Horvát Boldizsár
Horvát Boldizsár

2020. december 2. Szerda

Horvát Boldizsár

politikus, jogász

Névváltozatok

Horváth

Születési adatok

1822. január 1.

Szombathely

Halálozási adatok

1898. október 28.

Budapest


Család

Sz: Horvát József, Rába Julianna.

Iskola

A győri jogakadémián végzett (1842), ügyvédi vizsgát tett (1843). Az MTA tagja (l.: 1861. dec. 20.; t.: 1868. márc. 18.).

Életút

Kir. táblai jegyző (1842–1843), Szombathelyen ügyvéd és főjegyző (1843–1848), a forradalom és szabadságharc idején, az első népképviseleti országgyűlésben Szombathely képviselője (1848–1849), a bukás után rövid ideig várfogságot szenvedett (1849- 1850). Visszavonult a közélettől, Szombathelyen ügyvéd (1850–1856), a Batthyány-hercegek jószágigazgatóságának jogtanácsosa (1856–1865). Deák-párti programmal a szombathelyi választókerület országgyűlési képviselője (1865–1877) és gr. Andrássy Gyula kormányának igazságügy-minisztere (1867. febr.–1871. máj.). 1877-től nem vett részt a politikai küzdelmekben, de többnyire az Apponyi-féle mérsékelt ellenzéket támogatta. Az Esterházy-javak zárgondnoka (Kismartonban, 1877–1884). Deák-párti politikusként aktívan támogatta az osztrák–magyar kiegyezés (“kiegyenlítés”) létrejöttét. Miniszterként nevéhez fűződnek a polgári átalakulást alapvetően befolyásoló törvények (a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása, a bíróságok szervezeti és működési rendjének kialakítása, a bírói felelősség törvénybe iktatása, a Kúria legfelsőbb igazságszolgáltatási fórummá alakítása, az úrbéri viszonyok maradványainak megszüntetése, valamint a polgári házasságról szóló törvény előkészítése). Részt vett a Magyar Földhitelintézet megalapításában (1863), melynek elnökévé is megválasztották (1871– 1877). Verseket és elbeszéléseket is írt.

Emlékezet

Szombathelyen emlékülést rendeztek tiszteletére (1987. nov. 9-én). Ugyanezen a napon, szülőházán, a mai Fő téren a Szombathelyi Városszépítő Egyesület emléktáblát helyezett el. Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). Szobrát (bronz, mészkő talapzaton) a szombathelyi Savaria Múzeum előtti parkban állították fel (Tóth István alkotása, 1907; teljesen felújították: 2006-ban). Budapesten, a Herminamezőn (XIV. ker.) utcát neveztek el róla (1991-ben). Nevét vette fel a szombathelyi Horvát Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola (1993?-ban).

Elismertség

A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1887).

Elismerés

A bp.-i tudományegyetem t. doktora (1896).

Szerkesztés

Költeményei és elbeszélései a Regélőben jelentek meg (1839–1841).

Főbb művei

F. m.: Az osztrák törvénykezési reform befolyása erkölcsi és anyagi életünkre. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1864. márc. 14.)
Irányelvek közjogi legfőbb kérdéseink fölött. (Pest, 1865)
H. B. a bírói hatalomról szóló törvényjavaslat megvitatása alkalmával tartott beszéde. (Pest, 1869)
A köztörvényhatóságok rendezéséről. (Budapesti Szemle, 1886)
H. B. összes költeményei. Sajtó alá rend. Barna János. (Makó, 1927).

Irodalom

Irod.: Tóth Lőrinc: Emlékbeszéd H. B. t. tagról. (Bp., 1900)
Berzeviczy Albert: H. B. emlékezete. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1904)
Horváth Pál: H. B., az igazságügyminiszter. (Magyar Jog, 1988)
Mezey Barna: A börtönügyi reform koncepciója H. B. igazságügy- minisztersége idején. (Jogtudományi Közlöny, 1989)
Körmöczi Katalin: H. B. íróasztala és az osztrák–magyar kiegyezés. (Folia Historica, 1991)
Keppel Mónika: H. B. díszalbuma 1867-ből. (Vasi Szemle, 1995)
Laky Ferenc: H. B. (Magyar Jog, 1998)
Kerékgyártó Gizella: A börtönügy reformja H. B. minisztersége idején. (Börtönügyi Szemle, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013