Hollub János
Hollub János

2020. október 20. Kedd

Hollub János

vegyészmérnök

Névváltozatok

Holub János

Születési adatok

1890. október 3.

Budapest

Halálozási adatok

1984. január 23.

Budapest

Temetési adatok

1984. február 3.


Család

Sz: Holub János, Feiszler Mária. F: Gutkowska Stefánia.

Iskola

A budapesti evangélikus gimnáziumban éretts. (1908), a József Műegyetemen vegyészmérnöki okl. szerzett (1912).

Életút

Az Országos Növénykísérleti Állomás vegyi laboratóriumának gyakornoka (1912–1913), a Magyar Kir. Ipari Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézet mérnöke, majd az Általános Kémiai Osztály, ill. a Zsiradékipari Osztály vezetője (1913–1920). Az összeomlás után a Honvédelmi Minisztérium bőripari szakelőadója (1920–1922), főmérnöke (1922–1935), a Magyar Szabványügyi Intézet Bőripari Szakbizottságának vezetője (1935–1949), a Bőripari Központ laboratóriumvezető tud. munkatársa (1949–1952). A martfűi Tisza Cipőgyár gumiipari laboratóriumvezető tud. főmunkatársa és a kísérleti vegyi üzem vezetője (1952–1959). A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (KERMI) nyugdíjas szaktanácsadója (1959-től). Az Országos Magyar Bőripari Múzeum létrehozója (1930-ban). A BME Vegyészmérnöki Karán a bőrgyártás és a bőrgazdaság előadó tanára. C. egy. docens. Bőr- és zsíripari kémiai kutatásokkal, elsősorban a bőrgyártás vegyipari folyamatainak vizsgálatával foglalkozott. Nevéhez fűződik az első magyarországi bőrvizsgáló laboratórium felállítása, ezzel tudományos alapokra helyezte a magyarországi bőrvegyészeti kutatásokat. A Bőrvegyészek Nemzetközi Testületének (= Internationaler Verein der Lederindustrie Chemiker, IVLIC) első magyar tagja, majd a magyarországi szakmai testület megalapítója (Magyar Bőripari Vegyészeti Egyesület néven, 1930). Különösen értékes a bőr- és cipőipari szabványosítási tevékenysége: kidolgozta és egységesítette a magyarországi lábbelik méretének, súlyának és anyagának szabványait, s ezzel együtt megszervezte a hazai cipők laboratóriumi anyagvizsgálatát is. A II. vh. után kezdeményezésére jött létre a Bőripari Központ, amelynek feladata a magyarországi bőripari kémiai kutatások irányítása és koordinálása volt. Később áthelyezését kérte a martfűi Tisza Cipőgyárba, ahol jelentős szerepet vállalt az új, mikropórusos gumitalp eljárásának kidolgozásában és az ehhez szükséges Porofor anyag előállításában. A bőripar történetével is foglalkozott, összegyűjtötte a szakma ipartörténeti emlékeit, létrehozta az Országos Magyar Bőripari Múzeumot (1930-ban; a múzeum Budapest ostromának idején elpusztult).

Emlékezet

Budapesten (XI. kerület Hegyalja út 62.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Elismertség

A Magyar Bőripari Vegyészeti Egyesület alapító főtitkára, majd elnöke (1930-tól).

Szerkesztés

A Magyar Tímár c. szaklap szerkesztője (1937–1944).

Főbb művei

F. m.: A sárga-, ill. fehérfoszfor kimutatása gyújtóárukban. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1913)
A hazai készbőrkereskedelem és -termelés a hadsereg ellátása szempontjából. (Magyar Katonai Szemle, 1933)
A magyar bőripar cserzőanyag-ellátása és a hazai cserzőanyag-termelés. (A Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlöny, 1943 és külön: Bp., 1943). A bőripar kémiája. 2 táblával. (A kémia és vívmányai. Bp., 1940)
Bőrgyártás. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1943
2. teljesen átd. kiad. 1948)
A szovjet szabványok egyes sajátosságai és azok gyakorlati felhasználásának lehetőségei bőriparunkban. (Bőr- és Cipőtechnika, 1951)
Cipőipari kondicionálás. (Bőr- és Cipőtechnika, 1954)
A mikropórusos gumitalp. (Jászkunság, 1955)
Izocianátok a cipőipari gyorsragasztókban és meghatározásuk. (Bőr- és Cipőtechnika, 1960).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1984. jan. 31.)
H. J. (Bőr- és Cipőtechnika, 1984)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013