Holub József
Holub József

2020. október 26. Hétfő

Holub József

történész

Születési adatok

1885. április 4.

Alsókubin, Árva vármegye

Halálozási adatok

1962. március 28.

Pécs

Temetési adatok

1962. március 30.

Pécs


Család

Sz: Holub János (1853–1931) polgári iskolai igazgató, Bavorszky Hermine. F: Bodnár Mária. Fia: Legenyei (Holub) József; leánya: Tamási Mihályné Holub Veronika.

Iskola

Középiskoláit Szekszárdon végezte. A budapesti tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. (1908), bölcsészdoktori okl. (1910), államtudományi doktori okl. (1920), a diplomatika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1920). Az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.; r.: 1945. máj. 30.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Levéltára, majd Kézirattára tisztviselője (1909–1923). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1920–1923), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem, ill. a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a magyar történelem ny. rk. (1923–1924), ny. r. tanára (1924–1938); közben a Kar dékánja (1929–1930), Állam- és Jogtudományi Karán a magyar alkotmány- és jogtörténet tanára (1938–1949), az általános jogtörténet ny. r. tanára (1949–1952); közben itt is a Kar dékánja (1943–1944). A középkori magyar jog történetével, elsősorban a középkori végrendeleti joggal foglalkozott, jelentősek a leánynegyeddel és az ún. fiúsítással kapcsolatos dolgozatai. Alapvetően új eredményeket ért a magyarországi megyeszervezet kialakulásának vizsgálata terén. Zala vármegye középkori történetéről írt monográfiája (Zala megye története a középkorban, 1929) a magyarországi helytörténetírás klasszikusa. Kisebb írásainak nagy része adatközlés, filológiai pontosítás, amelyeket, mint az MNM kézirattárosa fedezett fel.

Emlékezet

Pécsett élt és tevékenykedett, a helyi Központi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Istvánffy Miklós Historiarum de rebus Hungaricis libri c. munkájának kritikai kiadása kéziratban maradt; a kéziratot az Akadémiai Könyvtár őrzi. Róla nevezték el a zalaegerszegi Holub József utcát; ahol, születésének 125. évfordulóján, emléktábláját is elhelyezték (Farkas Ferenc alkotása, a páterdombi Kinizsi utca–Holub József utca sarkán lévő épületen, 2010. márc. 31-én).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1920). A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság jegyzője (1914–1924). A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete t. tagja, a Magyar Külügyi Társaság tagja. Az Országos Felsőoktatási Tanács tagja. A párizsi Société d’Histoire du Droit tagja.

Szerkesztés

A Turul c. folyóirat szerkesztője (Áldásy Antallal, 1914–1924), a Tolna vármegye múltjából sorozatszerkesztője (1936–1944).

Főbb művei

F. m.: Istvánffy Miklós históriája hadtörténelmi szempontból. Egy. doktori értek. is. (Művelődéstörténeti értekezések. 35. Szekszárd, 1909)
A kisasszonyfalvi Istvánffy család. (Turul, 1909)
A tolnai reformáció történetének vázlata. (Tolnavármegye és a közérdek. Szekszárd, 1911 és külön: Szekszárd, 1911)
Pannonia és Dacia Istvánffy históriájában. (Archaeologiai Értesítő, 1912)
Istvánffy Pál. (Békefi Emlékkönyv. Szerk. Pintér Jenő. Bp., 1912)
Könyvkötői nyugta 1567-ből. – A budai könyvtár állapota a XVI. század végén. (Magyar Könyvszemle, 1914)
Az Országos Széchényi Könyvtár háborús gyűjteménye. (Magyar Könyvszemle, 1915)
Zala vármegye kiterjedése és határai a középkorban. (Földrajzi Közlemények, 1916)
A főispán és alispán jogi viszonyának természete. Adatok középkori vármegyei közigazgatásunk történetéhez. (Fejérpataky László Emlékkönyv. Bp., 1917
függelékkel bővített különlenyomat: Bp., 1917)
A nádor szerepe a koronázáson. – Zala vármegye vámhelyei és úthálózata a középkorban. (Századok, 1917)
Az 1522-iki országgyűlés és törvénycikkei. (Századok, 1918)
Magyar vonatkozású represszáliák. Adalékok a nemzetközi jog történetéhez. (Történeti Szemle, 1919)
A halálesetre szóló ajándékozások régi jogunkban. (Bp., 1920)
Adatok Zalavármegye középkori közigazgatás-történetéhez. (Balatoni évkönyv. Szerk. Cholnoky Jenő, Sebestyén Gyula, Wlassics Tibor. Bp., 1921)
Az életkor szerepe középkori jogunkban és az „időlátott levelek”. Jogtörténeti és diplomatikai tanulmány. 1–2. (Századok, 1921
és külön: Bp., 1922)
Fejérpataky László. – Kutatások a párisi levéltárakban. (Levéltári Közlemények, 1923)
Könyvtáros- és levéltárosképzés. (Magyar Könyvszemle, 1923)
A brüsszeli ötödik történelmi kongresszusról. (Levéltári Közlemények, 1924)
Tagányi Károly. (Századok, 1924)
A fiúsításról. (Klebelsberg Kuno Emlékkönyv. Bp., 1925)
Végrendeleti jogunk kialakítása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1925. márc. 16.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1926)
Egy új levéltári folyóiratról: Archives et Bibliothèques de Belgique. (Levéltári Közlemények, 1926)
A Tolnavármegyei Múzeumban őrzött oklevelek és iratok. (Levéltári Közlemények, 1927)
A Budai Krónika említése 1488-ból. – Nyomdásztörténeti adalék a XVI. század derekáról. (Magyar Könyvszemle, 1928)
A leánynegyedről. (Turul, 1928)
Zala megye története a középkorban. I. köt. A megyei és egyházi közigazgatás története. 34 táblával, 2 térképpel. Préselt, bordázott félbőrkötésben, aranyozott címkékkel. Unicus. (Pécs, 1929)
La „Praefectio in verum heredum et legitimum succesorem” dans l’action droit hongrois. (Revue Historique de Droit Français et Étranger, 1931)
Áldásy Antal. (Századok, 1932)
A leánynegyedről. (Századok, 1933)
Dedek Crescens Lajos. (Századok, 1934)
Hóman Bálint–Szekfű Gyula: Magyar történet. (Századok, 1935)
Szekszárd a törökök kiűzése utáni első évtizedekben. 1–2. (Tolnamegyei Újság, 1935–1936
és külön: Szekszárd, 1936)
Néhány kérdés a leánynegyed köréből. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 4. köt. 15. Bp., 1936)
Az Atyusz nemzetség. (Turul, 1937)
A királyi vármegyék eredete. (Szent István Emlékkönyv. II. köt. Bp., 1938 és külön: Bp., 1938)
A kormányzói méltóság a magyar alkotmányban. (Az Erzsébet Tudományegyetem Iratai, 1940
és külön: Pécs, 1940)
A bátai apátság Krisztus-vére ereklyéjének ábrázolatos emléke. 10 táblával. (Tolna vármegye múltjából. 5. füz. Pécs, 1940)
Bezeréd és a Bezerédj család ősei. (Bezerédj István és a százéves Szekszárdi Kaszinó. Emlékkönyv. Szekszárd, 1942)
Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén. (Pannonia Könyvtár. 62. Pécs, 1943)
A magyar alkotmánytörténelem vázlata. I. köt. A legrégibb időtől a mohácsi vészig. Unicus. (Pécs, 1944)
Hodinka Antal. (Századok, 1945)
A reprezentáció középkori alkotmányunkban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1946. okt. 21.)
Az egyházi nemesek jogállása a középkorban. (Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv. 1944–1946. Bp., 1947)
Ordinaria potentia, absoluta potentia. (Revue Historique de Droit Français et Étranger, 1950)
Általános jogtörténelem. H. J. egyetemi ny. r. tanár előadásainak vezérfonala az 1950/51. évben. Egy. jegyz. (Pécs, 1950–1951)
„Quod omnes tangit.” (Revue Historique de Droit Français et Étranger, 1951)
Les „Agiles.” Les effets juridiques du mariage contracté entre nobles et non-nobles dans l’ancient droit hongrois. (Revue Historique de Droit Français et Étranger, 1955)
Ete város története. Adalékok a Tolna megyei Sárköz település- és gazdaságtörténetéhez. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1958)
Pécs város pecsétei. – Bonipertus. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1958. Pécs, 1959)
Istvánffy Miklós Históriája 1622-i kiadásának történetéhez. (Magyar Könyvszemle, 1959)
Adatok Pécs város és Baranya megye történetéhez. (A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1959. Pécs, 1960)
A bortermelés Zala megyében. (A Göcseji Múzeum Közleményei. 12. Zalaegerszeg, 1960)
Zalaegerszeg régi pecsétei. (A Göcseji Múzeum Közleményei. 13. Zalaegerszeg, 1960 és A Göcseji Múzeum jubileumi évkönyve. Zalaegerszeg, 1960)
Zala megye középkori vízrajza. 1 térképpel. (A Göcseji Múzeum Közleményei. 23. Zalaegerszeg, 1963)
Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-tól 1703-ig. (Tanulmányok Tolna megye történetéből. 5. Szekszárd, 1974)
Az agilisek. (Jogtörténeti Tanulmányok, 1980).

Irodalom

Irod.: Károlyi Árpád: H. J.: A főispán és alispán jogi viszonyának természete. (Századok, 1918)
Pécsi fejek. Szerk. Klamár Gyula, Zsadányi Oszkár. (Pécs, 1928)
Pleidell Ambrus: H. J.: Zala megye története a középkorban. I. köt. (Levéltári Közlemények, 1930)
Székely Ottokár: H. J.: Zala megye története a középkorban. I. köt. (Katholikus Szemle, 1930)
Párdányi Miklós: H. J.: Zala megye története a középkorban. I. köt. (Századok, 1930)
A magyar kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerk. és kiadta Szabó Pál. (Pécs, 1940)
Degré Alajos: H. J.: A magyar alkotmánytörténelem vázlata. I. köt. A legrégibb időtől a mohácsi vészig. (Századok, 1947)
Komjáthy Miklós: H. J. (Levéltári Közlemények, 1962)
Csizmadia Andor: A jogtörténeti oktatás a Pécsi Tudományegyetemen a két világháború között. Kérészy Zoltán és H. J. munkássága. (Jubileumi Tanulmányok. Pécs, 1967)
H. J. és Irk Albert pécsi professzorok munkássága. Szerk. Ádám Antal. (Studia Iuridica. Pécs, 1986)
Szabó Csaba: H. J. monográfiája Zala vármegye középkori történetéről. (Honismeret, 1987)
Zalai életrajzi kislexikon. Szerk. Gyimesi Endre. (Zalaegerszeg, 1994
3. jav. és bőv. kiad. 2005)
Kajtár István: H. J. emlékezete. Képmelléklettel. (Baranya, 1990)
Delacasse Krisztina: H. J., a jogtörténész. (Baranya, 1996–1997)
Benke József: Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánja. (Pécs, 1998)
Magyar jogtudósok. II. köt. Szerk. Hamza Gábor. (Bp., 2001)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013