Hollós Korvin Lajos
Hollós Korvin Lajos

2020. október 25. Vasárnap

Hollós Korvin Lajos

író, költő, szerkesztő

Névváltozatok

Weisz Lajos

Születési adatok

1905. december 8.

Budapest

Halálozási adatok

1971. március 27.

Budapest


Család

Óbudai zsidó polgári családból származott. Sz: Weisz Mózes Sámuel, Multas Ida. F: 1. Riesz-Bartos Anna. Elvált. 2. Tóth Eszter (1920–2001) író, költő, Tóth Árpád (1886–1928) költő leánya. Fia: Hollós Máté (1954–) zeneszerző.

Iskola

Középiskolai tanulmányai befejeztével hosszabb nyugat-európai körutat tett, majd Budapesten szállítóvállalati tisztviselő (1924–1933), elvesztette állását, s kizárólag írói munkásságából élt (1933-tól). A KMP Kórusművészet c. lapjának szerkesztője (1933).

Életút

Hamar bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba: pályafutásának kezdetén munkásmozgalmi költőként, szavalókórusok szerzőjeként és szervezőjeként vált ismertté. A két világháború között, írásai miatt 14 eljárás indult ellene, nyolcszor letartóztatták, állandó rendőri megfigyelés alatt állt (1930–1938). Jóllehet költőnek indult A textofil-gyár c. írásával elnyerte a Nyugat novellapályázatának díját (1935; a novella 1936-ban jelent meg). A váratlan siker hatására kisprózával is foglalkozott (Zivatar címmel rendezte kötetbe elbeszéléseit, 1940-ben). Prózájának fő témája az 1930-as évekbeli Budapest kisiparos- és munkásvilága, a külvárosok élete. Nagyregénye, a Hátsólépcső (1946) egy körúti bérház lakóinak története, ahol az első- és hátsólépcsőre tagolt bérház épülete a különböző társadalmi rétegek ironikus szimbóluma. A történetet Báva Vendel banktisztviselő meséli el, aki sajátos módon sem a hátsólépcső munkásaihoz, sem a körútra nyíló nagyablakú lakások polgáraihoz nem tartozik. Sorsával megelégedő polgár, aki frivolan figyeli mindkét ház traktusának küzdelmeit. Báva Vendel ugyanakkor hivatali pontossággal írja le mindennapjai történetét, s a regényben felbukkanó alakok: csődbe jutott bankárok, tüdőbeteg kishivatalnokok, verseik kiadásáért hiába házaló költők stb. mind-mind a kor jellegzetes figurái. Sajátos szemléletű ironikus-pikírt regényeivel és elbeszéléseivel (Torpedó, 1947; Böjti szelek, 1947) a kor dogmatikus irodalmi vezetése semmit sem tudott kezdeni. A párt ún. preventív önvédelemből kizárta tagjai sorából (1949-ben), ezután évekig nem jelenhettek meg írásai, s a „nagy visszatérése” is csak egy ifjúsági művel történhetett meg. A Vöröstorony kincse (1954) azonban rendkívül népszerű történelmi regény volt, évtizedeken át újra és újra kiadták. Valójában a forradalmat megelőző kultúrpolitikai nyitás engedte újra publikálni: megjelenhetett válogatott verseinek gyűjteménye (Harminc esztendő, 1955), majd összegyűjtött prózáival jelentkezett (Illetlen vallomás, 1958), s az 1960-as évektől ismét részt vehetett az irodalmi közéletben: Óbudai búcsú (1961) c. önéletrajzi novelláskötete gyermek- és ifjúkorának óbudai városrajza. Ezúttal a szerző lesz „Báva Vendel”, személyes sorsát és környezetét igyekszik részletesen bemutatni. A nem titkoltan agitatív célokat is szolgáló kötet igen nagy sikert aratott, az újra népszerűvé vált szerző még két különös regénnyel jelentkezett. A komédiások (1965) igen sajátos, pszichologizáló fiktív regény Bajor Gizi és orvosprofesszor férje, Germán Tibor tragédiájáról. A történet egy képzeletbeli naplón és a professzor barátjának elbeszélésén alapul. Hasonló megoldást alkalmazott utolsó, már csak halála után megjelent A szürke eminenciás (1976) c. művében. Kisregénye Rudolf trónörökös öngyilkosságával foglalkozik, s az elbeszélés ezúttal egy titkosrendőr képzeletbeli jelentését járja körül. Mindkét mű valóságos stílusbravúr: a főszereplőket különböző fogalmazásmódjaikkal és sajátos nyelvhasználatukkal ábrázolja. Mindkét művében a különleges stílusnak azonban más-más jelentősége van. A komédiásokban a professzoron lassan eluralkodó kórt mutatja be, A szürke eminenciásban a főherceggel kapcsolatos összeesküvési elméleteket jelzi. Weisz Lajosnak hívták, első verseskötetei Korvin Lajos néven jelentek meg: a Korvin nevet Korvin Ottó tiszteletére vette fel. Magyarosítási kérelmét a hatóságok elutasították, azaz csak a Corvinus név magyar változatát, a Hollóst engedélyezték… íróként a Nyugatban már a Hollós Korvin Lajos nevet használta (néhány könyvén Hollós-Korvin Lajos névváltozatban szerepelt). Budapesten (Óbuda, III. kerület) született, később, Tóth Eszterrel az Erzsébetvárosban (1943–1956: VII. kerület Szondy utca 37/b) és a Terézvárosban (1956–1971: VI. kerület Hajós utca 14.) élt és tevékenykedet. A Hajós utcai házat emléktábla jelöli (1976-tól). A róla elnevezett utcán (Budapest III. kerület Hollós Korvin Lajos utca 1.) szintén emléktábláját helyezték el. A Farkasréti temetőben Tóth Árpáddal és Tóth Eszterrel közös síremlékben nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). A síremléken szereplő Tóth Árpád-szobor Eősze András alkotása (mészkő, 1942).

Főbb művei

F. m.: Nihil. Versek. Korvin Lajos néven. (Bp., 1928)
Harc. Korvin Lajos néven. A kötetet elkobozták. (Bp., 1930)
Tömegszállás. Korvin Lajos újabb verseiből. (Bp., 1934)
A textofil-gyár. A Nyugat pályázatán díjjal kitüntetett novella. (Nyugat, 1936)
Harmincas évek. Új versek. Bibliofil, kézzel számozott kiadásban is. (Bp., 1936)
Elhal a dal. Versek. (Bp., 1938)
Zivatar. Novellák. A fedőlapot Hámori Rudolf tervezte. (Bp., 1940)
Hátsólépcső. Regény. (Bp., 1945
2. kiad. 1949
németül: Hinterreppe. Wien, 1948)
Válogatott költemények. 1925–1945. (Bp., 1945)
Torpedó. Elbeszélések. (Bp., 1947)
Böjti szelek. Regény, avagy megkésett farsangi maszkabál, anno 1947. (Bp., 1948)
Fekete Gyémántok. Riport. (Szabad Föld Téli Esték Könyvei. Bp., 1948)
Egy királytigris naplója. Jelenetek, elbeszélések. (Bp., 1949)
A Vöröstorony kincse. Regény a kurucvilágból. Szecskó Tamás rajzaival. (Bp., 1954
2. kiad. 1955
3. kiad. 1960
oroszul: Moszkva, 1964
litvánul: Vilnius, 1966)
Harminc esztendő. Válogatott versek. 1924–1954. (Bp., 1955)
Hunyadi. Dráma 4 felvonásban. (Bp., 1956)
Illetlen vallomás. Válogatott elbeszélések és miniatűrök. (Bp., 1958)
Hallgassatok meg! Újabb költemények. 1 táblával. (Bp., 1960)
Vendég a Paradicsomban. (Hazatérés. Négy magyar egyfelvonásos. Bp., 1960)
Óbudai búcsú. Önéletrajzi elbeszélések. (Bp., 1961)
A Vöröstorony kincse. Regény a kurucvilágból. (Iskolai Könyvtár. 4. kiad. Bp., 1964)
Füttyszó a sötétben. Válogatott és új versek 1924–1964. 1 táblával. (Bp., 1965)
Komédiások. Kisregény. (Bp., 1965
2. kiad. 1966)
A Vöröstorony kincse. Regény a kurucvilágból. Ill. Győry Miklós. (5. kiad. Bp., 1967
6. kiad. 1970
7. kiad. 1974
8. kiad. 1976
9. kiad. 1977
10. kiad. 1979
11. kiad. 1983)
Hátsólépcső. Regény. (3. átd. kiad. Bp., 1968
4. kiad. 1976)
A vízbefúlt hal. Versek. (Bp., 1970)
Óbudai búcsú és más elbeszélések. (Bp., 1973)
Füttyszó a sötétben. Válogatott versek. 1924–1971. (Bp., 1974)
A szürke eminenciás. – Elbukottak. – Komédiások. Három kisregény. (Bp., 1976
2. kiad. 1985)
A szürke eminenciás. Kisregény. (Magvető Zsebkönyvtár. 2. kiad. Bp., 1978)
Hunyadi. – Pázmán lovag. Színpadi művek. (Bp., 1978)
Böjti szelek. Regény, avagy megkésett farsangi maszkabál, anno 1947. – Kisebb szatirikus írások. 1947–1960. (Bp., 1979)
Alperes nem nyugszik. Publicisztikai írások. (Bp., 1980)
A Vöröstorony kincse. Regény a kurucvilágból. Ill. Sárkány Roland. (Magyar ifjúsági remekírók. 5. Bp., 1998)
Óbudai búcsú. (Új kiad. Bp., 2005)
Komédiások. – A szürke eminenciás. Két kisregény. (Bp., 2007).

Irodalom

Irod.: Kovács Katona Jenő: H. K. L. verseskönyve. (Korunk, 1938)
Sándor Pál: Új magyar költők. II. H. K. L. (Korunk, 1939)
Bajkó Mátyás: H. K. L.: A Vöröstorony kincse. (Alföld, 1954)
Hegedűs Géza: H. K. L.: Óbudai búcsú. (Kortárs, 1962)
Szeghalmi Elemér: H. K. L.: Füttyszó a sötétben. (Kortárs, 1966)
Sándor Pál: H. K. L. (S. P.: Az ár ellen. Bp., 1970)
Siklós Olga: Történelmi drámák. (S. O.: A magyar drámairodalom útjai. 1945–1957. Bp., 1970)
Hegedűs Géza: H. K. L. utolsó versei. (Kotrás, 1971)
Mezei András: H. K. L. (Élet és Irodalom, 1971. ápr. 2.)
Jókai Anna: Emlékezés H. K. L.-ra. (Élet és Irodalom, 1976. ápr. 2.)
Fenyő István: H. K. L. (Kritika, 1976)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013