Horn Ede
Horn Ede

2021. február 27. Szombat

Horn Ede

kertészmérnök, pomológus

Születési adatok

1916. január 5.

Budapest

Halálozási adatok

2001. február 2.

Budaörs


Család

Sz: Horn János (1881–1958) kertész, növénynemesítő, Unberáth Erzsébet (1887–1957). F: 1. nemes Fekete Fabiola (1913–1942) műkertész. Özvegy. 2. Szigethy Gabriella tanítónő, ápoló- és védőnőképző intézeti oktató. Öt gyermeke született: első házasságából három – Horn Ede, Horn Endre és Horn Fabiola – második házasságából kettő: Horn Gabriella és Horn Péter. Első felesége a harmadik gyermekének születésekor halt meg! – A bp.-i Mátyás Király Reálgimnáziumban éretts. (1934). A Kertészeti Tanintézetben kertész képesítést szerzett (1937), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdasági Osztályán Kertgazdasági Tanfolyamot végzett (1939), az Országos Gazdasági Szaktanárképzőben kertésztanári okl. (1941), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán kertész- és mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1944), doktorált (1959). A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1969).

Iskola

A bajai Kertészképző Iskola (1937–1938), a Kertészeti Tanintézet gyakornoka (1938–1942), egyúttal a Székesfővárosi Községi Mezőgazdasági Középiskola (1940–1941), az Ápoló és Védőnőképző Intézet (1941–1942), majd a kassai II. Rákóczi Ferenc Középfokú Gazdasági Tanintézet tanára (1942–1945). A jánosházi Gazdaképző Iskola vezetője (1945–1946), a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Kara intézeti tanára (1946–1952), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Növénytermesztési Tanszékének egy. docense (1952–1957), tud. osztályvezetője (1957–1972). Az Agrártudományi Egyetem (ATE, ill. GATE) Tanárképző Intézete egy. docense és a Módszertani Osztály vezetője (1972–1980); közben az Intézet igazgatóhelyettese (1973–1974), mb. igazgatója (1974–1976). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965).

Életút

Gyümölcsfajták virágzási idejének vizsgálatával, gyümölcsösök talajvédelmével, virágrügykárával, tél- és fagyállóságával foglalkozott. Őszibarack- és mogyorónemesítő tevékenysége is jelentős. Több szakkönyvet is írt és szerkesztett a kertészeti és mezőgazdasági szaktárgyak pedagógiai módszertanáról. Az MTA Kertészeti Bizottsága tagja. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) és a Magyar Biológiai Társaság (1964-től) és a Magyar Pedagógiai Társaság tagja (1968-tól). Munka Érdemrend (bronz, 1980).

Emlékezet

Akadémiai Jutalom (1955), a Mezőgazdasági Könyvkiadó Nívódíja (1967), Budaörsért Díj (1990).

Főbb művei

F. nemerítései: őszibarack: Nektár H (1965)
mogyoró: Tamássi Istvánnal: Cosford K.2 (1973)
Nagy Tarka Zelli K.5 (1973)
Római Mogyoró K.1 (1973).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013