Horn Ede
Horn Ede

2022. szeptember 25. Vasárnap

Horn Ede

kertészmérnök, pomológus

Születési adatok

1916. január 5.

Budapest

Halálozási adatok

2001. február 2.

Budaörs


Család

Sz: Horn János (1881–1958) kertész, növénynemesítő, Unberáth Erzsébet (1887–1957). F: 1. nemes Fekete Fabiola (1913–1942) műkertész. Özvegy. 2. Szigethy Gabriella tanítónő, ápoló- és védőnőképző intézeti oktató. Öt gyermeke született: első házasságából három – Horn Ede, Horn Endre és Horn Fabiola – második házasságából kettő: Horn Gabriella és Horn Péter. Első felesége a harmadik gyermekének születésekor halt meg! – A bp.-i Mátyás Király Reálgimnáziumban éretts. (1934). A Kertészeti Tanintézetben kertész képesítést szerzett (1937), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Osztályán Kertgazdasági Tanfolyamot végzett (1939), az Országos Gazdasági Szaktanárképzőben kertésztanári okl. (1941), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán kertész- és mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1944), doktorált (1959). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1969).

Iskola

A bajai Kertészképző Iskola (1937–1938), a Kertészeti Tanintézet gyakornoka (1938–1942), egyúttal a Székesfővárosi Községi Mezőgazdasági Középiskola (1940–1941), az Ápoló és Védőnőképző Intézet (1941–1942), majd a kassai II. Rákóczi Ferenc Középfokú Gazdasági Tanintézet tanára (1942–1945). A jánosházi Gazdaképző Iskola vezetője (1945–1946), a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara intézeti tanára (1946–1952), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növénytermesztési Tanszékének egy. docense (1952–1957), tud. osztályvezetője (1957–1972). Az Agrártudományi Egyetem (ATE, ill. GATE) Tanárképző Intézete egy. docense és a Módszertani Osztály vezetője (1972–1980); közben az Intézet igazgatóhelyettese (1973–1974), mb. igazgatója (1974–1976). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).

Életút

Gyümölcsfajták virágzási idejének vizsgálatával, gyümölcsösök talajvédelmével, virágrügykárával, tél- és fagyállóságával foglalkozott. Őszibarack- és mogyorónemesítő tevékenysége is jelentős. Több szakkönyvet is írt és szerkesztett a kertészeti és mezőgazdasági szaktárgyak pedagógiai módszertanáról. Az MTA Kertészeti Bizottsága tagja. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) és a Magyar Biológiai Társaság (1964-től) és a Magyar Pedagógiai Társaság tagja (1968-tól). Munka Érdemrend (bronz, 1980).

Emlékezet

Akadémiai Jutalom (1955), a Mezőgazdasági Könyvkiadó Nívódíja (1967), Budaörsért Díj (1990).

Főbb művei

F. nemerítései: őszibarack: Nektár H (1965)
mogyoró: Tamássi Istvánnal: Cosford K.2 (1973)
Nagy Tarka Zelli K.5 (1973)
Római Mogyoró K.1 (1973).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője