Hodosy József
Hodosy József

2020. november 30. Hétfő

Hodosy József

állatorvos, mikrobiológus

Névváltozatok

Hódossy József

Születési adatok

1904. szeptember 19.

Komárom

Halálozási adatok

1974. szeptember 10.

Budapest

Temetési adatok

1974. szeptember 24.

Budapest

Rákoskeresztúr


Család

Az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. (1926), állatorvos-doktori okl. szerzett (1928), állatorvosi tiszti vizsgát tett (1928).

Iskola

Az Állatorvosi Főiskola gyakornoka, főisk. tanársegéde (1926–1929). Az Országos Állategészségügyi Intézet munkatársa (1929–1936), a murakesztúri határbelépő állatorvosa (1936–1938), a Salgótarjáni és a Losonci járás állatorvosa (1938–1940), Nagyszőlősön megyei állatorvos (1941–1942), a fertőző sertésbénulás elleni védekezés miniszteri biztosa (1942–1943). Az Országos Állategészségügyi Intézet Baromfibetegségek Osztályának osztályvezető főállatorvosa (1943–1969. jún. 10.). Nyugdíjba vonulása után felkért bírósági állatorvosi szakértőként dolgozott (1969-től).

Életút

Állatorvosi mikrobiológiával és virológiával, elsősorban járványos vírusos baromfi- és sertésbetegségekkel, baromfi-húsvizsgálatokkal foglalkozott. Baromfi-vakcinákat Magyarországon elsőként alkalmazva jelentős eredményeket ért el a baromfipestis megfékezésében. Íróként használt névváltozatai: Hódosy József és Hódossy József. Budapesten élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik. Az Országos Kisállattenyésztési Tanács tagja (1946-tól).

Emlékezet

Munka Érdemrend (bronz, 1969).

Főbb művei

F. m.: A hereszövet affinitása a Bang-féle abortusbacillusok kórokozó hatása iránt. Állatorvos-doktori értek. is. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1928)
Endocarditis petrificans tömeges előfordulása fiatal bárányokban. (Közlemények az Összehasonlító Élet- és Kórtan Köréből, 1928)
Az azurifin-reduktaze-próba használhatósága a tejszín csíraszámának meghatározására. Szvohoda Zoltánnal. (Állatorvosi Lapok, 1936)
A streptomycosis előfordulása fiatal libák és kacsák között. (Állatorvosi Lapok, 1944 és külön: Bp., 1944)
Laboratóriumi aktív immunizálási kísérletek a baromfipestis ellen. Murányi Ferenc. (Állatorvosi Lapok, 1944)
A védettség keletkezésének ideje H-vakcinás oltás után. Buzna Dezsővel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1950)
Tömeges arzénmérgezés baromfitenyészetben. Balázs Tiborral. – Immunizálási kísérletek a baromfipestis elleni „H” vakcinával, különös tekintettel az interferenciára. Buzna Dezsővel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1951)
Adatok a foglyok baromfipestiséhez és a baromfipestis H-vakcina toleranciájához. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1952)
A megszokottól eltérő jellegű baromfipestis-járványok. Hirt Gézával, Sályi Gyulával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1955)
Védekezés a baromfibetegségek ellen. Monográfia. Hajós Istvánnal. (Bp., 1955
2. átd. kiad. 1958)
Tyúkfélék orsósférgességének kezelése benzinnel. Nemeséri Lászlóval. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1956)
Baromfibetegségek. (A baromfitenyésztés kézikönyve. Bp., 1956)
A csirkék fehér hasmenésének kísérleti gyógykezelése terramycinnel. Kádár Tiborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1957)
A baromfi-kannibalizmus leküzdése Trioxazinnal. Berend Györgynével, Kovács Györggyel. – Csibék fertőző agy-gerincvelő-gyulladásának megállapítása Magyarországon. Többekkel. – Kísérletek a háztáji baromfiállományok baromfipestis elleni aktív immunizálására Lavac-vakcinával. Rákóczi Istvánnal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1968).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1974. szept. 15.)
Szabó István: H. J. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013