Horn Miklós
Horn Miklós

2020. október 22. Csütörtök

Horn Miklós

mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő

Születési adatok

1899. október 22.

Odessza, Oroszország

Halálozási adatok

1965. augusztus 3.

Győr

Temetési adatok

1965. augusztus 6.

Győr


Család

F: Stróbel Mária.

Iskola

A moszkvai svájci gimnáziumban tanult, a breszt-litovszki békeszerződés után családja Berlinben telepedett le. A Berlini Mezőgazdasági Főiskolán végzett (1921), növénynemesítő szakvizsgát tett (1923), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1958).

Életút

A berlini Strube-Schlanstedt növénynemesítő telep munkatársa (1923). A Lovászpatonai Növénynemesítő Telep vezetője (1923–1961), a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola Növénytermesztési Tanszékének tud. tanácsadója (1962–1965). Rozs, búza, zab, napraforgó, kukorica és burgonya nemesítésével foglalkozott, valamint ő volt a köles első sikeres magyarországi nemesítője (1923-ban). Eszterházy Pál hg. meghívására Lovászpatonán telepedett le, nevéhez fűződik a világhírű Lovászpatonai Növénynemesítő Telep megalapítása. Összesen 18 államilag elismert új növényfajt sikerült nemesítenie, köztük a Lovászpatonai sárga fogú kukorica-, a Lovászpatonai óriás magvú és a Lovászpatonai pirosmagvú kölesfajtát és az egyik legjobb minőségű rozsfajtát, a Lovászpatonai javítottat. Úttörő munkát végzett a bíborhere nemesítése, termesztése és agrotechnikai kérdéseinek vizsgálata terén. Apja rigai születésű német állampolgár, egy kereskedelmi vállalat alkalmazottja, anyja moszkvai születésű orosz állampolgár volt. Gyermekkorát Moszkvában, német környezetben töltötte, a moszkvai svájci gimnáziumban azonban a német anyanyelvén kívül még négy másik nyelvet is megtanult. 1923-ig Berlinben élt, hg. Eszterházy Pál meghívására érkezett Magyarországra, Lovászpatonán telepedett le. Tízévi magyarországi tartózkodás után magyar állampolgárságot szerzett, s addigi okleveleit honosította (1933-ban). Német és orosz anyanyelvi tudásával sikerült megmenteni az általa kialakított, s időközben nemzetközi hírnévre szert tett Lovászpatonai Növénynemesítő Telepet. A II. világháború után jelentős szerepet játszott a liszenkói nézetek népszerűsítésében, több művét is ő tolmácsolta magyar nyelvre.

Emlékezet

Lovászpatonán és Győrött élt, Győrött hunyt el, a Győri Új Köztemetőben nyugszik. A Veszprémi Egyetem keszthelyi Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Karán, halálának 40. évfordulóján tiszteletére emlékülést tartottak és emléktábláját helyezték el (D épület, I. emelet, Tanácsterem; 2005. okt. 21-én).

Elismerés

Szocialista Munkáért (1955).

Főbb művei

F. m.: Bíborhere. Monográfia és kand. értek. (Lovászpatona, 1955)
A bíborhere jelentősége és nemesítése. (Fertőd, 1958)
A bíborhere és termesztése. A 4. és az 5. fejezetet Mándy György írta. (Bp., 1960).

Irodalom

Irod.: Jánossy Andor: Miklós Horn. (Acta Agronomica, 1965)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Az alternatív növények szerepe az Észak-alföldi Régióban. Szerk. Gondola István. (Nyíregyháza, 2010). *MÉL I., ÚMÉL téves halálozási adat: aug. 12.! Gyászjelentése szerint aug. 3-án hunyt el

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013