Horn Artur
Horn Artur

2020. október 29. Csütörtök

Horn Artur

mezőgazdasági mérnök, állattenyésztő

Névváltozatok

Horn Arthur 

Születési adatok

1911. március 24.

Kairó, Egyiptom

Halálozási adatok

2003. november 24.

Budapest

Temetési adatok

2003. december 9.

Budapest

Fiumei úti sírkert


Család

Svéd eredetű bárói családból származott. Sz: Horn Albert gazdasági szakértő, Beöthy Kata, Beöthy Zsolt (1848–1922) irodalomtörténész leánya. F: 1940-től Mehlschmidt Franciska. Fiai: Horn Péter (1942–) mezőgazdasági mérnök, az MTA tagja, Horn András (1943–) mezőgazdasági mérnök, növényvédelmi szakmérnök, egyetemi docens és ifj. Horn Artur (1954–) állattenyésztő.

Iskola

Szülei kairói tartózkodása idején született, gyermekkorát a svájci Zugban és az osztrák Mariaschutzban töltötte. Középiskoláit a Reichsdeutsche Schulében, a fasori Evangélikus Gimnáziumban és a Werbőczy István (= Petőfi Sándor) Gimnáziumban végezte. A bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Osztályán végzett (1934), mezőgazdasági doktori okl. (1935), magántanári képesítést szerzett (1943), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1954), az MTA tagja (l.: 1961. ápr. 14.; r.: 1967. máj. 5.).

Életút

Az Országos Mezőgazdasági Egyesület (OMGE) előadójaként az Országos Mezőgazdasági Kiállítás Rendezőbizottságának munkatársa és az Országos Törzskönyvelő Bizottság titkára (1934–1945: megszakítással), az Állattenyésztő Szervezetek Országos Szövetségének állami gazdasági felügyelője (1945–1947). A Kertészeti Akadémián, ill. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán a mezőgazdaságtan előadó tanára (1942-1947), egyúttal a JNMGE Műszaki és Gazdaságtudományi Osztálya magántanára (1943– 1947). Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar Keszthelyi Osztály Állattenyésztéstan Tanszék tanszékvezető ny. rk. tanára (1947–1949), az Agrártudományi Egyetem Állattenyésztéstan Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára (1949–1951), tanszékvezető egy. tanára (1951–1957), az Állatorvos-tudományi Egyetem Állattenyésztéstan Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1963–1980), nyugdíjas tud. tanácsadója (1980-tól).

Tudományos pályafutásának elején örökléstani, biometriai és citológiai kérdésekkel foglalkozott, később érdeklődése állattenyésztési, elsősorban szarvasmarha-tenyésztési, hústermelési és alkalmazott genetikai kérdések felé fordult. Feldolgozta két évtized magyarországi törzskönyvelési és tenyésztési adatait, amelyek tapasztalatai alapján kidolgozta és lebonyolította az első országos szarvasmarhaivadék-vizsgálatot, ill. átdolgozta az elit törzskönyvszabályzatot és a szarvasmarha-bírálati rendszert. Alapvető eredményeket ért el a szarvasmarhák életteljesítményének átöröklése, a testalkat és a tejtermelés közötti összefüggések feltárása terén. Nevéhez fűződik három elismert szarvasmarhafajta (tejelő magyar tarka, Schwarzbuntes Milchrind, hungarofríz) kitenyésztése. Kidolgozta továbbá a sertések vágóérték meghatározásának magyarországi technikáját, új, takarmányhasznosításon alapuló tenyészkiválasztási módszert vezetett be.

Emlékezet

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége már életében Horn Artur-díjat alapított (2000-ben; először 2001-ben adták át). Budapesten hunyt el, hamvait a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben, anyai nagyapja, Beöthy Zsolt sírjában helyezték el. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Síremléke Kallós Ede szobrászművész alkotása. Mellszobrát a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) árkádsorán helyezték el (felavatták: 2010. ápr. 20-án).

Elismertség

Az MTA Állattenyésztési Bizottsága elnöke, a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) elnökségi tagja, az Állattenyésztők Társasága elnöke. Az Állattenyésztők Európai Szövetsége vezetőségi tagja, alelnöke. A Belga Királyi Orvostudományi Akadémia és a Lengyel Tudományos Akadémia tb. tagja.

Elismerés

A GATE (1986) és az Állatorvos-tudományi Egyetem díszdoktora (1987), a Szent István Egyetem Aranyérme (2001). Munka Érdemrend (1956; arany, 1980). Akadémiai Jutalom (1953), Nemzetközi Aranytojás Díj (1970), Állami Díj (1978), Akadémiai Aranyérem (1990), MTESZ Díj (1991), az Arany János Közalapítvány Nagydíja (2001).

Szerkesztés

Az Acta Agronomica szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A postagalamb teljesítményét befolyásoló anatómiai és élettani tényezők. Egy. doktori értek. (Bp., 1936)
Örökléstani alapismeretek, különös tekintettel a baromfitenyésztésre. (Bp., 1938)
Újabb irányelvek a szarvasmarha-tenyésztésben. A szarvasmarha-törzskönyvezés két évtizedes hasznosítása a tenyésztésben. (Bp., 1942)
A kecske bírálata, törzskönyvezése és tenyésztésének alapismeretei. (Bp., 1948)
Általános állattenyésztéstan. 1–2. Egy. jegyz. (Bp., 1950)
Sertéstenyésztés. Kertész Ferenccel, Schandl Józseffel. (Bp., 1953)
Adatok a haszonállat-előállító keresztezéshez. Doktori értek. (Bp., 1954)
Új tenyésztéstechnikai módszer a sertések termelékenységének növelésére. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Általános állattenyésztés. Egyetemi tankönyv. (Bp., 1955
szlovákul: Bratislava, 1958)
A kvantitatív genetika és kihatása az állattenyésztési technikára. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956)
A magyar szarvasmarha-állomány tejelőképessége javításának kilátásai keresztezés útján. (Bp., 1957)
Állattenyésztési enciklopédia. I–III. köt. Szerk. (Bp., 1959
5. átd. kiad. 1971)
Adatok a heterózis és a keresztezések értékeléséhez a jersey szarvasmarha keresztezési kísérletek eredményei alapján. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1961. dec. 5.
megjelent: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
A szarvasmarha-tenyésztés iránya és a termelés típus, valamint a fajták és populációk értékelésének a módszerei. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1962)
Állatpopulációk integrált értékelése az állati termékelőállítás gazdaságosabbá tétele érdekében. Akadémiai székfoglaló. is. (Elhangzott: 1968. jún. 24.
megjelent: Agrártudományi Közlemények, 1968)
Szarvasmarha-tenyésztés. Szerk. (Bp., 1973)
Az állatgenetika alapjai. (Bp., 1975)
Állattenyésztés. I–III. Egy. tankönyv. Szerk. (Bp., 1976)
World Animal Science. 3. Dairy–Cattle Production. (Amsterdam, 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013