Horvát Árpád, ifj.
orvos, műfordító
Névváltozatok
Horváth Árpád, ifj.
Születési adatok
1855. július 18.
Pest
Halálozási adatok
1887. február 4.
Budapest
Temetési adatok
1887. február 6.
Budapest
Kerepesi út
Család
Nagyszülei: Horvát István (1784–1846) történetíró, nyelvész, egyetemi tanár, Szepessy Karolina. Sz: Horvát Árpád (1820–1894) történetíró, jogász, könyvtáros, Szendrey Júlia (1828–1868) író, költő, Petőfi Sándor özvegye. Testvére: Horvát Attila (1851–1873. máj. 6. Budapest) és Hamvas Károlyné, majd Machek Gusztávné Horvát Ilona (1859. júl. 26. Pest–1944. nov. Budapest). Másik leánytestvére, Horvát Viola csecsemőkorában elhunyt (*1857. júl. 2.). Féltestvére: Petőfi Zoltán (1848. dec. 15. Debrecen–1870. nov. 5. Pest).
F: 1. 1881–1883: Egan Mária [= O’Egan, Mary, †1883. jún. 21. Budapest. Temetés: 1883. jún. 21. Kerepesi út], O’Egan, James (†1893. nov. 27. Budapest. Temetés: 1893. nov. 29. Kerepesi út) a pesti tudományegyetem angoltanára, 1848-as nemzetőr kapitány leánya. Fia: Horváth Tibor (1882–). 2. 1886–1887: Greguss Gizella (1862. júl. 17. Zayugróc, Trencsén vm.–1955) iparművész, Greguss Lajos (1827. júl. 3. Bucsány, Nyitra vm.–1914. dec. 29.) 1848-as honvéd hadnagy leánya.
Iskola
Tanulmányait magánúton végezte, a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1881). Négy nyelven írt és olvasott, autodidaktaként matematikai, etnográfiai, irodalmi és természettudományi ismeretekre tett szert. Magántanára volt – többek között – Toldy Ferenc.
Életút
Még medikusként, az első budapesti telefonhálózatot megalapító Puskás Tivadar és testvére Puskás Ferenc vállalatának titkára (1879–1881). Tanulmányainak befejezése után Törtelen (1881–1884), majd Stubnyafürdőn orvos (1884–1887).
Orvosként kisebb kazuisztikai dolgozatokat közölt, orvosi fordítóként német szakmunkákat tolmácsolt. Műfordításai nem maradtak fenn.
Barátja, Kacziány Géza újságíró ajánlotta be Puskás Tivadarnak (1844–1893), aki azért tért haza, hogy megszervezze Budapesten a Monarchia első telefonhírmondó-szolgálatát (Puskás Ferenc Gyöngytyúk utcai lakásában, 1879. júl. 4-én zajlott le az első magyarországi telefonbeszélgetés). Az illetékes minisztérium egy év múlva írta alá a budapesti telefonközpont létesítését engedélyező okiratot (1880. máj. 20-án; 1881. febr. 1-jén, Puskás Ferenc, a lapokban közzétette az első előfizetési felhívásokat). Az első budapesti telefonközpont végül is 25 előfizetővel, 1881. máj. 1-jén nyílt meg. Horvát Árpád jelentős szerepet vállalt az első távbeszélő-szolgálat megszervezésében: titkárként ő fogalmazta meg a különböző kérelmeket, ő járt el a hatóságoknál, ill. személyesen kereste fel a háztulajdonosokat, hogy engedjék a tetőre felszerelni a fogadóelemeket. Az első pesti telefonközpontot a Lipótvárosban (Budapest V. kerület), a Fürdő utca 10. (ma: József Attila utca) III. emeletén bérelt helyiségben építették ki, míg a második központ a Belvárosban (Budapest IV. kerület), a Lövész utca 11. szám (ma: Királyi Pál utca 9.) alatt létesült. Horvát Árpád a belvárosi Képíró utcában, a Hét Bagoly-házban lakott, innen a harmadik ház volt a Lövész utcai, kis, egyemeletes sarokház, ezt bérelte ki a telefon számára, ideérkeztek az amerikai szerelők, akiket a fiatal orvosjelölt, Puskás Tivadar intelmei szerint, levélben megkeresett. Az első előfizetők lipót- és belvárosi gazdag polgári családok, vállalkozók voltak a nagyobb bankok, minisztériumok és lapok mellett. A Fürdő utcai volt a főállomás, a belvárosi az első fiókállomás, de még 1881-ben megalakult az első budai fiókállomás is a Pálffy tér 4. szám (ma: Bem József tér) alatt.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, édesapjával, id. Horvát Árpáddal együtt, a Fiumei úti (= Kerepesi út) nemzeti sírkertben, közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Első felesége, és maga ifj. Horvát Árpád is, tüdőbetegségben hunyt el. Gyógyíthatatlan tüdőbaja miatt rászokott a morfiumra, 1887-ben, második feleségével, farsangi jelmezbálra készültek, a bál előtti éjszakán halt meg, miután két üveg teljes tartalmát bevette…
A Királyi Pál utca 9-ben, a távbeszélőközpont helyén, Puskás Ferenc (Puskás Tivadar testvére) és ifj. Horvát Árpád emléktábláját helyezték el (1930. aug. 19-én).
Főbb művei
F. m.: Boszorkányság és tudomány. 1–2. (Pesti Hírlap, 1881. 40. és 41.)
Kettőtől szeretve. Elbeszélés. (Képes Családi Lapok, 1883)
A bor mint gyógyszer. (Budapesti Hírlap, 1882. 323.)
Wagner, Ernst Leberecht: A Bright-kór. Ford. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 47. Bp., 1885).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1887. 7.)
Búza Péter: Bagolyröpte Pest felett. Sz. J. nemzetsége. (Budapest Könyvek. A Budapesti Városvédő Egyesület kiadványa. Bp., 2016).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2019
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)