Hódos Imre
Hódos Imre

2024. december 6. Péntek

Hódos Imre

birkózó

Születési adatok

1928. január 10.

Hajdúnánás, Hajdú vármegye

Halálozási adatok

1989. április 23.

Debrecen


Család

Középiskoláit Debrecenben, a Református Gimnáziumban és a Kereskedelmi Iskolában végezte, a TF-en edzői okl. szerzett. A Debreceni MÁV Építési Főnökségének munkatársa, utókalkulátor, végül főtanácsos volt.

Iskola

A Debreceni Munkás Testedző Egyesület (1945–1946), a Debreceni Vasutas Sport Club (1946–1949 és 1953–1962), a Budapesti Bástya, ill. a Budapesti Vörös Lobogó birkózója (1949–1953).

Életút

Kötöttfogás légsúlyban olimpiai bajnok (1952), olimpiai 4. (1956), olimpiai résztvevő (1960); vb 2. (1953); főiskolai vb 2. (1949, 1951, 1954). Hatszoros magyar bajnok (1952, 1953, 1954, 1956, 1957, 1960); csapatbajnok (1953). Magyar válogatott (1952–1960). Visszavonulása után Debrecenben, Kabán, Püspökladányban és Nyíregyházán edzősködött, ill. nemzetközi versenybíróként is tevékenykedett. Hajdúnánáson született, Debrecenben élt és tevékenykedett, legnagyobb sikereit azonban Budapesten érte el. Debrecenben hunyt el, a Nagyerdei Köztemetőben díszsírhelyen nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). Halála után, róla nevezték el a debreceni városi sportcsarnokot (Hódos Imre Rendezvénycsarnok, 1990-től). Emlékét őrzi még a hajdúnánási Hódos Imre Utánpótlás és Diáksportegyesület, ill. róla nevezték el Debrecenben a Hódos Imre utcát.

Elismertség

Palm Springs és Banning (mindkettő amerikai) és Stockholm díszpolgára.

Elismerés

A Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) Érdemrendje (arany fokozat, 1988).

Irodalom

Irod.: Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon. 1896–2008. (Bp., 2009). *MÉL IV. téves halálozási adat: ápr. 24. Bp.! Anyakönyvi adata szerint Debrecenben hunyt el, 1989. ápr. 23-án! A pontos adatot Gy. Papp László olimpiatörténész nyomozta ki

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője