Hornok László
Hornok László

2022. szeptember 25. Vasárnap

Hornok László

kertészmérnök

Születési adatok

1941. november 18.

Pestszenterzsébet, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1991. december 26.

Budapest


Család

Sz: Hornok Péter, Varjú Margit. F: Szilágyi Teodóra ruhaipari üzemmérnök. Két gyermekük született.

Iskola

A gyomai Állami Általános Gimnáziumban éretts. (1959), a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán kertészmérnöki okl. szerzett (1964), a Kertészeti Egyetemen doktorált (1980); a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1980). Az MLEE általános tagozatán végzett (1970).

Életút

A gyomai Alkotmány Mgtsz kertészeti ágazatvezetője (1964–1966), a Kertészeti Egyetem, ill. 1986-tól a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem (KÉE) Zöldségtermesztési Tanszékének tanársegéde (1966–1971), egy. adjunktusa (1971–1979), egy. docense (1979–1991). A Gyógynövény-termesztési Csoport (1978–1983), ill. a Gyógynövény-termesztési Tanszék vezetője (1983–1991); közben a Kertészeti Kar oktatási dékánhelyettese. Az MTA–TMB-n Tétényi Péter aspiránsa (1969–1973). Gyógy- és fűszernövények termesztésével és honosításával foglalkozott, elsősorban a környezeti tényezők hatását vizsgálta a gyógy- és fűszernövények (pl. borsosmenta, koriander, kapor stb.) hatóanyagaira, illóolaj-tartalmára és termesztési módszereinek fejlesztésére. Kerekes Józseffel közösen jelentősen szerepet játszott a gyógynövénytermesztés tantárgy magyarországi oktatásának megszervezésében, az ezzel kapcsolatos első jegyzetek és egyéb szaksegédletek szerzője és szerkesztője, majd egyik kidolgozója a magyarországi gyógynövénytermelő és -feldolgozó ipari szakmunkásképzés kereteinek. Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Rákóczi út 65.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Emlékezet

Az MTA Kertészeti Bizottsága tagja, Gyógynövény-termesztési Albizottságának elnöke. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Kertészeti Osztály Gyógynövény-termesztési Szakosztályának elnöke. Az Országos Fajtaminősítő Tanács Kertészeti Szakbizottságának tagja. A Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH) Gyógynövény, Illóolaj és Fűszer Szakbizottságának tagja. Az OTKA Élő Természettudományi Szakkollégium Agrár I. Szakbizottsága tagja.

Főbb művei

F. m.: Adatok a borsosmenta [Mentha piperita L.] öntözéséhez és tápanyagellátásához. Kerekes Józseffel. (Herba Hungarica, 1972)
Vetésidő hatása a kapor [Anethum graveolens L.] terméshozamára és illóolaj-tartalmára. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1972)
A tápanyagellátás hatása a borsosmenta terméshozamára és illóolaj-tartalmára. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1974)
Szakaszos vetés hatásának vizsgálata a kapor terméshozamára és illóolaj-tartalmára. (Herba Hungarica, 1975)
A csipkebogyó. (Kertészet és Szőlészet, 1975)
A vetésidő hatása a koriander [Coriandrum sativum L.] terméshozamára és illóolaj-tartalmára. (Herba Hungarica, 1976)
A kapor hármas hasznosítású termesztése. (Mezőgazdasági kutatások főbb eredményei. Bp., 1976)
Fűszernövények vetőmagtermesztése. Földesi Dezsővel. (Bp., 1977)
Fűszernövények termesztése a nagyüzemekben. (Az Agroinform kiadványa. Bp., 1977)
Gyógynövények termesztése és feldolgozása. Szerk. (Bp., 1978)
Csemege- és fűszerkapor. (Hajtatás, korai termesztés, 1979)
Környezeti tényezők hatása illóolaj-tartalmú növények produkciójára. Kand. és egy. doktori értek. (Bp., 1980)
A gyógynövénytermesztés eredményei és termelésfejlesztési feladatai. (Kertgazdaság, 1986)
Fűben, fában orvosság. A kamilla. (Élet és Tudomány, 1987. 2.)
Fűben, fában orvosság. A macskagyökér. Vikár Katalinnal. (Élet és Tudomány, 1987. 6.)
Gyógynövénytermesztés. Egy. jegyz. Szerk. (Bp., 1988)
Cultivation and Processing of Medicinal Plants. Monográfia. (A Wiley Medical Publication. Chicester, 1989)
A gyógynövénytermelő és -feldolgozó ágazati szakmunkásképzés tanterve. Összeáll. Halászné Zelnik Katalinnal, Praszna Lajossal. A koriander. – Coriandrum sativum L. (Magyarország kultúrflórája. IV. köt. 4. füzet. Bp., 1992).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1992. jan. 8.)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Gyomaendrődi ki kicsoda? Szerk. Szilágyiné Németh Eszter és Kovácsné Nagy Katalin. (Gyomaendrőd, 2004)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője