Hoffner József
Hoffner József

2024. november 2. Szombat

Hoffner József

orvos, állatorvos

Névváltozatok

Hofner Pál

Születési adatok

1794. március 25.

Veszprém

Halálozási adatok

1841. február 16.

Pest


Család

Középiskoláit a veszprémi piaristáknál végezte, a pesti és a bécsi tudományegyetemen bölcseletet (1814–1816) és orvosi tudományokat tanult (1816–1822), Bécsben (1822) és Pesten is orvostudori okl. szerzett (1828). Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.).

Iskola

A győri püspökség uradalmi írnoka (1810–1814). Tanulmányai befejezése után a bécsi állatorvosi intézet alumnusaként állatsebészetet és törvényszéki állatorvostan tanított (1823–1825). A pesti tudományegyetem állatorvosi intézete ny. r. tanára és az intézet igazgatója (1826. jún. 2.–1841. febr. 16.).

Életút

Tanulmányait Bécsben és Pesten végezte, tudományos pályafutását Bécsben kezdte meg. Brunkala Román (1782–1821) halála után, hosszas huzavona után nevezték ki az állatgyógyászat professzorává (1826). Pesten a magyar nyelvű oktatás bevezetését sürgette (a beköszöntő beszédét is – elsőként! – magyar nyelven tartotta, 1826. aug. 5-én). A Helytartótanácshoz írt beadványaiban a magyar nyelvű oktatás mellett az „állatgyógyász-képzés” átalakítását is kezdeményezte: javasolta, hogy csak az legyen az állatorvoslás mestere, aki nyolc középiskolát végzett, több előadót és szakoktatót javasolt a Pesti Állatgyógyintézet számára, a tanítókovácsok fizetését 400 forintra kívánta emelni. A latin nyelvű tanulmányoknak új magyar elnevezést is adott: Elementa historiae naturalis = a házi állatok természethistóriája; Elementa hippotomiae imprimis osteologia, sphlanchnologia, physiologia = állati boncz- és élettudomány. Ezek mellett új tantárgyakat bevezetését is felvetette: Járvány és nyavalya tanítmány; A helyes patkolásról; Közönséges kór- és gyógyszertanítmány; Különös orvosi és seborvosi tudomány; A lovak külsejök és a házi állatok tartásáról; Orvosi rendelések és lekötések az istállókban; Gyakorlások a műhelyben és a patkolóhídon. Egyetemi tanársága mellett az intézet könyvtárosi feladatait is ellátta. Könyvtárosként több német nyelvű szakmunkát fordított le magyar nyelvre, ill. több német nyelvű szakkönyvet ismertetett hazai szaklapokban. Elsőként számolt be Balassa Konstantin (1792–1862) lovassági őrnagy nagy visszhangot kiváltó módszeréről, az erőszakmentes patkolásról (a német nyelvű könyvet ő tolmácsolta magyarul, s a német nyelvű kiadással egy évben jelent meg; 1828-ban). Maga is több kéziratban terjesztett vagy kőnyomatos jegyzetet írt és szerkesztett: ezek voltak a hazai állatorvos-tudomány első magyar nyelvű egyetemi segédkönyvei. Elsősorban a magyar nyelvű tudományos irodalom műveléséért választották meg az MTA l. tagjának (1832. márc. 9-én), ő volt a Magyar Tudós Társaság első állatorvos tagja! Már akadémikusként bekapcsolódott a Magyar Tudós Társaság természettudományi műszótárának adatgyűjtésébe. Néhány írásai Hofner József néven jelent meg. Igazgatósága alatt a Pesti Állatgyógyintézet a Hertsuth-féle házban (ma: Erzsébetváros, VII. kerület Síp utca 20.) működött (1827–1840), ill. igazgatósága végén költözött új épületbe (Józsefváros, VIII. kerület Stáció utca, 1840). Hosszas betegség után, Pesten hunyt el. Magyar nyelvű szakírásai közül több kéziratban maradt, vagy sokszorosítva terjesztették. Egy, Horvát Istvánhoz írott levelét a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= OSZK) őrizte (1828-ból). Az Orvosi Tár és a Tudományos Gyűjtemény munkatársa (1832–1841).

Főbb művei

F. m.: Dissertatio inauguralis medico-pharmaceutica de assa foetida. (Viennae, 1822)
Dissertatio veterinario-medica de influxu zooiatriae in anthropoiatriam. (Pestini, 1828)
Az erőszak nélküli patkolás, okosságon és a lónak lélektudmányán alapodott értekezés. Balassa Konstantin után németből ford. (Pestini, 1828)
Utmutatás a’ ló külsejének esméretére. Önoktatásra és nyilvános tanításra szolgáló kézi könyv. Schwab Konrád Lajos után magyarítva. 11 rajzzal. (Vienna, 1832)
A lókereskedés minden titkaival. Tanneckert Seyfert után, a második megjobbított kiadat szerint magyarra ford. (Viennae, 1832)
Hufeland, Christoph Wilhelm: A hánytatóról. (Orvosi Tár, 1832)
magyar nyelvű, sokszorosított kéziratai: Bevezetés az állati bontz és élet tudományba. Zootomia et zoophylologia. Jegyezte Kontz István. (Pest, 1830)
Közönséges járvány nyavalya, febris anthrax… lépfene láz. Jegyezte Kontz István. (Pest, 1830)
A lónak külső formájárul. Jegyezte Kontz István. (Pest, 1830)
A ménes tudomány. Jegyezte Kontz István. (Pest, 1830)
Nyavalya tudomány. Jegyezte Kontz István. (Pest, 1830)
kéziratban: Az embernek szelleme. Hartmann Fülöp Károly után magyarítá. (Pest, 1833)
A patkolás tanítmány kovácsoknak és nevendék baromorvosok számára. (Pest, 1833).

Irodalom

Irod.: H. J. (Akadémiai Értesítő, 1841)
Ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. (Pozsony, 1846)
Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. (Pest, 1858)
Magyary-Kossa Gyula: H. J. tanár emlékezete. (Állategészségügy, 1928)
Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története. 1787–1937. (Bp., 1941)
Daday András: H. J. sérelmei a pesti egyetemen. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1943)
Biographia. AZ Állatorvos-tudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. (Bp., 1967)
200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. 1787–1987. Szerk. Holló Ferenc. (Bp., 1987)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője