Hittrich József
Hittrich József

2022. augusztus 19. Péntek

Hittrich József

pedagógus

Születési adatok

1890. szeptember 16.

Komárom

Halálozási adatok

1962. szeptember 1.

Budapest

Temetési adatok

1962. szeptember 7.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Felvidéki eredetű régi evangélikus családból származott. Sz: Hittrich János, Eder Anna. F: Lencz Elvira (1891–1972). Fia: Hittrich József (1915–) jogász és Hittrich János.

Iskola

A budapesti tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. (1913), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1931).

Életút

Budapesten polgári iskolai r. tanár (1913–1921); közben az I. vh.-ban az orosz harctéren szolgált (1914–1918), az összeomlás után a soproni katonai főreáliskolában tanított (1918–1919). A budapesti IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, ill. az Eötvös József Gimnázium r. tanára (1921–1941), a budapesti VIII. kerületi Vörösmarty Mihály Gimnázium r. tanára és igazgatója (1941–1947) és uo. a Dolgozók Gimnáziuma igazgatója (1945–1949). A budapesti tankerület gimnáziumainak mennyiségtani tanulmányi felügyelője (1936–1941). Az 1930-as–1940-es évek egyik ismert matematika- és fizikatanáraként jelentős szerepet játszott a két világháború közötti természettudományos oktatás megreformálásában. Az Országos Közoktatási Tanács (OKT) megbízásából több tankönyvet lektorált és bírált. Magyarországon ő szervezte meg az első Dolgozók Gimnáziumát (a Vörösmarty Gimnáziumban, 1945-ben). Az ország német megszállása idején több zsidó családot – köztük Fenyő Miksa családját – bújtatott. Embermentő tevékenységét az izraeli Yad Vashem Intézet is elismerte. Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Makarenko utca 11.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: Térfogat és egyenletes elosztású sugárzás. Egy. doktori értek. is. (Közlemények a debreceni tudományegyetem matematikai szemináriumából. 5. Bp., 1931)
Adatok a Wien-féle eltolási tengely elméletéhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1933)
Budapest Székesfőváros VIII. kerületi községi Vörösmarty Mihály Gimnáziumának évkönyve az 1942/43. iskolai évről. Szerk. 1 táblával. (Bp., 1943)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője