Hornyik János
Hornyik János

2020. október 22. Csütörtök

Hornyik János

történetíró, levéltáros

Születési adatok

1812. október 13.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1885. október 8.

Kecskemét

Temetési adatok

1885. október 9.

Kecskemét


Család

Családja Trencsén vármegyéből költözött Kecskemétre. Sz: Hornyik Ádám iparos, Balázs Erzsébet.

Iskola

Középiskoláit Kecskeméten végezte, a pesti tudományegyetemen bölcsészetet tanult (1829–1832), súlyos tüdőbetegsége miatt tanulmányait megszakította (1832–1834). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.).

Életút

Egészsége helyreállása után Kecskemét város ügyészi és jegyzői hivatalának írnoka (1834–1842), helyettes levéltárnoka (1842–1844), aljegyzője és levéltárnoka (1844–1848). Kecskemét város főjegyzője (1848–1851), a Kecskeméti Járásbíróság ülnöke (1851–1856), ismét a város levéltárnoka (1856-1861), végül ismét a város főjegyzője (1861, 1862–1871), t. főjegyzője (1871–1885). Kecskemét város és környéke történetével, gazdaság-, művelődés- és településtörténetével, a város nemzetiségeinek, ill. a város zsidóságának történetével foglalkozott. Horváth Döme (1819–1899), Horváth Cyrill (1804–1884) testvérének ösztönzésére kezdett neki a város története részletes feldolgozásához. Négykötetes, oklevéltárral kiegészített várostörténeti monográfiája (Kecskemét története, 1860–1866) a magyar történetírás egyik klasszikusa, tkp. az első modern helytörténeti történetírói munka. Szülővárosán kívül feldolgozta még Ópusztaszer történetét, gyűjtötte Katona József (1791–1830) életére és tevékenységére vonatkozó helyi adatokat, ill. összeállította a Kecskeméten működő jelentősebb írók munkásságának adatait. Néhány írása Hadadi Boldizsár és Boldogréti Vig László álnéven jelent meg.

Emlékezet

Kecskeméten hunyt el, a helyi köztemetőben nyugszik. Síremlékét a volt Városháza épületének bontási anyagából építették fel. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2009-ben). Tiszteletére Kecskemét város Hornyik János-albumot adott ki (1894-ben és halálának 50. évfordulóján, 1935-ben is). Kecskemét gazdaságtörténetét feldolgozó munkája kéziratban maradt (posztumusz adták ki, 1927-ben; s posztumusz jelent meg a kecskeméti zsidóság történetét feldolgozó monográfiája, 1990-ben). Szülőháza helyét a kecskeméti g. k. templom falában emléktábla jelöli (1894-től). Szobra Kecskeméten, a Kodály Zoltán téren (a vasútállomás melletti parkban) látható (mészkő mellszobor, Záhorzik Nándor alkotása, 1968). Róla nevezték el Kecskeméten a Hornyik János körutat.

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja.

Elismerés

Az MTA Marczibányi-nagyjutalma (1863).

Szerkesztés

A Kecskeméti Lapok alapító főmunkatársa (1867–1870 és 1878), szerkesztője (1870–1872), társszerkesztője (1878–1880). Írásai a fentin kívül még elsősorban az Életképekben (1848), az Uj Magyar Muzeumban (1853–1859), a Vasárnapi Ujságban (1861), az Akadémiai Értesítőben (1863) és a Századokban jelentek meg (1868).

Főbb művei

F. m.: Ráczok a kuruczvilágban, böngészet II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza idejéből, különös tekintettel Kecskemét történetére. (Életképek, 1848)
Kecskemét viszonya a Kiskunsághoz. (Uj Magyar Múzeum, 1853)
Kecskemét város története. Oklevéltárral. I–IV. köt. (Kecskemét, 1860–1866)
Pusztaszer. (Vasárnapi Ujság, 1861)
Az idéző pecsétről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1863. okt. 26.
megjelent: Akadémiai Értesítő, 1863–1864)
Pusztaszer. A Honalapító Magyar Nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története. Pusztaszer térképével, a Szermonostor romjai két rajzával és 120 db. oklevéllel. (Kecskemét, 1865)
A ráczok ellenforradalma 1703–1711. 1–3. (Századok, 1868)
Még egyszer emlékezzünk régiekről, kecskeméti 61 íróról. (Kecskeméti Lapok, 1872)
A kecskeméti katonai lovarda története. (Kecskeméti Lapok, 1876)
Katona József emlékezete. (Budapesti Hírlap, 1883)
Szemelvények kiadatlan műveiből: 1. Monda a Picsó-patakról. 2. Kecskemét és Nagy-Kőrös ellenkezésének okai. 3. A reformatio Kecskeméten. 4. Szent-Gordián és a róla nevezett vásár. Közli ifj. Bagi László. (Hornyik János-album. Szerk. Kovács Pál. Kecskemét, 1894)
Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. (Kecskemét th. város múzeumának kiadványai. 1. Kecskemét, 1927)
A kecskeméti zsidók története. A szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta Ö. Kovács József. (Levéltári füzetek 2. Gyula [Kecskemét], 1988 [1990])
Kecskemét város története. Oklevéltárral. Az I. köt. latin nyelvű okleveleinek magyar fordítása. Szerk. Péterné Fehér Mária, ford. Szabó Attila. (Kecskeméti örökség könyvek. 1. Kecskemét, 2011)
Kecskemét város története. Oklevéltárral. I–IV. köt. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2011)
Pusztaszer. A Honalapító Magyar Nemzet első törvényhozási közgyűlése színhelyének története. Pusztaszer térképével, a Szermonostor romjai két rajzával és 120 db. oklevéllel. Hasonmás kiad. (A Históriaantik Könyvkiadó reprintsorozata. Bp., 2012).

Irodalom

Irod.: Szilágyi Sándor: Városaink monographiái. Kecskemét. H. J. által. (Századok, 1861)
Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1885. okt. 11.)
Szilágyi Sándor: Emlékbeszéd H. J. l. tag felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1887)
H. J.-album. Szerk. Kovács Pál. (Kecskemét, 1894)
Váczy János: H. J. ünnepélye Kecskeméten. (Századok, 1894)
Emlékkönyv H. J. halálának félszázados évfordulója alkalmából. Szerk. Garzó József. (Kecskemét, 1935)
Váry István–Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. (Kecskemét, 1968)
Kovács József, Ö.: Egy történész-portré margójára. Száz éve halt meg H. J. (Forrás, 1985)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013