Horváth Cyrill
Horváth Cyrill

2020. október 21. Szerda

Horváth Cyrill

filozófus, pedagógus, piarista szerzetes, római katolikus pap

Névváltozatok

1820-ig Horváth József

Születési adatok

1804. október 17.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1884. november 5.

Budapest


Család

Sz: Horváth József, Végh Erzsébet. Testvére: Horváth Döme (1819–1899) író, jogász.

Iskola

Középiskoláit Kecskeméten (1815–1819) és Privigyén végezte (1819–1820), belépett a piarista rendbe (1820. okt. 10.), a rend trencséni társházában újoncnövendék (1820–1821), Podolinban (1822–1823), Vácott tanult (1823–1824), Nyitrán (1826–1827) és Szentgyörgyön (Pozsony vm.) teológiát hallgatott (1827–1828), pappá szentelték (1828. aug. 6.). A pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1825), az MTA tagja (l.: 1834. nov. 8.; r.: 1836. szept. 9.; t.: 1865. dec. 10.).

Életút

A piarista rend váci (1828–1830), szegedi gimnáziumának r. tanára (1830–1844), szegedi gimnáziumának és a líceumnak igazgatója (1844–1849). A piarista rend pesti (1849–1859), majd ismét a szegedi gimnáziumának r. tanára és igazgatója (1859–1860). A piarista rend levéltárnoka (1860–1861), a pesti, ill. bp.-i tudományegyetemen a filozófia h. (1861–1863), r. tanára (1863–1884). A Bécsi Földtani Társulat l. tagja. Pályája kezdetén verseket (elsősorban ódákat) és drámákat írt. Tyrus c. szomorújátékát Vörösmarty Mihály Vérnász c. drámája mellett a Magyar Tudós Társaság dicséretben részesítette (1834-ben). Később érdeklődése pedagógiai és filozófiai kérdések felé fordult. A kor szaklapjaiban gyakran írt tanügyi leveleket, bírálta a korabeli tanodák irodalmi felfogását és nevelési elképzeléseit. Filozófusként karteziánus elveket vallott, de Schelling nézeteivel is sokat foglalkozott, ill. a szubjektivizmuson és az objektivizmuson alapuló, által konkretizmusnak nevezett filozófiai rendszert dolgozott ki, de ennek részletezéséig már nem jutott el.

Emlékezet

Eredetileg Horváth Józsefnek hívták, a Cyrill a szerzetesi neve. Toldy Ferenc az ő rábeszélésére írta meg A magyar nemzeti irodalom történetét (1851-ben, a művet Toldy Horváth Cyrillnek ajánlotta!). Kecskeméten született, a helyi Batthyány utcai Horváth-ház a 19. sz. közepén Kecskemét kulturális életének központja volt, gyakran megfordult itt Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vörösmarty is. Budapesten hunyt el, irodalmi hagyatékát öccse, Horváth Döme adta ki (1899–1900-ban). Emlékét Kecskeméten utca őrzi (Horváth Cyrill tér, a piarista rendház mellett).

Szerkesztés

Költeményei a Regélőben (1834–1835) és a Buda-Pesti Árvízkönyvben (1837); tudományos dolgozatai elsősorban a Magyar Tudós Társaság Évkönyveiben (1837–1850), az Akadémiai Értesítőben (1850–1866), az Egyházi Lapokban (1867–1868), a Magyar Philosophiai Szemlében (1882); pedagógiai programbeszédei, egyéb írásai elsősorban A pesti kegyesrendi tanítórend nagygymnasiumának értesítőjében (1851–1858), a Tanodai Lapokban (1857), az Uj Magyar Muzeumban (1857–1860), A szegedi kegyesrendi tanítórend nagygymnasiumának értesítőjében (1859), az Autonomiában (1868–1869), a Szabad Egyházban (1870), a Népiskolában (1871–1874) és a Budapesti Közlönyben jelentek mg (1872).

Főbb művei

F. m.: A philosophiai rendszerek méltatása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1837. aug. 31.
megjelent: a Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. IV. 1836–1838. Buda, 1840)
Az Isten és a világ közti viszonyról. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. V. 1838–1840. Buda, 1842)
A bölcsészet eszméjéről. (Akadémiai Értesítő, 1850–1854)
Mi a tanítás? (Pest, 1853)
A tanodai műbecslésről. (Pest, 1855)
A positiv és a negativ philosophia. (Akadémiai Értesítő, 1855–1859)
A lyrai művek tanodai felfogásáról. (Pest, 1856)
A tanrendszer gyakorlati becsének föltételeiről. (Pest, 1857)
Mit eredményezett nálunk aesthetikailag a múlt? (Uj Magyar Muzeum, 1857)
Az írók tanodai jellemzéséről. (Pest, 1858)
Nevelésügyi szakaszok: össz-szerű eligazodás. (Uj Magyar Muzeum, 1859)
Mit szükségel nálunk aesthetikailag a jelen? (Uj Magyar Muzeum, 1860)
Schelling philosophiájának időszakai. (Akadémiai Értesítő, 1861–1863)
Cartesius bölcsészeti főelve. – Cartesius ismerettana. (Akadémiai Értesítő, 1865)
Cartesius dualismusa. (Akadémiai Értesítő, 1866)
A philosophiai rendszerek jelen állapotjáról. (Értekezések a bölcsészeti tudományok köréből. I. köt. 1. Pest, 1867)
Apáczai Csere János bölcsészeti dolgozatai. Szerk. (Pest, 1867)
Subjectivismus és objectivismus a philosophiában. (Egyházi Lapok, 1867–1868)
A philosophiai módszerek akadályairól. (Értekezések a philosophiai osztály köréből. I. köt. 8. Pest, 1868)
A philosophálás akadályai. 1–3. (Magyar Philosophiai Szemle, 1882)
drámái: Tyrus. Szomorújáték 5 felvonásban. (Eredeti játékszín. 2. Buda, 1834)
Kuthen, kun király. Szomorújáték 5 felvonásban. (Szeged, 1838)
Jolánta. Szomorújáték 5 felvonásban. (Buda. Színművek zsebkönyve. Kiadta Hazucha Ferenc. Buda, 1839)
Vetélytársak. Szomorújáték 5 felvonásban. (Alföldi Színműtár. Kecskemét, 1850)
Kupa. Szomorújáték 2 jelenetben. (Szikszói Enyhlapok, 1853)
H. C. szépirodalmi munkái. I–II. köt. Szomorújátékok. Sajtó alá rend., kiadta Horváth Döme. (Kecskemét, 1899–1900).

Megjegyzések

A Magyar Tudományos Akadémia tagja. I. köt.-ben a két Horváth Cyrill akadémikus akadémiai székfoglalói felcserélve!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013