Család

Családja Trencsén vármegyéből költözött Kecskemétre. Sz: Hornyik Ádám iparos, Balázs Erzsébet.

Iskola

Középiskoláit Kecskeméten végezte, a pesti tudományegyetemen bölcsészetet tanult (1829–1832), súlyos tüdőbetegsége miatt tanulmányait megszakította (1832–1834). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.).

Életút

Egészsége helyreállása után Kecskemét város ügyészi és jegyzői hivatalának írnoka (1834–1842), helyettes levéltárnoka (1842–1844), aljegyzője és levéltárnoka (1844–1848). Kecskemét város főjegyzője (1848–1851), a Kecskeméti Járásbíróság ülnöke (1851–1856), ismét a város levéltárnoka (1856-1861), végül ismét a város főjegyzője (1861, 1862–1871), t. főjegyzője (1871–1885). Kecskemét város és környéke történetével, gazdaság-, művelődés- és településtörténetével, a város nemzetiségeinek, ill. a város zsidóságának történetével foglalkozott. Horváth Döme (1819–1899), Horváth Cyrill (1804–1884) testvérének ösztönzésére kezdett neki a város története részletes feldolgozásához. Négykötetes, oklevéltárral kiegészített várostörténeti monográfiája (Kecskemét története, 1860–1866) a magyar történetírás egyik klasszikusa, tkp. az első modern helytörténeti történetírói munka. Szülővárosán kívül feldolgozta még Ópusztaszer történetét, gyűjtötte Katona József (1791–1830) életére és tevékenységére vonatkozó helyi adatokat, ill. összeállította a Kecskeméten működő jelentősebb írók munkásságának adatait. Néhány írása Hadadi Boldizsár és Boldogréti Vig László álnéven jelent meg.

Emlékezet

Kecskeméten hunyt el, a helyi köztemetőben nyugszik. Síremlékét a volt Városháza épületének bontási anyagából építették fel. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). Tiszteletére Kecskemét város Hornyik János-albumot adott ki (1894-ben és halálának 50. évfordulóján, 1935-ben is). Kecskemét gazdaságtörténetét feldolgozó munkája kéziratban maradt (posztumusz adták ki, 1927-ben; s posztumusz jelent meg a kecskeméti zsidóság történetét feldolgozó monográfiája, 1990-ben). Szülőháza helyét a kecskeméti g. k. templom falában emléktábla jelöli (1894-től). Szobra Kecskeméten, a Kodály Zoltán téren (a vasútállomás melletti parkban) látható (mészkő mellszobor, Záhorzik Nándor alkotása, 1968). Róla nevezték el Kecskeméten a Hornyik János körutat.

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja.

Elismerés

Az MTA Marczibányi-nagyjutalma (1863).

Szerkesztés

A Kecskeméti Lapok alapító főmunkatársa (1867–1870 és 1878), szerkesztője (1870–1872), társszerkesztője (1878–1880). Írásai a fentin kívül még elsősorban az Életképekben (1848), az Uj Magyar Muzeumban (1853–1859), a Vasárnapi Ujságban (1861), az Akadémiai Értesítőben (1863) és a Századokban jelentek meg (1868).