Horányi Mihály
Horányi Mihály

2020. november 1. Vasárnap

Horányi Mihály

orvos, belgyógyász, hematológus

Névváltozatok

1935-ig Horvatics Mihály

Születési adatok

1912. szeptember 20.

Zágráb

Halálozási adatok

1996. április 21.

Budapest


Család

Sz: Horvatics András fékező, Dobranics Juliánna. Testvére: Horányi Tibor (1911–1988) politikus, országgyűlési képviselő.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1937), az orvostudományok kandidátusa (1957), doktora (1973).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE I. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka, egy. tanársegéde (1937–1959). A budapesti XIX. kerületi Tanács Szakorvosi Rendelőintézet Belgyógyászati Kórházának osztályvezető főorvosa (1959–1973). A forradalom idején az I. sz. Belklinika forradalmi bizottságának elnöke (1956. okt.–nov.), ezért a bukás után meg kellett válnia a klinikától. C. egy. tanár. Klinikai hematológiával, immunológiával, a vérzékenység profilaxisával, elsősorban a vérképzőszervek megbetegedéseivel foglalkozott. Új véralvadásgátló eljárást fejlesztett ki, amellyel alapvetően új eredményeket ért el az ún. natív véralvadás és vérzékenység, a vérsejtsüllyedés, a fibrinogén képződés és a vérlepény-retrakció vizsgálata terén. Magyarországon elsőként közölt két, élőben diagnosztizált, csontvelői karcinózishoz társult fibrinolízises esetet. Leírta továbbá a strophantin uterotonikus hatását, a miotóniás disztrófia kezelésére elsőként ajánlotta az anabolikus szteroidok adását. Budapesten (Lipótváros, V. kerület Széchenyi utca 1., ill. Belváros, V. ker. Veres Pálné utca 4.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben, testvérével egy sírban nyugszik.

Főbb művei

F. m.: Terhelési kísérlet B1-vitaminnal. (Orvostudományi Közlemények, 1940)
Az aneurin és a pyrophosphorsavas aneurin viselkedése a vérben B1-vitamin terheléskor. Molnár Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1940. 38.)
Új véralvadásgátló eljárás fibrinogen meghatározására. (Orvostudományi Közlemények, 1941)
Vérsejtek süllyedése natív plasmában. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
A fehérvérsejtképzés panmyelophthisisben és heveny leukaemiában. – Véralvadás és fibrinkiválás. – Vizsgálatok a fibrinogen labilitásáról. (Orvostudományi Közlemények, 1943)
További vizsgálatok a fibrinogen labilitásáról. 1–2. (Orvostudományi Közlemények, 1944 és Orvosi Hírlap, 1944. 41.)
A thrombin képződése natív plasma alvadásakor. (Orvosok Lapja, 1947
angolul: Acta Medica, 1948)
A vérzékenység pathogenesise és gyógyítása. (Orvosok Lapja, 1948)
Az anaemiákról. (Orvosok Lapja, 1949)
Új adatok a fibrinogenről. – Az euglobulin szerepe a véralvadásban. (Magyar Belorvosi Archívum, 1949
mindkettő, angolul: Acta Medica Scandinavica, 1949)
A serum thrombintartalmának változása tisztított thrombin hozzáadásakor. (Kísérletes Orvostudomány, 1950)
A vérlepény retractiójáról. (Magyar Belorvosi Archívum, 1950)
Fibrinopeniás vérzékenység csontvelő carcinosisban. Braun Pállal. (Orvosi Hetilap, 1950. 49.)
Vizsgálatok a vérlemezkék resistentiájáról. (Magyar Belorvosi Archívum, 1951
angolul: Acta Medica, 1951)
A strophantin uterotonicus hatása. Tersztyánszky Kálmánnal. (Orvosi Hetilap, 1952. 34.)
Az intrinsic faktor kimutatásáról és az anaemia perniciosa pathogenesiséről. Zádory Ernővel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1953)
Az acutan lefolyó lymphoid leukaemia kérdéséről. (Orvosi Hetilap, 1953. 40.)
A májkezelés mai állása. (Gyógyszereink, 1954
németül: Der heutige Stand der Lebertherapie. Therapia Hungarica, 1953 és uo. angolul és franciául is)
Lemezkék a konzerv vérben. (Orvosi Hetilap, 1954. 3.)
A vérzékenység klinikai kérdéseiről. (Magyar Belorvosi Archivum, 1955)
Thromboemboliák Terramycin-kezeléséről. Ferkó Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1955. 38.)
Véralvadás tanulmányok natív plasmában. Kand. értek. (Bp., 1956)
Pozitív Thorn-próba gyomorcarcinomához társult eosonophil leukaemoid reactióban. Vágó Erzsébettel. (Orvosi Hetilap, 1956. 22.)
Táplálkozási tényezők szerepe az anaemia perniciosa létrejöttében és gyógyításában. (Magyar Belorvosi Archívum, 1957)
Adatok a Diphyllobothrium latum perniciosa pathogenesiséhez egy hazánkban észlelt eset kapcsán. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1958
németül: Folia Haematologica, 1958)
Új, egyszerű módszer a véralvadék retractiójának mérésére. (Orvosi Hetilap, 1958. 46.)
Újabb adatok a cutis hyperelastica klinikai képéhez. Somlay Lajossal. (Orvosi Hetilap, 1959. 19.)
Vizsgálatok a B12 vitamin közvetlen csontvelői hatásáról. Stekker Károllyal. (Magyar Belorvosi Archívum, 1959)
Klinikai vizsgálatok az anaemia perniciosa pathogenesiséről. (Orvosi Hetilap, 1960
angolul: Acta Medica, 1960)
Eine neue Methode zur Messung der Retraction der Blutkuchens. (Folia Haematologica, 1960)
Adatok az anaemia perniciosa pathogenesiséhez. Stekker Károllyal. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1960. 23. és Orvosi Hetilap, 1962. 22.)
Intrinsic Factor in the Duodenal Juice. (Acta Medica, 1962)
A vérzékenységi esetek diagnosztikus problémái. (Orvosi Hetilap, 1964. 24.)
A capilláris resistentia változása anticoaguláns therápia folyamán. Károlyházy Máriával. (Orvosi Hetilap, 1964. 46.
németül: Über die Kontrolle der Kapillarresistenz bei Anticoagulansbehandlung. Acta Medica, 1964)
A vér és a vérképző szervek testmozgással kapcsolatos változásai. (A kultúra világa. X. köt. Bp., 1964)
Adatok az anaemia perniciosa pathogenesiséhez. 3. A B12 vitamin hatása a duodenális intrinsic faktor termelésre. H. Sárfy Erzsébettel. (Orvosi Hetilap, 1965. 17.
angolul: Acta Medica, 1965)
A véralvadás zavarainak prophylaxisa. (Orvosképzés, 1966)
Az immunhaematológiai betegségek klinikumáról. (Orvosi Hetilap, 1966. 32.)
A terhességi anaemiáról. (Orvosi Hetilap, 1970)
Újabb adatok az anaemia perniciosa pathogenesiséről, különös tekintettel a B12 vitamin hatásmódjára. Doktori értek. (Bp., 1972)
Újabb adatok az anaemia perniciosa pathogenesiséről duodenális intrinsic faktorral való sikeres kezelés kapcsán. H. Sárfy Erzsébettel. (Orvosi Hetilap, 1975. 43.)
Duodenális intrinsic faktor hatása a radio B12 vitamin felszívódására. Gasztonyi Gabriellával, H. Sárfy Erzsébettel. (Orvosi Hetilap, 1978. 18.)
A vérképzés biológiája. (A biológia aktuális problémái. 19. Bp., 1980).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013