Hoffmann Ferenc
Hoffmann Ferenc

2020. november 23. Hétfő

Hoffmann Ferenc

állatorvos, immunológus, mikrobiológus

Születési adatok

1893. szeptember 11.

Budapest

Halálozási adatok

1969. szeptember 19.

Budapest

Temetési adatok

1969. szeptember 26.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Hoffmann Imre, Bedő Mária. Testvére: Szabó Lászlóné Hoffmann Erzsébet és Nacsa Józsefné Hoffmann Irén. F: Mészáros Ilona. Leánya: Bodó Györgyné Hoffmann Éva.

Iskola

Az Állatorvosi Főiskolán állatorvosi okl. (1918), állatorvos-doktori okl. szerzett (1920), az állatorvos-tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

Az Állatorvosi Főiskola Állatjárványtani Intézetében Hutÿra Ferenc tanársegéde (1918–1920), a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Intézet, ill. a Phylaxia Oltóanyagtermelő Intézet immunológusa, kutató állatorvosa, tud. munkatársa (1921–1953). A baromfikolera, a sertésorbánc és a lépfene vakcinájának előállításával, ill. a vakcinatermelés tömeges megszervezésével foglalkozott. Ő vezette be a szopornyica elleni szérum és vírus, a háziállatok brucellózisa, a leptoszpirózis és a juhhimlő elleni vakcina termelését. Nemzetközileg is jelentős kísérleteket végzett az állati szervezetbe fecskendezett szérum hatásának vizsgálatára. Elsők között foglalkozott az emberi influenza elleni szérum előállításával is. A Magyar Mikrobiológiai Társaság Immunológiai Szekciójának elnökségi tagja (1957–1963).

Főbb művei

F. m.: A kérődző háziállatok vérsavójának komplementumellenes hatására. Állatorvos-doktori értek. (Bp., 1922
kivonatosan: Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1922
német kivonata: Über die antikomplementäre Wirkung des Serums wiederkäuender Haustiere, uo.)
A Bacillus suipestifer előfordulása sertésekben. 1–2. Sever Józseffel. (Állatorvosi Lapok, 1929–1932)
Immunossági vizsgálat tyúkokon. 1–2. (Állatorvosi Lapok, 1931–1932)
Kísérletek formalinozott sertéspestisvírussal. – Immunizálási vizsgálatok szopós malacokon. (Állatorvosi Lapok, 1934)
Járványszerű gerincbénulás angol kocák és kanok között. (Állatorvosi Lapok, 1935)
Takarmányozási és tartási zavarok okozta malacbetegségek és a védőojtások. – Alkalmas-e a Sarnowiec-féle intrauretán próba vagy a Zuwekarlow–Kutscherenko-féle praecipitációs eljárás a sertéspestis megállapítására? (Állatorvosi Lapok, 1936)
Mennyi ideig marad a befecskendezett szérum a szervezetben? 1–2. Köves Jánossal. 7 kihajtható táblával. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1937–1940 és külön: Bp., 1937)
A szopornyica elleni védőoltásról. – Sertéspestises megbetegedések és elhullások sertésorbánc elleni oltások után. (Állatorvosi Lapok, 1940)
Beszámoló a szopornyica elleni szérum- és szimultánoltásokról. – Sertéspestises megbetegedések és elhullások sertésorbánc-elleni oltások után. (Állatorvosi Közlemények, 1941)
A szopornyicáról általában, különös tekintettel annak kórokozójára. (Állatorvosi Közlemények, 1943)
Humán influenza-vírus okozta immunanyagok kimutatása sertésekből. Hegyeli Zoltánnal. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1943)
Van-e összefüggés a kutyák szopornyicája és az emberi influenza között? Dregusss Miklóssal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1947)
Összehasonlító immunizálási kísérletek nem csapadékos és csapadékos baromfikolera elleni vakcinával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1949)
Brucellosis és az ellene való védekezés. (Állatorvos Továbbképzés. 2. Bp., 1951 és a Magyar Állatorvosok Lapja melléklete, 1951)
Szarvasmarhák brucellosisa elleni védekezés védőoltás útján. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1953)
Einfluss der Temperatur und Formalinkonzentration auf die immunogene Wirkung von Phylaxovina. Szotáczky Istvánnal. – Immunisierungsversuche gegen Brucellose an weissen Mäusen. Szotáczky Istvánnal. (Acta Veterinaria, 1957)
Korszerűen szárított B-19 brucella-vakcina. – Szakmáry Gézával. – A brucella allergén alkalmazása és reakciójának értékelése. Benedek Lászlóval, Nagy Gáborral. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959)
A B-19 brucella-vakcinatörzs tenyésztése fermentorban. Szabó Istvánnéval, Szakmáry Gézával. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1959
angolul: Acta Veterinaria, 1959
az egyik társszerző neve itt: Szabó, A.).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1969. szept. 25.)
Tóth Béla: H. F. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1970). *Gulyás: eltérő születési hely: Békés! Valamennyi lexikonban téves halálozási adat: márc. 2.! Gyászjelentésén és a halálhíre szerint szept. 19-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013