Holdosi József
Holdosi József

2020. október 24. Szombat

Holdosi József

író

Születési adatok

1951. szeptember 18.

Vép, Vas vármegye

Halálozási adatok

2005. május 4.

Szombathely

Temetési adatok

2005. május 13.

Szombathely

Jáki úti Temető


Család

Sz: Holdosi József, Kányási Margit. F: Bondor Mária. Fia: Holdosi Dániel, leánya: Holdosi Júlia.

Iskola

Általános iskoláit Vépen, középiskoláit Szombathelyen végezte, a Pécsi Tanárképző Főiskolán magyar–történelem szakos általános iskolai tanári okl. (1975), az ELTE BTK-n magyar szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1978).

Életút

Budapesten kollégiumi nevelőtanár (1975–1978), Móricz Zsigmond-, majd SZOT-ösztöndíjas (1979–1981). A szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium tanára (1981–1991).

Írásai a magyarországi cigányság életével foglalkoztak. Első regénye, a Kányák (1978) családja – a parasztlány nagymama, a cigányzenész nagypapa és gyermekeik és unokáik – történetét írta meg az 1920-as évektől az 1970-es évek végéig. A cigányfestő látomásaiban népe krisztusi megváltását képzeli el, a zenészfiú végigbolyongja a világot, hogy megtalálja az ősi cigányzenét, a legkisebb fiú pedig drámát ír népe sorsáról. A Kányákkal, ezzel az eposzi erejű cigány mítoszokra (is) épülő családregénnyel Holdosi berobbant a magyar próza élvonalába, a mű kultikus jelentőségűvé vált (német és lengyel nyelvre is lefordították). A regény – irodalomtörténészek véleménye szerint – Gabriel García Márquez (1927–2014) mágikus realizmusának magyar-roma változata. A mű megjelenése után több sajtópert indítottak ellene (ezek alapján készült a Hajh cigányok, hajh Kányák c. dokumentumjátéka, amely először a Magyar Rádióban hangzott el, 1983-ban). Későbbi írásaiban is elsősorban a magyarországi cigányság 20. századi sorstörténeteinek bemutatására törekedett: a nyers valóságot mitikus képsorokkal igyekezett bemutatni, hősei tragikus, elbukó figurák; hiteles, sokszor brutálisan erős jellemek. Szereplői gyakran átokként vagy büntetésként élik meg saját cigányságukat, el akarnak szökni sorsuk elől. Visszatérő cselekményszál a környezetéből kiszakadt cigány fiú sorsa, aki vagy eltitkolja származását vagy édesanyja tudatosan idegeníti el magától; gondolván azt, hogy nem cigányként boldogabban élhet. Sorsuktól elszakadni kívánó hősei azonban előbb-utóbb illúzióikat veszítve visszatérnek cigányságukhoz, mert nem lehetséges a megváltás – jóllehet mindig újra és újra meg kell próbálni.

Emlékezet

Egy középiskolai versmondó versenyen tűnt fel, majd Benke Éva tanárnő hatására, egyetemi szakdolgozatként Márquez prózájával foglalkozott. Márquez mítoszai nyomán érdeklődése a cigány mese- és mondavilág felé fordult, cigány történeteiben gyakran nyúlt vissza a helyi cigány folklórhoz. Tanulmányai befejezése után – egy rövid budapesti kitérőt leszámítva Szombathelyen élt és tevékenykedett, ahol híres diákszínpadot is vezetett. Hosszú betegsége után, Szombathelyen is hunyt el, a helyi, Jáki úti Temetőben nyugszik. A Kanizsai Dorottya Gimnázium falán emléktábláját helyezték el (Marosits József alkotása; felavatták: 2009. máj. 14-én). Általános iskoláját is emléktáblával jelölték (Vépen, a Hatos Ferenc Általános Iskolában; szintén Marosits József alkotása; felavatták: 2011. jún. 3-án).

Elismerés

A Művészeti Alap Elsőkötetesek Díja (Kányák című regényéért, 1979), SZOT Díj (1980).

Szerkesztés

Számos írása jelent meg a Vasi Szemlében. 

Főbb művei

F. m.: Dal. – Üzenet. – Te kellesz most. – A királylány hite. (Kötetlenül. Antológia. Versek, rajzok, novellák. Bp., 1973)
Kányák. Regényrészlet. (Új Írás, 1978)
Kányák. Regény. (Bp., 1978
németül: Die Strasse der Zigeuner. Berlin, 1984
lengyelül: Warszawa, 1989)
A kőfejtőben. Regényrészlet. (Életünk, 1979)
Kányák. Regényrészlet. (Nomád katona. Novellák a magyarországi romákról. Bp., 1980)
Glóriás. Novella. (Új Írás, 1980)
Glóriás. – Dac. Kisregények. (Bp., 1982)
Cigánymózes. – Fogoly. Kisregények. – Hajh, cigányok, hajh kányák. Dokumentumjáték. (Bp., 1987)
„Járni gyermek így tanul.” Próza. Oláh Jolán és Orsós Erzsébet festményeivel. (Mozgó Világ, 1991)
A bandita és a halál. Elbeszélések. Ill. Kamper Lajos, az előszót írta Pósfai János. (Bp., 1993)
A döntés. Regényrészlet. (Rom Som, 1995)
A lázadó. (Eső. Irodalmi Lap, 2000 és Ezredvég, 2009)
Téli mese. (Közös Út [folyóirat], 2011).

Irodalom

Irod.: Balogh Tibor: A koronás kígyók legendája. H. J.: Kányák. (Napjaink, 1979)
Gróh Gáspár: H. J.: Kányák. (Alföld, 1979)
Péntek Imre: H. J.: Kányák. (Életünk, 1979)
Gáll István: H. J.: Kányák. (Hullámlovas, 1981)
Csengey Dénes: A mítoszteremtés távolodó esélyei. Tíz gondolat H. J. prózájáról. (Életünk, 1983)
Kovács Imre Attila: H. J.: Glóriás. – Dac. (Forrás, 1983)
Dérczy Péter: Mítosz és valóság. (Új Forrás, 1983)
Beck Zoltán: A harmadik dimenzió. Gondolatok H. J. prózájáról. (Jelentkezünk [Szombathely], 1993–1994)
Madarak aranyhegedűn. Európai cigány költők és írók művei. Vál., szerk. Bari Károly. (Bp., 1996)
Képes irodalmi lexikon. (Eger, 2000)
Roma kincses kalendárium. 2001. Szerk. Choli Daróczi József, Nagy Gusztáv. (Bp., 2001)
Hegedűs Sándor: Cigány irodalmi kislexikon. (Piliscsaba, 2001)
Kemény István: A palánk másik oldalán. (Magyar Narancs, 2005. 21.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013