Horn János
Horn János

2021. június 22. Kedd

Horn János

kertész, növénynemesítő

Születési adatok

1881. október 21.

Budapest

Halálozási adatok

1958. szeptember 26.

Budapest

Temetési adatok

1958. október 2.

Budapest

Farkasrét


Család

Testvére: Klaniczay Sándorné Horn Rózsi. Fia: Horn Ede (1916–2001) kertészmérnök, pomológus, kandidátus és Horn János. Leánya: Moldoványiné Horn Erzsébet.

Iskola

A bp.-i Kertészeti Tanintézetben kertész képesítést szerzett (1900), tanulmányait Stuttgartban és Berlinben egészítette ki (1900–1902).

Életút

A bp.-i Kertészeti Tanintézet és a nagybocskói kertmunkásképző iskola kertészsegéde (1903–1905), a bp.-i Kertészeti Tanintézet alkertésze (1905–1906), főkertésze és a gyümölcstermesztési üzem vezetője (1913–1918), az Intézet igazgatója (1918–1919). Az általa megszervezett tyeji (Hunyad vármegye) mintagyümölcsös és kísérleti telep vezetője (1906–1913), egyúttal a bp.-i Amizoni Károly Nőnevelő Intézetben a kertészet r. tanára (1913–1921). A Tanácsköztársaság alatti tevékenységéért meghurcolták, fegyelmi eljárást folytattak ellene (1920–1921). A kecskeméti vincellériskola r. tanára és a kisbéri faiskola vezetője (1921–1924), a Keszthelyi Gazdasági Akadémián a kertészet ny. r. tanára és az akadémiai kertészet vezetője (1925–1929). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Kertészeti és Kisebb Gazdasági Ügyek Osztályának kertészeti felügyelője, főfelügyelője (1929–1941), c. akadémiai igazgatóként nyugdíjazták (1941). A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán a gyümölcstermesztés (1944–1945), a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán az általános gyümölcstermesztés ny. r. tanára (1945–1948); közben a Kar dékánja (1945–1946), egyúttal a budaörsi törzsgyümölcsös és kísérleti telep vezetője (1946–1948). Kényszernyugdíjazták (1948), kitelepítették Budapestről (1951; visszatérhetett: 1952). A Kertészeti Kutató Intézet adatfelvételező segédmunkása (1952–1956). A magyarországi kertészet és gyümölcstermesztés egyik igen jelentős 20. sz.-i személyiségeként, alapvetően új eredményeket ért el az alma, a körte, a szőlő, a szilva termesztése, a gyümölcsfák védelmének megszervezése, új nyesési eljárások bevezetése terén. Számos népszerű tankönyv, szakkönyv, egyéb segédkönyv szerzője és szerkesztője; népszerű rádióműsorok előadója.

Emlékezet

Budapesten, majd Budaörsön élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Rádióügyi Bizottság tagja (1931–1941). Az Országos Fajtatörzskönyvező Bizottság és a Gyümölcstermesztők Országos Egyesületének alapító tagja (1933-tól).

Szerkesztés

A Növényvédelem és Kertészet c. folyóirat gyümölcstermesztési rovatvezetője.

Főbb művei

F. m.: Gyümölcstermesztés. Kézikönyv szakiskolák és a művelt közönség számára. Aranyozott vászonkötésben is. A szöveg közé nyomtatott 112 ábrát Utschig Antal rajzolta. (Bp., 1921)
Edényben nevelt gyümölcsfák termesztése. (A Magyar Kertészet Kézikönyvtára. Bp., 1926)
Mezőgazdasági és ipari ismeretek. A polgári fiúiskolák 2. osztálya számára. Jaszovszky Miklóssal. (Bp., 1928
2. kiad. 1935
és 1939
1944)
Akác nevelése. (Növényvédelem és Kertészet, 1931)
Családi ház gyümölcsöskertje. (Mezőgazdasági és Kertészeti Könyvtár. 3. Bp., 1931)
Gyümölcstermesztésünk fejlesztése. 1 színes térképmelléklettel. (Kincses Kalendáriom, 1932)
Gyümölcstermesztési rádiótanfolyam. Jeszenszky Árpáddal, Kerekes Lajossal. (Rádiós Gazdasági Előadások. 6. Bp., 1933
2–3. kiad. 1936
4. kiad. 1939
5. kiad. 1942)
Gyümölcsfák nyesése. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 2. Bp., 1934)
Törpe- és alakfák nevelése és nyesése. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 5. Bp., 1935)
Alma termesztése. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 9. Bp., 1936
2. kiad. 1943)
Körte termesztése. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 10. Bp., 1936
2. kiad. 1940)
Szilva termesztése. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 11. Bp., 1936)
Őszibarack. A fajtákat leírta H. J., a gyümölcsképeket a természet után festette Kochné Klopfer Erzsébet. A bevezetőt Rapaics Rajmund írta. 40 művészi műnyomattal. (Pomológia. 1. Bp., 1937)
Őszibarack termesztése. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 13. Bp., 1937)
Alma. A fajtákat leírta H. J., a gyümölcsképeket a természet után festette Kochné Klopfer Erzsébet. A bevezetőt Rapaics Rajmund írta. 40 művészi műnyomattal. (Pomológia. 3. Bp., 1937
2. kiad. 1942)
Gyümölcsfák átoltása. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 16. Bp., 1938
2. kiad. 1943)
Ribizke, köszméte, málna, szeder, szamóca termesztése. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 18. Bp., 1938
2. kiad. 1942)
Kajszi, cseresznye és meggy termesztés. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 21. Bp., 1939)
Dió, mandula, mogyoró termesztés. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 23. Bp., 1940)
Körte. A fajtákat leírta H. J., a gyümölcsképeket a természet után festette Kochné Klopfer Erzsébet. A bevezetőt Rapaics Rajmund írta. 40 művészi műnyomattal. (Pomológia. 5. Az ötkötetes Pomológia sorozat együtt, közös tokban, kiadói aranyozott bőr mappában is. Bp., 1941)
Gyümölcsfák terméketlensége és az időjárás. (Mezőgazdaság, 1941)
Mesterfogások és szabályok a gyümölcsösben. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 25. Bp., 1941)
Gyümölcsfaalanyok rendszerbe foglalása. – Termő gyümölcsfa és alanya. – A gyökérzet munkája. (Növényvédelem és Kertészet, 1942)
Zöldség és gyümölcs elraktározása. (Növényvédelem és Kertészet Könyvtára. 26. Bp., 1942)
Kertészet, szőlőművelés, borgazdaság. Többekkel. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: H. J. (Kertészeti Szemle, 1958)
Probocskay Endre: Születési centenárium. H. J. (Kertészmérnök, 1981)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai. H. J. (Agrárfórum, 2008). *Valamennyi lexikon téves halálozási adata: szept. 25.! Gyászjelentése szerint szept. 26-án hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013