Horay Gusztáv
Horay Gusztáv

2020. október 30. Péntek

Horay Gusztáv

orvos, szemész, szemsebész

Születési adatok

1895. december 25.

Csákova, Temes vármegye

Halálozási adatok

1968. október 15.

Budapest


Család

Sz: Horay Ferenc, Ámon Róza. F: Gaál Júlia.

Iskola

Temesvárott éretts., a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1920), a szemészet válogatott fejezetei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1929), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Szemészeti Klinika egy. tanársegéde (1920–1929), egy. adjunktusa (1929–1936), a szemészet c. ny. rk. tanára (1936–1946). Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) ellenőrző főorvosa (1936–1939), a budapesti Szent István Kórház szemész főorvosa (1939–1941), az Állami Szemkórház igazgató főorvosa (1941–1946). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE I. sz. Szemészeti Klinika ny. r. tanára és a Klinika igazgatója (1946–1950), koholt vádakkal kényszernyugdíjazták (1950; rehabilitálták: 1956, de katedráját nem kapta vissza). A budapesti Szövetség utcai Kórház szemorvosa (1951–1957), a Péterfy Sándor utcai Kórház Szemészeti Osztályának alapító osztályvezető főorvosa (1957–1967). Szemsebészettel, szemészeti traumatológiával, elsősorban a trachoma, az uvea-tuberkulózis, ill. a szaruhártya, a szemgolyó, a retina betegségeinek és sérüléseinek műtéti megoldásaival foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a gyermekkori hályogok, a kancsalság és az ún. okuláris eredetű nisztagmuszok vizsgálata, diagnosztikai feltárása terén. A 20. sz. egyik legjelentősebb szemorvos-operatőreként több tízezer műtétet végzett. Grósz Emil kedves tanítványaként néhány orvostörténeti dolgozatot is írt mesterének munkásságáról, valamint több népszerű írást is közölt.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a Szentendrei Új Köztemetőben (Szabadság forrás út) nyugszik.

Elismertség

A Magyar Szemorvosok Társasága főtitkára (1925–1934), elnöke (1945–1948). Az Igazságügyi Orvosi Tanács szemész szakértője (1936–1944). Az Egészségügyi Szakszervezet Szemész Szakcsoportjának alapító elnöke (1946–1949).

Elismerés

Munka Érdemrend (arany, 1967).

Szerkesztés

A Szemészet c. lap szerkesztője (1928–1935), főszerkesztője (1948–1951).

Főbb művei

F. m.: Cataracta röntgenbesugárzás után. – Széli cornea ectasia és degeneratio két esete. – Abscessus sclera. (Szemészet, 1922)
Vaccina-pustulák a szemen. (Orvosi Hetilap, 1923. 25.)
A gyermekkori hályogműtétekről. (Orvosi Hetilap, 1924. 1.)
Múló feszülésemelkedés szaruhártya-bántalmaknál. (Orvosi Hetilap, 1924. 7. és Szemészet, 1965)
A trachoma borszesz-tejsavas kezelésének eredményei. (Orvosi Hetilap, 1924. 18.)
Klinikai tapasztalatok Ponndorf-oltásokkal. (Orvosképzés, 1925 és Dolgozatok Grósz Emil egyetemi tanárságának 25. évfordulójára. Bp., 1925)
A szem röntgensérüléseiről. (Budapesti Orvosi Ujság, 1926)
A proteintherápia a szembetegségekben. (Orvosi Hetilap, 1927. 16.)
Enopthalmus traumaticus. (Orvosi Hetilap, 1927. 48.)
A tejbefecskendezés alkalmazása a szembajok ellen. (Orvosképzés, 1927)
Néhány klinikai adat az I. számú Szemklinika fiókosztályának tízéves működéséből. – Néhány megjegyzés a nátrium hydrocarbonicum szemészeti alkalmazásához. – Naevus flammeus és glaukoma juvenile. – Mindkét felső szemhéj teljes kifordulása. (Szemészet, 1928)
A szem tintaceruza-sérülése. (Orvosi Hetilap, 1928. 1.)
A szem lúgos sérüléseiről. (Orvosi Hetilap, 1928. 15.)
A szemgolyónak sérüléséből származó besüppedése. (Orvosi Hetilap, 1928. 18.)
A szemészet kis kátéja. Kérdések és feleletek. Az előszót Grósz Emil írta. (Bp., 1928)
A Magyar Szemorvos Társaság 25 éves története. (Orvosképzés, 1929)
A keratoconjunctivitis phlyktaenosa és a tuberculosis. – Megjegyzések a trachomának a constitutióhoz való viszonyához. (Orvosi Hetilap, 1929. 28.)
A látászavarok belorvostani vonatkozásai. (Orvosi Hetilap, 1929. 30.)
Az életet veszélyeztető szembajok. (Orvosi Hetilap, 1929. 49.)
A szem vérzéseinek jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1931. 24.)
A szemhéjak duzzanatai. – Periphlebitis retinalis luetica tömeges érújdonképzéssel az üvegtestben. (Orvosi Hetilap, 1932. 8.)
Az uvea tuberculosisa. Kórtan és kóroktan. (Orvosképzés, 1932)
A kancsalság operálása. Hétszáz izom-elővarrás műtéti eredményei. – Adatok a neutritis retrobulbaris acuta klinikájához. (Szemészet, 1935)
Az ún. oral sepsis szemészeti vonatkozásai. (Fogorvosi Szemle, 1935)
A szem veleszületett hibái és azok javítása. (Orvosi Hetilap, 1935. 28.)
A szem védelme és ápolása. (Egészség, 1936)
A szem tuberculosisa. (Orvosképzés, 1936)
Gócos fertőzés a szemészetben. (Orvosi Hetilap, 1936. 19.)
Grósz Emil egyetemi tanár 70-ik születésnapja és egyetemi nyilvános tanárságának harmincadik évfordulója alkalmából tartott beszédek. H. G. és Imre József beszédei, Grósz Emil válasza. (Orvosképzés, 1936)
A sympathiás ophthalmia pathogenesiséről. (Szemészet, 1940)
Grósz Emil. (Budapesti Orvosi Ujság, 1941 és Szemészet, 1941
németül: Ophthalmologica [Basel], 1942)
Die Rolle der Sulfamidpräparate bei der Therapie des Trachoms. (Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1942)
Grósz Emil szemészeti problémái. (Orvosok Lapja, 1945). Grósz István: A látószerv foglalkozási problémái. Az előszór Vikol János, a bevezetőt H. G. írta. (Bp., 1947)
A nystagmusról. (Orvosok Lapja, 1947)
Szemészet. 1908–1948. Történeti visszatekintés. (Szemészeti tanulmányok. Bp., 1948)
A százéves szemtükör. – Nagyfokú rövidlátók hályogműtéteiről. (Szemészet, 1950)
A Leber-féle betegségről. Orbán Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1955. 36.).

Irodalom

Irod.: Bartók Imre: A magyar szemészet története. (Bp., 1954)
Halálhír. (Népszabadság, 1968. okt. 19.)
Bíró Imre: In memoriam H. G. (Orvosi Hetilap, 1968. 48.)
Grósz István: H. G. (Szemészet, 1968)
Györffy István: A huszadik században működött jelentősebb szemorvosok életrajzi adattára. (Bp., 1987)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 1995). *Lexikonok: téves születési hely: Csáktornya! Anyakönyvi adatai szerint nem a Zala megyei Csáktornyán, hanem a Temes megyei Csákován (1913-tól Csák) született!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013