Holló Lajos
Holló Lajos

2022. január 19. Szerda

Holló Lajos

politikus, újságíró, szerkesztő

Születési adatok

1859. augusztus 24.

Kiskunfélegyháza, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1918. június 14.

Budapest


Család

Sz: Holló Gáspár, Mallár Franciska.

Iskola

Elemi és középiskoláit Kiskunfélegyházán végezte, a budapesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett.

Életút

Tanulmányai befejezése után Kiskunfélegyházán ügyvéd (1885-től). A Függetlenségi és ’48-as Párt, ill. az Ugron Gábor vezette, különálló csoport tagja, országgyűlési képviselője (Kiskunfélegyházi választókerület, 1887–1918). A 20. sz. elejének egyik meghatározó ellenzéki politikusa, publicistája és szerkesztője. A kormányzati válság alatt az ún. szövetkezett ellenzék vezérlőbizottságának tagja. A nemzeti ellenállás egyik vezetőjeként (1905–1906) lapja, a Magyarország hasábjain, a Fejérváry-kormánnyal szembeni harc eszközeként – többek között – adómegtagadásra, az osztrák áruk bojkottjára szólított fel. A volt ellenzéki koalíció kormányzása idején (1906–1910) az önálló nemzeti bank felállítását követelő csoportosulás vezető személyiségeként hajthatatlanságával egyik előidézője volt pártja kettészakadásának. A pártszakadás után a Justh Gyula vezette radikálisabb szárnyhoz csatlakozott (1909. nov.–1913), ahol elsősorban az általános és titkos választójog kiharcolásáért küzdött, továbbá számos népjóléti követelést fogalmazott meg. Szociális követelései miatt ellenfelei megvádolták a Szociáldemokrata Párttal való együttműködéssel; utóbb újból csatlakozott a szövetkezett ellenzékhez, de az Egyesült Függetlenségi és ’48-as Párt néven újra egységessé vált pártba már nem lépett be. Az Országgyűlés Közigazgatási Bizottsága tagjaként – többször felszólalt a közigazgatási reformtervezet ügyében. A ’48-as párti politikus az önkormányzatok autonómiája mellett foglalt állást, angol mintára hivatkozva az erős önkormányzatot tartotta a közigazgatás egyik alapegységének, amit azonban a kormányzat szerinte hiteltelenné tett. Kérdéseit és javaslatait könyv formájában is nyilvánosságra hozta (A közigazgatás rendezése a megyékben, városokban és községekben, 1891). Művében elkülönítette a közigazgatási feladatok három típusát: az autonomikus, az önkormányzati és az államigazgatási feladatokat, amelyek közül az első kettő a gyakorlatban egybeolvad. Az autonómiára való törekvés igénye Holló Lajos szerint a nemzeti eszme – az önálló magyar államiság – a közigazgatás alapkövetelménye. Egy magyar közintézménynek tehát úgy kell berendezkednie, hogy az mindenekelőtt a magyar államiság eszméjét szolgálja, és ne a perszonálunión alapuló Osztrák–Magyar Monarchia érdekeit, ugyanakkor a különböző nemzetiségek magyarosítása is burkolt célként megjelent.

Emlékezet

Kiskunfélegyházán született, több mint harminc éven át képviselte szülővárosát az országgyűlésben. Budapesten élt (Terézváros, VI. kerület Teréz körút) és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el; a Kerepesi úti temetőben nyugszik, a síremlék Istók János szobrászművész alkotása. Szintén Istók János alkotta a kiskunfélegyházi Petőfi téren látható bronz mellszobrát (a szobor már 1926-ban elkészült, de csak 1959. aug. 30-án avatták fel). Arcképe az Ország-Világ c. lapban látható, ill. a Linek Lajos által készített karikatúrát az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattára őrzi. Emlékét Budapesten (Miklóstelep, XVIII. kerület) és Kiskunfélegyházán is utca őrzi.

Elismerés

Kiskunfélegyháza díszpolgára (1906).

Szerkesztés

A Félegyházi Hírlap alapító szerkesztője (1885–1887), a Magyarország c. napilap szerkesztője (1893–1899), főszerkesztője (1899–1913).

Főbb művei

F. m.: H. L. Kun-Félegyháza országgyűlési képviselőjének beszámoló beszéde 1888. júl. 9-én. (Bp., 1888)
H. L. Kun-Félegyháza országgyűlési képviselőjének az 1889–1890-iki országgyűlésben tartott beszédei. Lenyomat a képviselőház naplójából. (Bp., 1890)
A közigazgatás rendezése a megyékben városokban és községekben. A kormány javaslatának és a bizottság több megállapodásainak bírálatával. (Bp. 1891). Előadói jelentés a jegybank tárgyában. (Bp., 1909)
A városok háztartása. Szász Józseffel. (Városi Szemle, 1909)
Bartha Miklós összegyűjtött munkái. I. köt. A bevezetést írta. (Bp., 1912).

Irodalom

Irod.: H. L. Arczképével. (Ország–Világ, 1890. 51.)
A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. (Bp., 1905)
Halálhír. (Pesti Hírlap, 1918. jún. 15.)
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
Mezősi Károly: H. L. emlékezete. (Forrás, 1974)
Urbán Miklósné: Életrajzi lexikon. (Kiskunfélegyháza helyismereti könyve. 2. kiad. Kiskunfélegyháza, 1999)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője