Hollós Ervin
Hollós Ervin

2020. október 22. Csütörtök

Hollós Ervin

történész, újságíró, szerkesztő

Névváltozatok

Holzschlag Ervin

Születési adatok

1923. október 25.

Budapest

Halálozási adatok

2008. október 10.

Budapest


Család

Sz: Münz Bauer Anna. Apja fodrászsegéd, majd fodrász mester volt. Hatan voltak testvérek. F: Lajtai Vera (1921–) történész, a Pártélet c. lap főszerkesztője (eredetileg bőrdíszműves szakmunkás). Fia: Hollós Mihály (1952–); leánya: Hollós Mária (1947–) és Hollós Ágnes (1949–).

Iskola

Szűcs tanonciskolát (1942), három hónapos (1945), kétéves (1952), hároméves pártfőiskolát végzett és marxizmus-leninizmus oktatói okl. szerzett (1959), az ELTE BTK-n doktorált (1964), a történelemtudományok kandidátusa (1967).

Életút

Szűcstanonciskolában tanult (1939–1942). Az MSZDP tagja (1937-től), a KMP tagja és a bp.-i VII. kerületi ifjúmunkáscsoport titkára (1940-től), az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) tagja (1940–1942), kommunista tevékenysége miatt letartóztatták, bebörtönözték, a bp.-i Andrássy-laktanya és a szegedi Csillag-börtön foglya (1942–1944). A II. vh. után a MADISZ bp.-i titkára (1945. júl.–1946. márc.), az MKP, ill. az MDP KB országos ifjúsági titkára (1946. márc.–1949. aug.), a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség (MINSZ) főtitkára (1948. márc.–1950. jún.), a DISZ KB titkára (1952–1956). A Belügyminisztérium (BM) előadója, rendőr-alezredesi rangban a II/5. alosztályának helyettes vezetője (1956. dec.–1958), vezetője (1958–1961), a BM III/III-as Csoportfőnökségének vezetője (ezredesi rangban, 1961–1962). A Művelődésügyi Minisztérium (MM) Marxizmus-Leninizmus Főosztályának főosztályvezető-helyettese (1962–1964). A BME Tudományos Szocializmus Tanszék szakcsoportvezetője (1962–1964), tanszékvezető egy. docense (1964–1975), tanszékvezető egy. tanára (1975. júl. 1.–1979), egy. tanára (1979–1989. aug. 31.). 20. sz.-i, elsősorban 1945 utáni magyar történelemmel, munkásmozgalom-történettel, a két vh. közötti erőszakszervezetek vizsgálatával, ill. az ifjúsági mozgalmak történetével foglalkozott. Nevéhez fűződött az 1956. évi forradalom és szabadságharc első, marxista pártosságú, népszerű összefoglalása, amely a Kádár-rendszerben évtizedekre a forradalom megítélésének alapjául szolgált (Kik voltak, mit akartak?, 1967). Írásaiban az ún. ellenforradalom szervezettségét, külföldi kapcsolatait és „kleriko-fasiszta” irányultságát igyekezett bizonyítani. Néhány filmforgatókönyvet és ifjúsági regényt is írt (közülük a legismertebb, a Ságvári Endre életét feldolgozó Harminckét nevem volt, 1971; film: 1972).

Elismertség

Az Oktatási Minisztérium Tudományos Szocializmus Szakbizottságának tagja (1962-től).

Elismerés

Szabadság Érdemrend (ezüst, 1946), Népköztársasági Érdemrend (1948, 1950), Munka Érdemrend (1955; arany, 1970), Vörös Csillag Érdemrend (katonai, 1960), Szocialista Hazáért Érdemrend (1970).

Szerkesztés

A Magyar Ifjúság külső munkatársa (1968–1978).

Főbb művei

F. m.: A magyarországi osztályharc néhány tapasztalata. 1949–1956. Egy. doktori értek. (Bp., 1964)
A belső ellenség szerepe az ellenforradalomban és annak előkészítésében. I–II. köt. Kand. értek. is. (Bp., 1966
kivonatosan: Periodica Polytechnica, 1967)
Kik voltak, mit akartak? A kandidátusi értekezés átdolgozása. 8 táblával. (1–2. kiad. Bp., 1967
3. jav. kiad. 1976
oroszul: Moszkva, 1969
lengyelül: Warszawa, 1970
cseh nyelven: Praha, 1972
észtül: Tallinn, 1972)
A csendőrségről. (Tájékoztató, 1969)
A horthysta erőszakszervezetek a haladó mozgalmak ellen. – A politikai rendőrség. (Belügyi Szemle, 1969)
A Nemzeti Számonkérő Különítményről. (Társadalomtudományi Közlemények, 1969)
Az ellenforradalmi erők kétszakaszos taktikája Magyarországon 1956-ban. (Elméleti és Módszertani Közlemények, 1970)
Csendőrség, rendőrség, VKF/2. (Bp., 1971)
Harminckét nevem volt. Dokumentumregény. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1971
2. kiad. 1974)
Tudományos szocializmus. Felelős szerk. (Bp., 1972)
A munkásegység az ifjúsági mozgalomban. (Interjúk a munkásegységről. 1945–1948. Bp., 1973)
Az ifjúság eszmei-politikai nevelésének kérdései a magyar kommunista mozgalom dokumentumaiban – különös tekintettel a főiskolai diákság nevelésére. 1918–1972. Többekkel. (Tájékoztató, 1973)
A Budapesti Pártbizottság életéből, 1956. okt. 23–30-ig. Lajtai Verával. – A forradalmárok hősies harca a Budapesti Pártbizottság megvédéséért. Lajtai Verával. – A Pártház eleste után. Lajtai Verával. (Belügyi Szemle, 1974)
Köztársaság tér 1956. Lajtai Verával. 8 táblával. (Bp., 1974
2. kiad. 1975
Népszerű történelem. 3. kiad. 1977
4. kiad. 1980
bolgárul: Szófia, 1978
orosz nyelvű átd. kiad. Moszkva, 1978)
A 73-as zárka. Életrajzi regény. (Bp., 1974)
Megfigyelés alatt… Dokumentumok a horthysta titkosrendőrség működéséről. 1920–1944. Szerk. Beránné Nemes Évával. Az előszót Csendes Károly írta. (Bp., 1977)
Az USA budapesti követségének szerepe a magyarországi ellenforradalomban. Lajtai Verával. (Belügyi Szemle, 1981)
A nemzetközi osztályharc és Magyarország 1956 őszén. (Párttörténeti Közlemények, 1981)
Hidegháború Magyarország ellen. 1956. Lajtai Verával. (Bp., 1982)
Így kezdődött. (Tanulmányok a felszabadulás utáni ifjúsági mozgalmak történetéből. Szerk. Korom Mihály, Molnár István, Szeredi Péter. Bp., 1984)
A MADISZ. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség dokumentumai. Vál., szerk. Nonn Györggyel, Szabó Bálinttal. (Bp., 1984)
Horthy Miklós, a fehérek vezére. Lajtai Verával. (Bp., 1985)
Drámai napok. 1956. okt. 23.–nov. 4. Lajtai Verával. (Bp., 1986)
hangkazettán: Köztársaság tér. 1956. I–III. H. E. és Lajtai Vera könyve alapján írta Asperján György. (Kópiatár. Diákkönyvtár hangszalagon. Bp., 1979)
filmforgatókönyvei: Fiúk a térről (1968)
Szerencsés álmokat (tv, 1970)
Harminckét nevem volt (1972)
Az idő kezdetén… (1975)
A zárka (1978)
rádiójátékai: Fiúk a térről (1966)
Nem hal meg mindenki. Kétrészes rádiójáték Schönherz Zoltánról (1972)
Üzenet. Kétrészes rádiójáték Rózsa Ferencről (1972)
Vörös rózsa (1975)
Köztársaság tér 1956 (1977–1978).

Irodalom

Irod.: Szabó László: H. E.: Kik voltak, mit akartak? (Társadalmi Szemle, 1967)
Borsányi György: H. E.: Csendőrség, rendőrség, VKF/2. (Társadalmi Szemle, 1972)
Gecsényi Lajos: H. E.: Csendőrség, rendőrség, VKF/2. (Párttörténeti Közlemények, 1972)
Tilkovszky Lóránt: Megfigyelés alatt… Dokumentumok a horthysta titkosrendőrség működéséről. 1920–1944. Szerk. H. E. és Beránné Nemes Éva. (Századok, 1977)
Kerekasztal-beszélgetés 1956/57-ről. Berecz János, H. E. és Szabó Bálint. (História, 1982)
Murányi Gábor: H. E. esete David Irvinggel. Itt voltak, mit akartak? (Heti VG, 2008. 45.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013