer tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. Az MTA Vegyipari Gépészeti Munkabizottsága tagja. Az Országos Atomenergia Bizottság Izotópalkalmazási Szakbizottsága titkára.

Főbb művei

F. m.: Tapasztalatok az ipari izotóptartók tervezésével, kivitelezésével és működésével kapcsolatban. – Béta-sugárzó anyagok kezeléséhez szükséges eszközök tervezése és kivitelezése. (Energia és Atomtechnika, 1959)
Zárt gamma-sugárzó izotópok átszerelésével kapcsolatos tapasztalatok. – Hazai gyártmányú távmanipulátor izotópok átszereléséhez. Fenyvesi E.-vel. – Radioaktív izotópokkal végzett roncsolásmentes vizsgálatok néhány magyarországi tapasztalata. Varga Károllyal. (Energia és Atomtechnika, 1960)
Kőolajvezetékben elakadt turbinamarók helyzetének meghatározása radioaktív izotóppal. Varga Károllyal. (Energia és Atomtechnika, 1962)
Atomreaktorban aktivált kerékpár fékpersely kopásvizsgálata. Fökl O.-val. (Gép, 1962)
A szerszámélettartam izotópos vizsgálatának néhány módszertani kérdése. Kardos Á.-val. (Gép, 1965)
A magyar izotóptermelő laboratórium műszaki megoldásai. – Nagyaktivitású gamma-sugárforrások átszerelése. (Atomtechnikai Tájékoztató, 1966)
A hazai izotóptermelő laboratórium légtechnikai rendszerének üzemviteli tapasztalatai. Golder Fi-fel. (Energia és Atomtechnika, 1967)
A radioaktív hulladékok elhamvasztásánál keletkező égéstermékek tisztítása. – Kísérleti élelmiszer-besugárzó létesítmény. (Atomtechnikai Tájékoztató, 1969)
Tapasztalataink nagyaktivitású kísérleti gammabesugárzó berendezéssel. Stenger Vilmossal. (Energia és Atomtechnika, 1969)
60Co töltettel működő üzemi sugársterilező berendezés értékelése besugárzástechnikai szempontból. Többekkel. – Forrólétesítmények tervezésének és üzemeltetésének biztonsági kérdései. – Hazai sugárforrások technikai vonatkozású eredményei és lehetőségei. Dobó J.-vel. (Atomtechnikai Tájékoztató, 1970)
Radioaktív aeroszolok és molekulárdiszperz légszennyezők leválasztásának néhány problémája. Pavlik Oszkárral, Czeller Gy.-vel. – Nagyteljesítményű gamma-besugárzó berendezések fejlesztése. Fekete Z.-vel, Stenger Vilmossal. – Radioaktív szennyvizek feldolgozása az MTA Izotóp Intézetében. Pavlik Oszkárral. (Izotóptechnikai Kutatások. Az MTA Izotóp Intézete kiadványa. Bp., 1972)
Ipari radiográfia. (Az izotópok ipari alkalmazása. Szerk. Földiák Gábor. Bp., 1972)
Erősáramú érintkezők anyagfogyásának vizsgálata radioaktív izotópos módszerrel. Farkas T.-nével. – 6 MeV-es hordozható anyagvizsgáló betatron hazai alkalmazása. Szili S.-sel. (Izotóptechnika, 1972)
Részecskék valóságos méretének meghatározása autoradiográfiai foltátmérőik alapján. (Izotóptechnika, 1975
angolul is)
Radioizotópos nyomjelzés-technikai módszerek az atomerőművi ioncserélő gyanták, légszűrők és felületi bevonó anyagok minősítő vizsgálataihoz. Pavlik Oszkárral. (Gép, 1978)
Szubmikron radioaktív aeroszolok centrifugális szemcseméret-elemzése és nagy hatásfokú szűrése. Kand. értek. (Bp., 1979).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
H. J. (Anyagvizsgálók Lapja, 1992)
Ki kicsoda az 50 éves Gépipari Tudományos Egyesületben. Szerk. Kiss Lajos. (Bp., 1999)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője