Hollós László
Hollós László

2024. október 7. Hétfő

Hollós László

újságíró

Névváltozatok

1869-ig Fridrich László

Születési adatok

1845. július 20.

Győr

Halálozási adatok

1876. május 5.

Kiscell, Vas vármegye

Temetési adatok

1876. május 6.

Kiscell


Család

F: hagyárosi Kendelényi Fanny (1847–1871). Fia: Hollós Lajos.

Iskola

Középiskoláit Győrött végezte, a pesti tudományegyetemen középiskolai tanári okl. szerzett (1867).

Életút

A Magyar Ujság gyakornoka, belső munkatársa (1867–1872), a budai főreáliskola (= budapesti II. kerületi állami reáltanoda) helyettes tanára (1872–1875), r. tanára (1875–1876). A Nagy Orient Szabadkőműves Páholy alapító tagja és titkára. A kiegyezést követő évek egyik jelentős újságírója, publicistája, e műfaj magyarországi úttörője. Nézetei a kiegyezést elutasító szélsőbaloldali Böszörményi Lászlóhoz álltak közel, írásaiban is elsősorban az elbukott forradalom és szabadságharc emlékeivel foglalkozott, tartotta a kapcsolatot az emigrációban lévő Kossuth Lajossal és legszorosabban együttműködő munkatársaival. Publicisztikákon kívül még helytörténeti, néprajzi és művészettörténeti dolgozatokat és útirajzokat is közölt. Az egyik első szabadkőműves páholy alapító tagja a szabadkőműves mozgalom szervezője, a mozgalom magyarországi történetének első feldolgozója. Papramorgó néven valószínűleg ő szerkesztette a Barátfülek c. szabadkőműves antiklerikális füzeteket és gúnyiratokat (1870–1871). Egyik utazása során, a kiscelli vasútállomáson hunyt el.

Szerkesztés

A Tanintézeti Tárcza Naptár (1868), a Zászló c. politikai hetilap (1869. jan.–márc.), a pesti Szabad Polgár c. politikai hetilap (1871), a Hajnal c. szabadkőműves lap (1871. okt.–dec.), a Papi Titkok c. gyűjteményes munka (1872), a Szabadkőműves Figyelő (1873), a Közgazdasági Heti Közlöny szerkesztője (1873). Az Uj Korszak c. havi közlöny és melléklapja, az Irodalmi Szemle kiadója (1868).

Főbb művei

F. m.: Az ó-budai hajógyár. (Magyarország és a Nagyvilág, 1866)
A húsvéti locsolás. (Vasárnapi Ujság, 1869)
Tollrajzok. Beszélyek. (Pest, 1869)
Ujházy László. Élet és jellemrajz. (Pest, 1869
németül: Pest, 1869)
Kossuth Lajos házi körében. (Hazánk és a Külföld, 1871)
A Szabadkőművesség története, különös tekintettel a magyar szabadkőművesség fejlődésére. (Pest, 1873
2. kiad. Pest, 1877)
Az olasz fővárosból. (A Hon, 1874. 50.)
A szabadságharcz emlékei Rómában. (A Hon, 1874. 96.)
Assisi és Monte Cassino. Úti jegyzeteimből. (A Hon, 1874. 119. és 121.)
A modern festőművészetről, különös tekintettel a magyar historiai festészetre. (Bp., 1876).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1876. máj. 14.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője