Hollósy Jusztinián Ernő
Hollósy Jusztinián Ernő

2022. szeptember 25. Vasárnap

Hollósy Jusztinián Ernő

csillagász, bencés szerzetes

Névváltozatok

Hollósy Ernő

Születési adatok

1819. december 26.

Nagyszombat, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1900. január 24.

Kiscell [= Celldömölk], Vas vármegye

Temetési adatok

1900. január 27.

Kiscell


Család

Sz: Hollósy Mihály uradalmi erdőtiszt.

Iskola

Középiskoláit Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, belépett a bencés szerzetesrendbe (1835. szept. 16.), a rend győri (1835– 1836), bakonybéli iskoláján tanult (1837–1839), Győrött, természettanból tanári vizsgát tett (1839), a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1843). A pannonhalmi hittudományi főiskola elvégzése után ünnepélyes fogadalmat tett (1843. júl. 25.), pappá szentelték (1843. okt. 8.). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.).

Életút

A bencés rend győri gimnáziumának (1843–1848), pannonhalmi gimnáziumának (1848–1850) soproni gimnáziumának r. tanára (1850–1862). A pannonhalmi hittudományi főiskola r. tanára (1862–1869), egyúttal alperjel és főapáti titkár (1866–1869). Bakonybélen perjel (1869–1873), a bencés rend esztergomi házfőnöke és gimnáziumának igazgatója (1873–1874). Dömölki apát (1874–1900). Pályája kezdetén, győri tanárként magyar és latin nyelvű verseket, később elsősorban népszerű természettudományi és csillagászati műveket írt. Már magyar nyelven tanított, s hogy németajkú diákjainak segítsen, több német nyelvű tankönyvet fordított magyarra és adott ki (köztük Schabus Jakab „iskolakönyvét”, 1855-ben). A természettudományokban való elmélyedés és folyamatos ismeretgyűjtés eredményeként jelentette meg az első magyar nyelvű népszerűsítő csillagászati szakkönyvet (Népszerű csillagászat címmel, 1863-ban; a művet az MTA díjjal jutalmazta, szerzőjét tagjai sorába választotta). Dömölki apátként nevéhez fűződik az Isteni Szeretet Leányai zárda, ill. az ott működő nemesdömölki leányiskola megalapítása (1891. okt. 5-én), valamint a helyi „régi” temetőben, a bencések kriptája fölé kápolnát létesített.

Emlékezet

Eredetileg Hollósy Ernőnek hívták, a Jusztinián a szerzetesként felvett neve. Aranymiséjét 1893-ban tartotta, majd apátsági működésének 25. évfordulóján ezrek köszöntötték (a mai Celldömölkön, 1899-ben). Celldömölkön hunyt el, a pannonhalmi apát mondott felette emlékbeszédet. Celldömölkön nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben). Tiszteletére róla nevezték el a kiscelli apátság előtti teret. Olajfestésű arcképe a celldömölki képviselőtestület gyűléstermében látható (Rajzó Miklós alkotása, 1899).

Elismerés

Kiscell díszpolgára (1893).

Szerkesztés

Ifjúkori verseit a győri Hazánk c. folyóirat közölte (1847–1848). Népszerű írásai és tudományos dolgozatai elsősorban az István bácsi naptárában (1856), az Akadémiai Értesítőben (1864), az Idők Tanújában (1866) és az Uj Magyar Sionban jelentek meg (1874); szentbeszédeit az Isten Igéje c. lap közölte (1883–1892).

Főbb művei

F. m.: Könnyen érthető alapelemi a természettannak alsóreál- és gymnasiumok számára. Schabus Jakab után németből ford. 183 fametszettel. (Sopron, 1855)
Népszerű csillagászat. A mívelt rendek szükségeihez alkalmazva. A Magyar Tudományos Akadémia által a magyar hölgyek díjával koszorúzott pályamű. Szövegközti kihajtható táblákkal. A kötet végén az 1851. júl. 28-án észlelt napfogyatkozás leírása, a Hold ábrája és az éjszaki félgömb csillagabrosza. (Pest, 1863)
A távcsők történelmének vázlata. A távcsövek története, típusainak és képalkotásának fejlődése. Csillagászati fényképezés távcsövekkel. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1863. okt. 19.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1864)
A földfejlődés jégkorszakának főokairól. (Esztergom, 1873)
A naprendszer égi testeinek legősibb fejlődése. (Uj Magyar Sion, 1874)
Adatok Győrmegye földtani viszonyaihoz. (Győr és Győrmegye leírása. Bp., 1874)
Emlékbeszéd Kruesz Krizosztom felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1886).

Irodalom

Irod.: IHalálhír. (Magyar Hírlap, 1900. jan. 28.)
H. J. halála és temetése. (Kis-Czell és Vidéke, 1900. jan. 28.)
Fehér Ipoly: Emlékbeszéd H. J. l. tag felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1903)
Mattyasovszky Kasszián: H. J. E. (Esztergom, 1912)
Porkoláb István: Celldömölk Kismáriacell szabadalmas mezőváros története. (Celldömölk, 1927)
A Pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára. Összeáll. Berkó Pál, Legányi Norbert. (Pannonhalma, 1987)
Horváth József: H. J. bencés csillagász, dömölki apát. (Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület Egyesületi Híradója, 1994).

Megjegyzések

MÉL téves halálozási hely: Celldömölk!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője