Család

F: hagyárosi Kendelényi Fanny (1847–1871). Fia: Hollós Lajos.

Iskola

Középiskoláit Győrött végezte, a pesti tudományegyetemen középiskolai tanári okl. szerzett (1867).

Életút

A Magyar Ujság gyakornoka, belső munkatársa (1867–1872), a budai főreáliskola (= budapesti II. kerületi állami reáltanoda) helyettes tanára (1872–1875), r. tanára (1875–1876). A Nagy Orient Szabadkőműves Páholy alapító tagja és titkára. A kiegyezést követő évek egyik jelentős újságírója, publicistája, e műfaj magyarországi úttörője. Nézetei a kiegyezést elutasító szélsőbaloldali Böszörményi Lászlóhoz álltak közel, írásaiban is elsősorban az elbukott forradalom és szabadságharc emlékeivel foglalkozott, tartotta a kapcsolatot az emigrációban lévő Kossuth Lajossal és legszorosabban együttműködő munkatársaival. Publicisztikákon kívül még helytörténeti, néprajzi és művészettörténeti dolgozatokat és útirajzokat is közölt. Az egyik első szabadkőműves páholy alapító tagja a szabadkőműves mozgalom szervezője, a mozgalom magyarországi történetének első feldolgozója. Papramorgó néven valószínűleg ő szerkesztette a Barátfülek c. szabadkőműves antiklerikális füzeteket és gúnyiratokat (1870–1871). Egyik utazása során, a kiscelli vasútállomáson hunyt el.

Szerkesztés

A Tanintézeti Tárcza Naptár (1868), a Zászló c. politikai hetilap (1869. jan.–márc.), a pesti Szabad Polgár c. politikai hetilap (1871), a Hajnal c. szabadkőműves lap (1871. okt.–dec.), a Papi Titkok c. gyűjteményes munka (1872), a Szabadkőműves Figyelő (1873), a Közgazdasági Heti Közlöny szerkesztője (1873). Az Uj Korszak c. havi közlöny és melléklapja, az Irodalmi Szemle kiadója (1868).