Horváth Béla
Horváth Béla

2020. október 20. Kedd

Horváth Béla, nemesmiliticsi

vegyészmérnök

Születési adatok

1879.

Zsablya, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1923. június 22.

Budapest


Család

A bécsi, a zürichi, a karlsruhei műszaki és a bázeli orvosi egyetemen tanult (1897–1903), Karlsruhében műszaki (1903), Bázelben orvostudományi doktori okl. (1903), az elemző kémia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1915).

Iskola

A budapesti tudományegyetem Élet- és Kórvegytani Intézete tanársegéde (1903–1904), a budapesti Állatorvosi Főiskola Vegytani Intézete tanársegéde (1904–1923) és magántanára (1915–1923). A Magyar Kir. Földtani Intézet Kőzettani Laboratóriuma geológus fővegyésze, majd uo. a Talajkémiai Laboratórium vezetője (1909–1918).

Életút

A magyar talaj-geokémiai kutatások egyik elindítójaként alapvetően új eredményeket ért el a Balaton vidéki kőzetek kémiai elemzése terén. Új jódmeghatározási módszert dolgozott ki, ill. nemzetközileg is az elsők között sikerült meghatároznia a talaj mangán- és szilíciumtartalmát.

Főbb művei

F. m.: Az o- és p-amidobenzylalkoholok előállítási módja. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1901)
Resorcin hatása az amidobenzylalkoholokra. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1902)
Dioxybenzoesav és a-naphtol hatása a p-amidobenzylalkoholra. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1903)
Über die Kondensationen von Amidobenzylalkoholen mit Phenolen. Egy. doktori értek. (Karlsruhe, 1903)
Phoroglucin hatása az o-amidobenzylalkoholra. – Új módszer az átviteli számok meghatározására. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1904)
Jelentés az orsovai és a mehádia-kornyai neogén területeken végzett földtani vizsgálatokról. (A Magyar Kir. Földtani Intézet 1908. évi jelentése. Bp., 1910)
A jodidok és a színjód mennyiség meghatározásának új módja. Bugarszky Istvánnal. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1909 és Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
Vezérfonal a vegytani gyakorlatokhoz. (Bp., 1909)
Tanulmányok a tellurról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1911)
A biharmegyei bauxitok chemiai alkatáról. (Földtani Közlöny, 1911 és külön: Bp., 1911)
Újabb szénelemzési eredmények. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1911)
A sulfurylchlorid és a thionylchlorid hatása a tellurra. (Természettudományi Közlöny, 1911)
Aranyida bányageológiai viszonyai. Emszt Kálmánnal, Rozlozsnik Pállal. 3 táblával, 6 térképpel. (A Magyar Kir. Földtani Intézet Évkönyve. Bp., 1912
németül: Die Montangeologischen Verhältnisse von Aranyida. Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlichen ungarischen geologischen Anstalt, 1911)
Balatonmelléki kőzetek, vizek és gáz chemiai elemzése. I/1. Geológiai függelék. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Szerk. is. Többekkel. Bp., 1911
németül: 1912)
Jelentés a Magyar Kir. Földtani Intézet chemiai laboratóriumából. (A Magyar Kir. Földtani Intézet 1912. évi jelentése. Bp., 1913 és külön, magyar és német nyelven: Bp., 1913)
Adatok a magyarországi vas- és mangánércek kémiájához. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1913)
A talaj mangántartalmának meghatározásáról. 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1914
és külön, magyar és német nyelven: Bp., 1914)
Az alumínium nyersanyagai Magyarországon. (Természettudományi Közlöny, 1915)
A foszfortrágya nyersanyagai. (Természettudományi Közlöny, 1916)
A talaj szilícium-oxid tartalmának mennyiségi meghatározása. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1916)
Jelentés a Magyar Kir. Földtani Intézet chemiai laboratóriumából. (A Magyar Kir. Földtani Intézet 1916. évi jelentése. Bp., 1918).

Irodalom

Irod.: Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1942)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013