Holló Mária
Holló Mária

2024. december 8. Vasárnap

Holló Mária

vegyészmérnök, közgazdász

Névváltozatok

Hollaender Mária; Gyenes Péterné; Jánossy Ferencné

Születési adatok

1924. január 16.

Miskolc

Halálozási adatok

1972. március 24.

Budapest

Temetési adatok

1972. március 31.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Hollaender Béla ügyvéd, Schrecker Etelka pedagógus, elemi iskolai igazgató. Az ország német megszállása után családjával együtt deportálták; szülei a holokauszt áldozatai, maga is koncentrációs táborban volt. Testvére: Holló Gusztáv jogász, a Központi Döntőbizottság tárgyalásvezető bírója. F: 1. 1947–1956: Gyenes Péter, Gyenes Sándor vezető államügyész fia; kémikus, az Egyesült Izzó Műszaki Fejlesztés mérnöke; 1956-tól külföldön élt. Fia: Gyenes András (1951–). Elvált. 2. Jánossy Ferenc (1914–1997) Állami Díjas közgazdász, gépészmérnök, Lukács György (1885–1971) nevelt fia.

Iskola

Elemi és középiskoláit Miskolcon végezte, a Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság előtt nyelvtanári államvizsgát tett (1942), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen közgazdász doktori okl. (1947), az ELTE TTK-n vegyész okl. szerzett (1950), a műszaki tudományok kandidátusa (1963).

Életút

Az Alumíniumipari, ill. a Műszaki Fizikai Kutató Intézet tud. segédmunkatársa (1950–1954), a Korróziós Laboratórium laboratóriumvezető tud. munkatársa (1954–1956). Az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézet Mikromorfológiai Osztályának tud. munkatársa (1957–1961), a Csepel Vas- és Fémművek Minőségellenőrző és Anyagvizsgáló Intézet Elektronmikroszkóp Laboratóriumának laboratóriumvezető főmérnöke (1961–1970). Az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete szerződéses tud. munkatársa (1962–1970), az MTA Filozófiai Intézete tud. főmunkatársa (1971–1972). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1955–1958). Az Országos Tervhivatal (OT) Műszaki Titkársága mellett működött, majd az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságba (OMFB) szervezett Korróziós Szakbizottság tagja, albizottság-vezetője. Kutató-vegyészmérnökként metallográfiával, elsősorban az alumínium korróziójával, felületvédelmével, a fémeknek műanyagokkal történő ragasztásával foglalkozott. Közgazdászként az ipari és a tudományos technikai forradalom közgazdasági és társadalmi hatásait vizsgálta.

Szerkesztés

A Gép c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: Szenek oxidálhatóságának vizsgálata, különös tekintettel az anódszenekre. Antonescu Adriánnal, Papp Elemérrel. – Feszültség alatti korrózió. (Bányászati és Kohászati Lapok. Alumínium, 1951)
Könnyűfémragasztás. (Magyar Technika, 1952)
Alumínium ötvözetek vizsgálata feszültségi korrózió módszerével. – Szemcsefinomító adalékok és magnézium hatása a finomított alumínium korrózióállóságára. (Bányászati és Kohászati Lapok. Alumínium, 1953)
Fémkorróziós vizsgálat módszerek szabványosítása. (Szabványosítás, 1953)
Fémragasztás és alkalmazása vegyipari könnyűfém berendezéseknél. (Vegyipari kutatóintézetek közleményei. I–III. köt. Szerk. Ettre László. Bp., 1953)
Egyszerű korróziós vizsgálati módszerek. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1953)
A korróziósebességet befolyásoló tényezők. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1953/54)
Mechanikai igénybevétel és korrózió együttes hatása a fémekre és ötvözetekre. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1953/54)
A titán és a bór hatása a nagytisztaságú alumínium kémiai ellenállóképességére. (MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Fémek ragasztása. (Természet és Társadalom, 1954)
Újabb szempontok és korróziós adatok az alumínium ötvözetek hajóépítő-ipari felhasználásához. 1–3. (Járművek és Gépek, 1954)
Kényszerkeringésű egycsöves kazánok elgőzölögtető csövei korróziójának vizsgálata. 1–3. Kurovszky Istvánnal. (Magyar Energiagazdaság, 1954–1955)
Termikus alumíniumbevonatok védőhatása. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1955)
Hogyan ragasszunk fémeket? (Bp., 1956)
A fémek korróziója és felületvédelme. (Bp., 1956)
Fémragasztás. Vancsó Gyulánéval. – A fémragasztás alkalmazása. – Vas és acél felületvédelme alumíniummal korrózió és revesedés ellen. (Gép, 1956)
Alumínium alkalmazása vasnak revesedés és korrózió elleni védelmére. (Bányászati és Kohászati Lapok. Öntöde, 1956)
Kísérletek az alumíniumnak a cserzőanyaggyártásban történő felhasználására. (Kohászati Lapok. Alumínium, 1956)
Die Anwendung des Elektronenmikroskopes in der Korrosionsforschung und in der Untersuchung von Oberflächenschutzschichten. Guba Ferenccel. (Metalloberfläche, 1959)
A New Interpretation of the Substructure of Electropolished Aluminium Surfaces. (Acta Metallurgica, 1959)
Alumínium–magnézium ötvözetek szemcseközi korróziója. Kand. értek. (Bp., 1960)
Felületek vizsgálata lenyomatos módszerrel. – Fémek vizsgálata elektronmikroszkóppal. (Az elektronmikroszkóp és alkalmazása. I–II. köt. Szerk. Árkosi Klára. Bp., 1960)
Korróziós vizsgálatok. Szerk. (Bp., 1964)
A tudományos-technikai forradalom, mint világtörténeti folyamat és a reá való felkészülésünk tudományos megalapozása. (Bp., 1971)
Az előrelátás szükségessége és objektív lehetősége. (Társadalmi Szemle, 1972)
Technika és társadalom. A technikai fejlődés és a munkaerő szakmastruktúrája. (Bp., 1974).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1972. márc. 25.)
Darvas György: H. M.: Technika és társadalom. (Magyar Tudomány, 1975).

Megjegyzések

MÉL III.: Hiányos születési adattal, valamint művei összekeverve Holló Mária (1919–1969) orvos, bőrgyógyász adataival!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője