Hoch Róbert
Hoch Róbert

2024. október 3. Csütörtök

Hoch Róbert

közgazdász

Születési adatok

1926. július 19.

Budapest

Halálozási adatok

1993. november 3.

Budapest


Család

Sz: Hoch Tibor, Kaufmann Vilma. Apja szállítmányozó volt, munkaszolgálatosként Ukrajnában eltűnt. F: Hoszpodár Viola biológus, a Budapesti Konzervgyár mikrobiológusa.

Iskola

Budapesten kereskedelmi érettségi vizsgát tett (1944), a Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem Általános Szakán közgazdász okl. szerzett (1950), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1961), doktora (1972). Az MTA tagja (l.: 1985. máj. 9.; r.: 1990. máj. 21.).

Életút

A II. vh.-ban munkaszolgálatos (1944–1945). Önálló fuvaros (1945–1946), a Kollektíva Szövetkezet, a Kelet-európai Kereskedelmi Rt. munkatársa (1946–1948), a Kelimpex Külkereskedelmi Vállalat könyvelője (1948–1950). A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetem, ill. az MKKE Politikai Gazdaságtan Tanszék tanársegéde (1950–1952), egy. adjunktusa (1952–1955). Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete tud. munkatársa (1955–1961), tud. főmunkatársa (1961–1972), tud. tanácsadója (1972–1993), egyúttal az Életszínvonal Osztály vezetője és az Intézet igazgatóhelyettese. Az MKKE c. egy. docense és a Politikai Főiskola Politikai Gazdaságtan Tanszék egy. tanára (1990-ig). Elméleti közgazdaság-tudományi kérdésekkel, elsősorban általános keresletelméleti, keresletelemzési módszertani kutatásokkal, fogyasztói árelmélettel, életszínvonal-, fogyasztás- és jövedelemtervezési kérdésekkel foglalkozott. Az 1950-es évek elején feltűnt ifjú közgazdász generáció egyik meghatározó egyéniségeként elsők között vizsgálta az állam gazdasági szerepét, a gazdaságpolitika általános összefüggéseit és a gazdasági nyitottság kérdéseit. Később jelentős szerepet játszott a magyarországi gazdaságirányítási reform előkészítésében (1967–1968). Megteremtette egy önálló fogyasztás-gazdaságtan alapjait, új, önálló, a belső piac és az infrastruktúra fejlesztésére épülő gazdaságpolitikai irányvonalat dolgozott ki.

Elismertség

Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága tagja, alelnöke; Társadalomtudományi Komplex Bizottsága tagja. A Lukács György- alapítvány kuratóriumának alelnöke (1989–1993).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst). Akadémiai Díj (1976).

Szerkesztés

Az Acta Oeconomica és a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A kereslet szerkezete és a jövedelemalakulás. Kand. értek. (Bp., 1960)
A kereslet-rugalmasság számításának problémáiról. (Textilipari Tervgazdaság, 1961)
Az indifferencia felületekről szóló tanítás elméleti alapjainak bírálata. (MTA Közgazdaság- tudományi Intézete Évkönyve. Bp., 1962)
Az áruforgalom köre a szocializmus és a kommunizmus építésének időszakában. (Kereskedelmi Szemle, 1962)
Fogyasztói árak a szocializmusban. Szabadi Gyulánéval. (Bp., 1963)
Ár és minőség. (Kereskedelmi Szemle, 1964)
A lakosság áruellátása a szocializmusban. (Bp., 1964)
A viszonylagos homogén jószághalmazok volumenének mérése. (Közgazdasági Szemle, 1964)
Piaci egyensúly és az árszínvonal alakulása a szocializmusban. (Közgazdasági Szemle, 1965)
Az élelmiszerek fogyasztói árképzésének kritikai elemzése. Többekkel. (Bp., 1966)
A ráfordításarányos fogyasztói árrendszerről. (Közgazdasági Szemle, 1967)
Piac és vállalati árpolitika. Szerk. (Bp., 1968)
Effect of Changes in the Consumption Pattern on the Growth of Total Consumption. (Acta Oeconomica, 1969)
A jövedelemszínvonal és -eloszlás politikájának aktuális elvi kérdései. (Társadalmi Szemle, 1970)
A jövedelem források szerinti tervezésének problémái. (Gazdaság- és Jogtudomány, 1971)
A reálfolyamatok és a piaci folyamatok. (Gazdaság, 1971)
Fogyasztás és ár. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1972
angol nyelvű átd., bőv. kiad. Alphen aan der Rijn–Bp., 1979)
A politikai gazdaságtan kisszótára. Többekkel. (Bp., 1981)
Fogyasztás és jövedelem. Tervezés, elemzés, módszerek. Kovács Ilonával, Ördög Miklóssal. (Bp., 1982)
Lét és tudat az életszínvonal-politikában. (Életszínvonal és közhangulat. Bp., 1984)
A gazdaság nyitottságáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. ápr. 30.
megjelent: Értekezések, emlékezések. Bp., 1987)
Belső piac, minőségi nyitás. Egy élénkítő gazdaságpolitika körvonalai. Radnóti Évával. (Bp., 1989)
A reform kudarca. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1991. máj. 29.
megjelent: Közgazdasági Szemle, 1991)
Changing Formation and Privatisation. (Acta Oeconomica, 1993).

Irodalom

Irod.: Sipos Aladár: H. R. (Közgazdasági Szemle, 1993)
Sipos Aladár: Róbert Hoch. (Acta Oeconomica, 1993)
Falusné Szikra Katalin: H. R. (Magyar Tudomány, 1994)
Csató Katalin: H. R. (Közgazdasági Szemle, 1996).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője