Horvát Árpád
Horvát Árpád

2024. október 7. Hétfő

Horvát Árpád, ifj.

orvos, műfordító

Névváltozatok

Horváth Árpád, ifj. 

Születési adatok

1855. július 18.

Pest

Halálozási adatok

1887. február 4.

Budapest

Temetési adatok

1887. február 6.

Budapest

Kerepesi út


Család

Nagyszülei: Horvát István (1784–1846) történetíró, nyelvész, egyetemi tanár, Szepessy Karolina. Sz: Horvát Árpád (1820–1894) történetíró, jogász, könyvtáros, Szendrey Júlia (1828–1868) író, költő, Petőfi Sándor özvegye. Testvére: Horvát Attila (1851–1873. máj. 6. Budapest) és Hamvas Károlyné, majd Machek Gusztávné Horvát Ilona (1859. júl. 26. Pest–1944. nov. Budapest). Másik leánytestvére, Horvát Viola csecsemőkorában elhunyt (*1857. júl. 2.). Féltestvére: Petőfi Zoltán (1848. dec. 15. Debrecen–1870. nov. 5. Pest).

F: 1. 1881–1883: Egan Mária [= O’Egan, Mary, †1883. jún. 21. Budapest. Temetés: 1883. jún. 21. Kerepesi út], O’Egan, James (†1893. nov. 27. Budapest. Temetés: 1893. nov. 29. Kerepesi út) a pesti tudományegyetem angoltanára, 1848-as nemzetőr kapitány leánya. Fia: Horváth Tibor (1882–). 2. 1886–1887: Greguss Gizella (1862. júl. 17. Zayugróc, Trencsén vm.–1955) iparművész, Greguss Lajos (1827. júl. 3. Bucsány, Nyitra vm.–1914. dec. 29.) 1848-as honvéd hadnagy leánya.

Iskola

Tanulmányait magánúton végezte, a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1881). Négy nyelven írt és olvasott, autodidaktaként matematikai, etnográfiai, irodalmi és természettudományi ismeretekre tett szert. Magántanára volt – többek között – Toldy Ferenc.

Életút

Még medikusként, az első budapesti telefonhálózatot megalapító Puskás Tivadar és testvére Puskás Ferenc vállalatának titkára (1879–1881). Tanulmányainak befejezése után Törtelen (1881–1884), majd Stubnyafürdőn orvos (1884–1887).

Orvosként kisebb kazuisztikai dolgozatokat közölt, orvosi fordítóként német szakmunkákat tolmácsolt. Műfordításai nem maradtak fenn.

Barátja, Kacziány Géza újságíró ajánlotta be Puskás Tivadarnak (1844–1893), aki azért tért haza, hogy megszervezze Budapesten a Monarchia első telefonhírmondó-szolgálatát (Puskás Ferenc Gyöngytyúk utcai lakásában, 1879. júl. 4-én zajlott le az első magyarországi telefonbeszélgetés). Az illetékes minisztérium egy év múlva írta alá a budapesti telefonközpont létesítését engedélyező okiratot (1880. máj. 20-án; 1881. febr. 1-jén, Puskás Ferenc, a lapokban közzétette az első előfizetési felhívásokat). Az első budapesti telefonközpont végül is 25 előfizetővel, 1881. máj. 1-jén nyílt meg. Horvát Árpád jelentős szerepet vállalt az első távbeszélő-szolgálat megszervezésében: titkárként ő fogalmazta meg a különböző kérelmeket, ő járt el a hatóságoknál, ill. személyesen kereste fel a háztulajdonosokat, hogy engedjék a tetőre felszerelni a fogadóelemeket. Az első pesti telefonközpontot a Lipótvárosban (Budapest V. kerület), a Fürdő utca 10. (ma: József Attila utca) III. emeletén bérelt helyiségben építették ki, míg a második központ a Belvárosban (Budapest IV. kerület), a Lövész utca 11. szám (ma: Királyi Pál utca 9.) alatt létesült. Horvát Árpád a belvárosi Képíró utcában, a Hét Bagoly-házban lakott, innen a harmadik ház volt a Lövész utcai, kis, egyemeletes sarokház, ezt bérelte ki a telefon számára, ideérkeztek az amerikai szerelők, akiket a fiatal orvosjelölt, Puskás Tivadar intelmei szerint, levélben megkeresett. Az első előfizetők lipót- és belvárosi gazdag polgári családok, vállalkozók voltak a nagyobb bankok, minisztériumok és lapok mellett. A Fürdő utcai volt a főállomás, a belvárosi az első fiókállomás, de még 1881-ben megalakult az első budai fiókállomás is a Pálffy tér 4. szám (ma: Bem József tér) alatt.

Emlékezet

Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, édesapjával, id. Horvát Árpáddal együtt, a Fiumei úti (= Kerepesi út) nemzeti sírkertben, közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Első felesége, és maga ifj. Horvát Árpád is, tüdőbetegségben hunyt el. Gyógyíthatatlan tüdőbaja miatt rászokott a morfiumra, 1887-ben, második feleségével, farsangi jelmezbálra készültek, a bál előtti éjszakán halt meg, miután két üveg teljes tartalmát bevette…

A Királyi Pál utca 9-ben, a távbeszélőközpont helyén, Puskás Ferenc (Puskás Tivadar testvére) és ifj. Horvát Árpád emléktábláját helyezték el (1930. aug. 19-én).

Főbb művei

F. m.: Boszorkányság és tudomány. 1–2. (Pesti Hírlap, 1881. 40. és 41.)
Kettőtől szeretve. Elbeszélés. (Képes Családi Lapok, 1883)
A bor mint gyógyszer. (Budapesti Hírlap, 1882. 323.)
Wagner, Ernst Leberecht: A Bright-kór. Ford. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 47. Bp., 1885).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1887. 7.)
Búza Péter: Bagolyröpte Pest felett. Sz. J. nemzetsége. (Budapest Könyvek. A Budapesti Városvédő Egyesület kiadványa. Bp., 2016).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője