Holdampf Gyula
Holdampf Gyula

2024. december 9. Hétfő

Holdampf Gyula

erdőmérnök

Születési adatok

1895. november 19.

Süttő, Esztergom vármegye

Halálozási adatok

1978. június 18.

Budapest

Temetési adatok

1978. július 3.

Süttő


Család

Sz: Holdampf Ferenc vendéglős, Szakmáry Adél. F: Gősi Piroska. Fia: Holdampf Róbert mérnök és Holdampf Gyula (1944–) erdőmérnök.

Iskola

A budapesti VI. kerületi Főreáliskolában éretts. (1913), a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán tanult (1913–1920); közben az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1915–1918), az összeomlás után, Sopronban erdőmérnöki okl. szerzett (1922). A mezőgazdasági (erdészet) tudományok kandidátusa (1966).

Életút

A Magyarországi Faért Hivatal gyakornoka, napidíjasa (1921–1922), a bajnai uradalmi erdőhivatal segédtisztje (1922–1923), a prügyi gazdaság intézője (1923–1924), a baskói (1924–1926), a boldogkőváraljai (1926–1931), ismét a bajnai erdőhivatal vezetője (1931–1945). A II. vh. után a bajnai Magyar Állami Erdőgondnokság (MALLERD) erdőgondnoka (1945–1948), a Budapesti Erdőigazgatóság felügyeleti tisztje (1948–1951), a MALLERD Központ főmérnök-főelőadója (1951–1952). Az Erdészeti Főigazgatóság Észak-, ill. Kelet-magyarországi Erdőgazdaságok Igazgatóságának főelőadója (1954–1963), az Erdőgazdálkodási Főosztály fejlesztési osztályvezetője (1963–1965). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). A korszerű erdőgazdálkodási módszerek egyik magyarországi bevezetője. Jelentős eredményeket ért el a hegyvidéki és a belterjes erdők nevelése, az ún. sarjeredetű bükkösök és kocsánytalan tölgyesek természetes felújítása, ill. szálerdőkké való átalakítása terén. Budapesten (XI. kerület Budaörsi út 24.) élt és tevékenykedett, Süttőn, családi sírban nyugszik.

Emlékezet

Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőművelési Szakosztályának titkára (1954–1959), elnöke (1959-től).

Főbb művei

F. m.: Erdőhasználati utasítás. Összeáll. 4 táblával, 1 térképpel. (Az Országos Erdészeti Főigazgatóság kiadványa. Bp., 1958)
Erdőgazdaságaink erdőnevelési tevékenysége. (Az Erdő, 1959)
A vadkárokról. (Az Erdő, 1962)
Gépesítési útmutató. Összeáll. Riedl Lászlóval. (Bp., 1962)
Mit mondanak a számok szarvasállományunkról. (Erdőgazdaság és Faipar, 1964)
Az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás egybehangolása hegy- és dombvidéki nagyvadas vadászterületeken. Kand. értek. (Bp., 1965)
A nagyvadas vadászterületek téli vadeltartó képességének fokozása. (Az Erdő, 1967)
A volt pusztaszeri uradalom vadgazdálkodása. (Az Erdő, 1969)
Egy régi Békés megyei vadászterület. (Az Erdő, 1970)
Az apróvad-gazdálkodás fejlesztése Túrán. (Az Erdő, 1971).

Irodalom

Irod.: Áprily Ernő: H. Gy. (Az Erdő, 1978)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője